1-500 | 501-651
Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| befolyásoknak maga a vérmérséklet soha nincs kitéve, legfeljebb
2 I, 1873| írod? Micsoda dolog az? Soha semmi sincs korán. Vagy
3 I, 1873| mint a cívisek bálján, soha életemben nem láttam egy
4 I, 1873| hatalommal nem álltam szemközt soha, olyan hatalommal, mely
5 I, 1874| hallgatja. S az történt, ami még soha eddig, hogy õfelsége magához
6 I, 1874| szája még sem lehet becsukva soha s valamirõl okvetlenül kell
7 I, 1874| szerint olyan békés, mint soha azelõtt. Tegnapelõtt a minisztertanácsban,
8 I, 1874| már itt az idõ: most vagy soha!~33. sz., augusztus 14.~
9 I, 1874| Különben nem vesszük észre soha addig, míg megint valahol
10 I, 1874| a helyzetet elõkészíteni soha sincs korán. Különben is
11 I, 1874| nem adhatja kezükbe önként soha.~De tegyük fel, ami lehetetlen
12 I, 1874| heti politikai életére. Soha eseménydúsabb év! Nem mintha
13 I, 1874| Budapest fõvárosi kupaktanács!~Soha még testület ki nem mutatta
14 I, 1875| olvadásától várja a haza üdvét. Soha ennél bolondabbat! Én mérget
15 I, 1875| és magunk is igyekezünk, soha meg nem jön.~Különben is
16 I, 1875| támogatását, melyre sem ezelõtt soha nem volt, s ezután soha
17 I, 1875| soha nem volt, s ezután soha nem lesz nagyobb szüksége,
18 I, 1875| Lehetetlen helyeselnünk, mert soha még kormánynak engedelmesebb,
19 I, 1875| fogdosását, elunta a hangzatos, soha be nem teljesedõ ígéreteket,
20 I, 1875| volt. Pénzügyi beszédtõl soha ennyit nem várt az ország,
21 I, 1875| nyomorék Törökország sem kötött soha), ha províziót és mindent
22 I, 1875| fényes polca nekem nem mutat soha. Az istenarcú múzsa azt
23 I, 1875| mutatnának-e neki ajtót, hogy soha többé mûvészetét igénybe
24 I, 1875| idõ annyi, mint pénz. - Soha igaztalanabb állítás nem
25 I, 1875| halandó sem lebbenti fel soha. - Így volt az megírva Isis
26 I, 1875| marad valaki házõrzõnek. Soha Budapest annyira ki nem
27 I, 1875| melyek nem porladnak el soha. Lélek él bennök, lélek,
28 I, 1875| csak nem tudhatja az ember soha, mire születik! Ha valaki
29 I, 1877| Egy történet, melynek soha sincs vége.« Nos, mit gondol
30 I, 1877| S lant meg nem énekelt soha:~Mind a koszorút és virágot,~
31 I, 1877| dolgokba nem avatkoztam soha. És ezirányban szabadkezet
32 I, 1877| lengyeleknek: »most vagy soha!« - ha különben nem is lenne
33 I, 1877| miszerint dacára, hogy soha össze nem beszéltünk, a
34 I, 1877| irodalomtörténet nem fogja kisüthetni soha... soha...~*~A »Magyarország
35 I, 1877| fogja kisüthetni soha... soha...~*~A »Magyarország s Nagyvilág«
36 I, 1877| Sedannál kapott, s melyet soha senki sem látott. Elfoglalta
37 I, 1877| vendégszeretetet, melyet talán soha egy idegen sem érdemelt
38 I, 1877| utolsó óra,... most vagy soha. Hadd legyen abból a széttört
39 I, 1877| király.~De nem is láttak még soha senkit olyan szívesen.~A
40 I, 1877| dicsõ államhatalom, mely soha még olcsóbban nem jutott
41 I, 1877| mondta azt? Lemondani, én? Soha, soha...~-th.~október 19.~
