Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|             az egész székelyföldön, min a kegyelmeteké, egyik sem
 2    I,  1874|       felett azon töprenkedik, hogy min vesz egy betevõ falat kenyeret? -
 3    I,  1879|          van-e valami összeköttetés min véleményem szerint nagy
 4    I,  1879|              mint a törülközõkendõ, min mindenki otthagyja a szennyét;
 5    I,  1879|             vérébõl nõtt liliom az, min nyomot hagy a durva érintés,
 6   II,  1883|           az egyen csudálkozom...~- Min, kedves bátyám?...~- Hogy
 7   II,  1883|     sóhajtás tör ki idõközönkint.~- Min búsulsz, Géza bá? - szólítja
 8   II,  1885|             megbotránkoznak.~- Kin? Min? Mit mondott?~Egyszerre
 9  III,  1886|       hallottam, amint tudakolta:~- Min búsulsz, Lajos bácsi? Beteg
10  III,  1886|           nagy, gömbölyû fejében.~- Min tûnõdöl, Móric?~- Azon gondolkozom,
11  III,  1886|              eltépte valamennyit.~- Min töri a fejét, méltóságos
12  III,  1886|          mintha azt mondanák: »Aha, min megy el a pagát?«)~A jámbor
13  III,  1887|           Lili naplójában?~- Mi az? Min nevetnek? Nem értettem.~
14  III,  1888|         világpolitikát csinálták.~- Min tanácskoztok?~- Ássuk a
15  III,  1888|          kíváncsi politikusoknak.~- Min búsulsz, Lajos bácsi?~-
16  III,  1889| megismerkedett, azt kérdezni, hogy »min dolgozik«, hanem hogy »hol
17  III,  1892|             lehetett argumentálni.~(Min dolgozol most Feri bácsi?)~-
18  III,  1892|     léleknyugalomnak azt a vértjét, min egy ágyúgolyó se tör keresztül.~
19  III,  1894|   félszemmel Apponyiékra. Ki tudja, min mereng el eközben. Talán
20  III,  1895|             legjobb beszédeit.~Mert min nyugszik Apponyi hatása?