Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|   leghelyesebb, a legigazabb, a legmagyarabb és ez idõ szerint egyedül
 2    I,  1878|         ominózus súllyal bír.~A legmagyarabb város, midőn arculvágta
 3    I,  1879|         a napot. Szülõmegyéd, a legmagyarabb város Szeged, és maga az
 4    I,  1879|   mértékben szegényíti a nemzet legmagyarabb elemeit.~Mennyiben várhatja
 5    I,  1880|         színház nem az alföldi »legmagyarabb és legnagyobb város« hiúsági
 6    I,  1880| Volkssängerei jött ide aratni a legmagyarabb városba. S míg a »Fõvárosi
 7    I,  1880|   király megmutatta, mit érez a legmagyarabb városért és merjük remélni,
 8   II,  1881|       eljárás ellen, hogy még a legmagyarabb város részérõl is mellõztetik
 9   II,  1881|       volna azt mondani, hogy a legmagyarabb királyi ajkakról egyéb is
10   II,  1882|         aludtunk, hogy másnap a legmagyarabb városban ébredjünk fel.~
11   II,  1882|        lutheránusok voltak ám a legmagyarabb magyarok: Kossuth Lajos
12   II,  1882|     méltóbb tehát, hogy most a »legmagyarabb város« általa fogja magát
13   II,  1882|     Tisza Lajosnak köszönheti a legmagyarabb város, csak Mészárost nem -
14   II,  1882|     Neuhäusel micsoda? Lám, õ a legmagyarabb vasút direktora, s mégse
15   II,  1883|       az öreg Kossuthnál. A tíz legmagyarabb város közül az egyik szégyenbe
16   II,  1885|      délceg magas termetére. A »legmagyarabb fõhercegné«, Klotild ellenben
17  III,  1887|    nyugdíjazva a honvédség négy legmagyarabb érzésû tábornoka, mellyel
18  III,  1888|     venni.~A Károlyiak közt õ a legmagyarabb, de a legmagyarabb részt
19  III,  1888|     közt õ a legmagyarabb, de a legmagyarabb részt örökölte a Károlyi-hagyatékból
20  III,  1896|      többség megvan, s megvan a legmagyarabb vidékekrõl, ahol a 67-es