42 I, 1877| azt? Lemondani, én? Soha, soha...~-th.~október 19.~289.
43 I, 1877| évtizedben, midõn Gyulai úr, e soha el nem készülõ mû elsõ strófáin
44 I, 1877| írt róla s nem dicsõítette soha. Haragudni pedig azért haragudott
45 I, 1877| nem tudnak begyepesedni soha, hanem ott állnak némán,
46 I, 1877| maga sem tudta ezt Trefort soha? Hogy Trefort rossz kereskedelmi
47 I, 1877| faj ez s magva nem szakad soha; lepedõ és színpad is kerül
48 I, 1877| vezércikköly foglaltatik: »Soha több fát, mint az erdõn!«~
49 I, 1877| tréfából sem mond ellent soha.~Nagy tömegekbe verõdnek
50 I, 1877| hatalomnak nem szabad hibázni soha, mert nem áll fölötte senki.~
51 I, 1877| van. Ne is legyen tehát soha többé ébredése!~De nem is
52 I, 1877| fog!~És neki sem lészen soha ébredése...~december 30.~
53 I, 1878| egyszeri sápi atyafi, ki soha még azelõtt tükröt nem látott,
54 I, 1878| álláspontjából sem rítt ki a király soha és mindig kirítt az ember.~
55 I, 1878| mivelhogy a saját pártja viszont soha sincs ővele megelégedve.~
56 I, 1878| tréfából sem igaz szavuk soha...~Világ! mely bölcsnek
57 I, 1878| páncél, a nemzet fiaiban soha meg nem fogyatkozó õsereje
58 I, 1878| mutatják.~És nem is jött volna soha rá senki, ha magok a konzervatív
59 I, 1878| kormányt, de így mint most, még soha.~Összes erejét megfeszíti.
60 I, 1878| konzervativ, félig kormánypárti s soha nem volt jobb meggyőződése.
61 I, 1878| beszélni, csak azt nem tudják soha, hogy mit fognak cselekedni.~
62 I, 1878| belügyminiszteri széket.~*~Soha még államférfiúnak nem volt
63 I, 1878| miniszter még nem volt soha.~A savanyúnak maradt szõlõt
64 I, 1878| kisasszonyát és vissza sem jönni soha többé?~*~Pulszky Guszti
65 I, 1878| nem lesz belõle mameluk soha. Marad az, amivé a természet
66 I, 1878| fogjuk azt elismerni neki soha. Mi mindig azt fogjuk mondani
67 I, 1878| egyikkel, hol a másikkal. De soha nem mind a kettõvel, egyszerre.~
68 I, 1878| péterfillér.~Gyûjt õ Piusnak soha el nem készülõ papucsaira,
69 I, 1878| huszár és nem is jött vissza soha többé.~A szabadoncok gúnyosan
70 I, 1878| eszköz arra, hogy Lonkai soha el ne feledje, kiknek ír,
71 I, 1878| felöltözködni. Szana nem birt volna soha.~Végre is leadta a nyomdába
72 I, 1878| De nem is fog õ meghalni soha! Nem azért, mintha halhatatlan
73 I, 1878| Nem, õ nem akar nyerni soha, csak örökké remélhetni,
74 I, 1878| feküdjék ott a hitelezõ soha ki nem alvó emlékezetében.~
75 I, 1878| dobja ki szívébõl a nemzetet soha.~Azért a Tisza Kálmán politikája
76 I, 1878| hogy ne is legyen többé soha, hogy az ország uralkodó
77 I, 1878| föl, mert ott, ahol annyi soha nem hallott újdonsággal
78 I, 1878| függetlenek, se szabadelvûek soha, csak a kormánypárt kebelében
79 I, 1878| bírtak elvek színvonalára soha emelkedni, vagy pedig olyanok
80 I, 1878| téseivel, naiv furfangjával, soha ki nem fogyó kedélyességével!~
81 I, 1878| egyetlen garasa maradt.~Soha nem festette ennél hívebben
