Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|        melyeknek rendezését tõlük vártuk, nemcsak hogy lendületet
 2    I,  1875|          alatt eddig is, - de nem vártuk volna a Deák-párttól, hogy
 3    I,  1877|           annyit se.«~Nos, mi sem vártuk azt a »Naplótól«, hogy a
 4    I,  1877| népgyűlést tartani.~Mi kíváncsian vártuk az argumentumot!~S richtig,
 5    I,  1879|           hogy a szíve közel van; vártuk; lehetetlennek tartottuk,
 6    I,  1880|            amint azt még tõle sem vártuk.~Elõadás végén számtalanszor
 7    I,  1880|          befújja az utat a hó....~Vártuk tehát a kifejlést, nemzeti
 8    I,  1880|           önkénytelenül is mindig vártuk valahonnan, s sehogy sem
 9   II,  1882|      jegyzõ fölolvasta a nevét, s vártuk az igent vagy a nemet: hangos
10   II,  1882|     erõvel beszélt, hogy már csak vártuk, mikor áll föl Kõrösi Sándor
11   II,  1882|          átmegy a túloldalra, azt vártuk mint következetes emberektõl,
12   II,  1882|       programját.~Annál is inkább vártuk õtõle azt, mert õ volt a
13   II,  1885|       otthon volt, s amíg az urat vártuk, elbeszélgetett velem irodalmi
14  III,  1891|    tetszészaj fölhangzott, szinte vártuk, hogy a prímás intésére
15  III,  1893|          türelmesen hallgattuk és vártuk a végét, mert mi mindig
16  III,  1893|     mindnyájan ott maradtunk még, vártuk a minisztereket. Az idõ
17  III,  1895|           koppantottak Hunyadiék.~Vártuk, napokig vártuk, hogy az
18  III,  1895|        Hunyadiék.~Vártuk, napokig vártuk, hogy az ellenzék majdcsak
19  III,  1895|         Megtörtént, pedig már nem vártuk. Láng Lajos egyik szép beszéde