Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|            közfigyelem: miután tõle várunk mindent, vele foglalkozunk
 2    I,  1874|       szíjjuk a jóreménység emlõit. Várunk és remélünk! De mit és kitõl?
 3    I,  1874|             azoktól is bölcsességet várunk?)~És ez így megy in infinitum...~
 4    I,  1874|           mi a kormánytól tettekben várunk. Nagy szerencse, hogy a
 5    I,  1874|        éppen mert nem tudjuk, sokat várunk tőle. Bár kipótolná amit
 6    I,  1875|        állását, melytõl annyi sokat várunk. Hogy többet ne is említsek,
 7    I,  1877|              addig van remény. Erõs várunk õ nekünk.~Nemsokára jelentik
 8    I,  1877|           venni, ha az égtõl többet várunk, mint magunktól...~No de,
 9    I,  1879|         jogunkkal élünk.~Tehát mire várunk még, hogy a kezdeményezést
10    I,  1879| szerencsétlenség által, hogy lökést várunk, mely mozgásba hozzon?~A
11    I,  1880|            szegediek, kik oly sokat várunk e minisztérium jóakaratától,
12   II,  1884|           Starcsevics is van. Azért várunk botrányt holnapra.~- Igen,
13   II,  1883|            síri hangon a vezetõ.)~- Várunk igenis, kegyelmes uram -
14   II,  1883|       Beöthy még emeltebb hangon -, várunk még huszonnyolc esztendeig,
15   II,  1885|        Vadnaitól kiváló alkotásokat várunk.~A »SASOK«~Ha az ember vagy
16  III,  1890|           magában a zsoltárt: »Erõs várunk nekünk«.~A Bezerédj-féle
17  III,  1893|             haza és mit hoz. Mindig várunk, s ebben a várásban eltelik
18  III,  1893|             a végét, mert mi mindig várunk, de bizony sokáig jött;
19  III,  1896|             nem csupán egy beszédet várunk, gyakran csak arra valót,