82 I, 1878| gúnyolódásában, úgyszólván, soha sincs semmi sértõ; valami
83 I, 1878| történik õnélkülük?~Semmi, soha semmi. Philippovich vitézi
84 I, 1878| Mikor állnak ezek el?~- Soha uram! Ezeknek a nyelve az
85 I, 1878| lény is, aki nem vétett soha senkinek semmit, s mégis
86 I, 1878| És uralkodj’ mérhetetlen,~Soha, soha el nem múló~Birodalmaim
87 I, 1878| uralkodj’ mérhetetlen,~Soha, soha el nem múló~Birodalmaim
88 I, 1878| feledlek s nem tudlak feledni~Soha egy napra, egy kis percre
89 I, 1878| ideálja: a Borcsa. Nincs; soha nincs ott. Ezért aztán bosszús
90 I, 1878| játszik »pár« és »unpár«-t. Soha még nem tárult elém kedvesebb
91 I, 1878| azt, amelyik ott van, mert soha nincsenek ott egyszerre),
92 I, 1878| agyonütötték még egyszer... hogy soha többé fel ne támadhasson.~
93 I, 1878| nekem kelljen befolyni. Soha, uram. Én az embereim közül
94 I, 1878| legmélyebb indignációval: »Soha!«~- Ennyire nem alacsonyodtunk! -
95 I, 1878| szétzüllésére választások útján soha nem is számítottunk. A nemezis
96 I, 1878| impozánsan... ne aludjék el soha többé!~...És akkor Tisza
97 I, 1878| mindenki, hogy Tisza Kálmán soha sem fogja kiadni kezébõl
98 I, 1878| 24.~SZEGED, OKT. 23.~Még soha országgyûlés össze nem jött
99 I, 1878| hogy néhol a föld egyszerre soha nem látott virágokat hoz,
100 I, 1878| ki nem fogadott el azért soha jutalmat. Egy ember, aki
101 I, 1878| azoktól sem fogadott el soha semmit.~A nagy nemzeti alakok
102 I, 1878| is - s ne eresszék haza soha.~Mi majd csak kiheverjük
103 I, 1878| képe, aki egyszer látta, soha nem felejti.~Az öregurat
104 I, 1878| természetét nem lehet kiismerni soha, s amit ma »B«-nek néztél
105 I, 1878| bármit játszik is Mezey, soha semmit sem ront el, és így
106 I, 1878| harmadikat is? Azonfölül Tisza soha nem is titkolta, hogy a
107 I, 1879| tréfából sem beszél igazat soha;~2-szor, ha netalántán mégis
108 I, 1879| nyelv ott künn a német; soha annyi idegen szó Szegeden.
109 I, 1879| annyi pazarolni valója, hogy soha el ne fogyjék.~47. sz.,
110 I, 1879| S mi nem is igyekeztünk soha szorosabb kötelékkel hozzánk
111 I, 1879| szerencsétlenséget takarja és soha egyebet.~89. sz., április
112 I, 1879| lehetetlent megvalósító, soha nem szünetelõ, soha nem
113 I, 1879| megvalósító, soha nem szünetelõ, soha nem lankadó erõfeszítéssel
114 I, 1879| ig a víz elérte az eddig soha nem tapasztalt magasságot,
115 I, 1879| komisszárusnak, a nyomozó történelem soha sem fogja kisüthetni.~*~
116 I, 1879| elborult homlokkal. Nem volt az soha ilyen.~- Hol van hát az
117 I, 1879| fehérnépet a töltésekre terelni; soha bakának nem volt szája ízéhez
118 I, 1879| mértékével mérjük. Nem fog soha az õ neve után korszak elneveztetni
119 I, 1879| volt...~Akik nem voltak itt soha azelõtt, nem tudták mi a
120 I, 1879| mint a liliom a szélben. Soha ilyen vékony derekat, melyet
121 I, 1879| hála istennek nem is lesz soha. Mert nem is lehetne!~Csernátony,
122 I, 1879| a koporsó födelet.~S ez soha nem múló, örökkön örökké
