Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|       egyszer nyilváníttatott, abszolút lehetet­len­ség kirekesztőleg
 2    I,  1874|        és mindkét esetben mint abszolút tulajdon kirekeszti a közönséget.~
 3    I,  1875| különösen Franciaországgal. Az abszolút idõbõl erednek még azok,
 4    I,  1878|        kiáltani föl »vegyük az abszolút semmit s öntsük körül fogyatkozásokkal.«~
 5    I,  1879|        ellenkeznek a személyes abszolút hatalommal, mely egy királyi
 6    I,  1879|      is. S ez aztán nagy hiba »abszolút becsû« magas vígjátékában.~*~
 7    I,  1880|  zárván ki azonban a fölépülés abszolút lehetõségét.~Mert nem lehetetlen,
 8    I,  1880|     Blahánénak kell elfedni az abszolút mûvészet hiányait.~Mert
 9    I,  1880| melynek kifejlõdnie kellett az abszolút hatalomnak és alkotmányos
10    I,  1880|        igényel ellenben úgy az abszolút hatalom gyakorlására hivatott
11   II,  1881|   érvelt amellett, hogy igenis abszolút többség, mert egy oly eredmény,
12   II,  1881|    sincs semmi kétség, hogy az abszolút többség a Szilágyié.~Ugyancsak
13   II,  1881|     Karácsonyi-díj«.~Az elõbbi abszolút drámai mûvekre, az utóbbi
14   II,  1881|      drámai mûvekre, az utóbbi abszolút nõi erényre.~Mind a kettõ
15   II,  1882|         mondá H. S. - De amint abszolút jó nincs, úgy abszolút rossz
16   II,  1882|   amint abszolút jó nincs, úgy abszolút rossz sincs a világon. Ebbõl
17   II,  1883|    Bényei és Beödy nyerték, de abszolút többséget egyik sem. Az
18   II,  1883|       a legtöbb szavazatot, de abszolút többséget megint egyik sem.~
19   II,  1884|     hogy a Péczely ezer forint abszolút becsû mûvet követel. De
20   II,  1884|  hozott szabály sem megy el az abszolút becs kívánalmához.~Az egész