Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1879|        poharát. A közönség lelkesen megéljenezte, már t. i. nem a jámbor
 2   II,  1882|           történt volna ma.~Paulert megéljenezte a függetlenségi párt. A
 3   II,  1883|             válaszát.~A kormánypárt megéljenezte.~A fehér szerecsen vörös
 4   II,  1883|     ügyvitelébe, a közönség zajosan megéljenezte. Bary idõközben már kiment
 5   II,  1883|            habaréki ember Tiszát is megéljenezte, mire egy hang felkiáltott
 6   II,  1884|           engedte meg magának, hogy megéljenezte, mikor odáig jutott szónoklatában,
 7   II,  1884|      monoton hangon. Pártja élénken megéljenezte.~Most állt fel Beksics. »
 8   II,  1885|        felelet, s a többség zajosan megéljenezte vezérét, ki maga restellte
 9   II,  1885|             delegáció nyílt ülésben megéljenezte a megreszkírozott lépést.~
10  III,  1886|             a kappanhangú Babeºt is megéljenezte, mikor azt mondta, hogy
11  III,  1886|            fõbõl állhatott) élénken megéljenezte a miniszterelnököt.~A képviselõk
12  III,  1886|      kilépett kocsijából, harsányan megéljenezte. Az »utca«, a »csõcselék«,
13  III,  1886| kedvességével s a Ház õt is zajosan megéljenezte.~A legislegutolsó szó most
14  III,  1888|             melegség. A Ház zajosan megéljenezte.~Apponyi! Mit mondjak róla,
15  III,  1890|         ellenõrizni a szavazatokat, megéljenezte a habaréki »nem«-eket, Kaast,
16  III,  1892|         lobogót!~A szélsõbal nagyon megéljenezte Nánássy Ödön korjegyzõ elvtársát,
17  III,  1892|            Kimenet az utcán a tömeg megéljenezte Wekerlét, Barosst, Apponyit.~
18  III,  1894|             szabadelvû párt zajosan megéljenezte, megtapsolta; ebben kezdõdött