Rész, Esztendo/Fejezet
1 II, 1882| Sándornak. Mondta pedig Polónyinak, aki amellett, hogy felkötve
2 II, 1883| kinyomassák benne.~Eleinte Polónyinak tették azt az ajánlatot,
3 III, 1887| mindjárt meglesz az elégtétel. Polónyinak pedig megvan a reklám és
4 III, 1888| mosolygott és bámult, mert Polónyinak, aki rendszerint érdesen
5 III, 1888| ellenzéki közbeszólás. (Polónyinak volt ma nagyon pihent az
6 III, 1888| A székek megürültek!«~Polónyinak az az ötlete támadt, hogy
7 III, 1889| katonaságot alárendeljük Polónyinak, az egyes ezredeket fölosztják
8 III, 1889| ha kiüt ezalatt a háború, Polónyinak kellett volna elvernie határainkról
9 III, 1890| honvédelmi miniszter«, még Polónyinak volt joga szólásra, ki a
10 III, 1891| ügyeiben és hogy szavazatát Polónyinak arra a javaslatára adja,
11 III, 1891| válaszolt a tarifa-kérdésben Polónyinak (mert Polónyi körül forog
12 III, 1891| céloz a Pesti Napló, írván: »Polónyinak ma szerencsés napja volt«.~
13 III, 1891| ellenzék sincs üres kézzel. Polónyinak van közbeszólási gyára,
14 III, 1892| Nyugodtan, hidegen felelt Polónyinak, ki az õ képességeit vonta
15 III, 1892| sorompóba: Lukács Béla. Õ is polónyinak válaszól, s kissé fölmordul
16 III, 1894| veheti valamikor), hogy Polónyinak megindult a Justh beszéde
17 III, 1894| igazat mondott Ugronnak, Polónyinak. Különösen az utóbbi képviselõ
18 III, 1894| Házhoz fordult: enged-e Polónyinak szót.~A többség, még az
19 III, 1894| sokan megtagadták a szót Polónyinak, de a nekikerekedett zajban
20 III, 1894| hogy az újra fölemelkedõ Polónyinak odaszólt Ugron Gábor:~-
21 III, 1895| feje alól és odanyújtani Polónyinak... aki rázta, rázta és egyre
|