Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1877|   politikai halottak egyenkint.~Az illat elenyészik, de nem vész
 2   II,  1882|      eleinte, de késõbb legyûri az illat a szagot, s semmi panaszom
 3   II,  1883|            gyönyörködtet a verbéna illat, elandalodva nézem a tulipánt,
 4   II,  1883|           szegélye közt tovasuhan. Illat párolog ki a földbõl, s
 5   II,  1884|         olyanokat látott) hatalmas illat párolgott fel, s megy, terjeng
 6   II,  1885|            a füstöléssel. Az egyik illat birokra száll a másikkal.
 7   II,  1885|           csokorban. Valóban kéjes illat terjed felülrõl. Szép szemek
 8   II,  1885|           eszmei tartalom. Egy kis illat, egy kis szín még szépíti
 9  III,  1891|          remegõ fénnyel. Lágy, üde illat hullámzik körülöttem, mintha
10  III,  1892|         hozott ide.~Ah, milyen üde illat és levegõ. E jó emberekben
11  III,  1893|             hogy valami különös jó illat terjengjen rajtuk; árnyékaik
12  III,  1893|            honnan támad akkor a jó illat? Az is magától? Vagy a rossz
13  III,  1893| tapasztalhatta, hogy valami pompás illat van rajta. Hogy mi az oka,
14  III,  1893|         szidtuk õket.~Friss, erdei illat lengette meg a mozdulatlan,
15  III,  1894|    szövetek tarkállanak. Még nyári illat leng a teremben, csak Jókai
16  III,  1895|           Tetejérõl finom birsalma illat szállott, terjengett barátságosan
17  III,  1895|     ablakon valami különös elõkelõ illat ömlött be.~E derék polgárokat,
18  III,  1895|       Házat valami sajátságos, üde illat tölti be, mint a ma kinyílott
19  III,  1896|        valami különös charme. Ódon illat, mely itt maradt a középkorból