123 I, 1879| sem, meglehet nem lesz meg soha, de ez a megindított, burokjából
124 I, 1879| ösztönszerûleg érezzük, hogy soha a háború oly közel kilátásban
125 I, 1879| lüktetni kezd az erekben.~Soha még ilyen szomorú halottak
126 I, 1879| mûködése helyén, s azon soha ki nem zöldül a fû...~Ennek
127 I, 1879| már meg valamennyire, de soha az ügyet. Az a szívósság,
128 I, 1879| Eszébe sem jutott talán soha, hogy kilépjen a homályból;
129 I, 1879| most elfoglalunk, e nap soha se hozzon rájuk örömnél
130 I, 1880| elbúcsúzott.~Én magam részérõl még soha életemben nem táncoltam
131 I, 1880| Ne is vesszen ki a magjuk soha.~A Nógrád megyei Jankovich
132 I, 1880| elhidegült s nem mozdul meg soha többet.~Igazi cigány volt,
133 I, 1880| meg nem éli azt az idõt soha, mikor a »Wiener Zeitung«-
134 I, 1880| Szegeden.~S így lészen neki soha el nem évülõ érdeme az,
135 I, 1880| a szalonkabát, ami még soha nem történt, nem akar engedelmeskedni,
136 I, 1880| meg nem szilárdítja többé soha. S fõleg nem azon eszközökkel,
137 I, 1880| feneketlen mélybe, hogy soha többé fölszínre ne kerüljön?~
138 I, 1880| bizalom a föltámadás iránt, s soha sem kezdjünk bele a munkába?~
139 I, 1880| hanem akkor nem is leszel soha vicispán.«~Nem is lett,
140 I, 1880| nyugodni, és így örökös a harc, soha nincs egyetértés.~Hát egyszer
141 I, 1880| valamely régi sérelemnek soha el nem tûnõ árnya; bizony-bizony
142 I, 1880| szempontokból mint fõispán soha, már régen megcsömörlött
143 I, 1880| már ismét egy új váratlan, soha meg nem álmodott szerencse
144 I, 1880| tanulságos küzdelmei, a soha ki nem alvó hazaszeretet,
145 I, 1880| kínálkozó alkalom mellett soha sem volt hajlandó az állam
146 I, 1880| mondanunk s ez az: hogy soha még vezér-államférfiú nehezebb
147 I, 1880| színérõl, nem lesz már itt soha város, nem lesznek itt többé
148 I, 1880| érte - pedig nem volt okom soha megszokni ezt a foglalkozást -,
149 I, 1880| Gyula irányában a bizalom soha a legkevésbé sem ingott
150 I, 1880| de arra még sem gondoltam soha, hogy õ egyszersmind mûítész
151 I, 1880| nemcsak mûvészek, kikre soha sem unhat rá az ember, a
152 I, 1880| üzenem, hogy a csõcselékkel soha sem álltam ismeretségben,
153 I, 1880| álltam ismeretségben, de soha sem is ijedtem meg a csõcseléktõl.
154 I, 1880| ám az írni tudáshoz, hogy soha sem is tudtam írni és nem
155 I, 1880| tudtam írni és nem fogok soha tudni, csakis az az illetõ
156 I, 1880| nem tudom, megeshetnék, soha sem is tudhatnám meg, s
157 I, 1880| állítson.~S a jó öreg »Hiradó« soha sem állít semmit, csak az
158 I, 1880| társulatot ígér összehozni, soha egyetlen ajánló sort sem
159 I, 1880| van rá. S nem egzisztál soha akkor, mikor kellene.~S
160 I, 1880| modorom szerint, és nem fog soha visszatartani azon precedens,
161 I, 1880| az alföldi vonatról még soha eleven ember le nem késett,
162 I, 1880| nem versenyezhetik vele soha, ha még akkora Tisza folyna
163 I, 1880| Mesterségre sincs hajlama. Soha palócból még egyéb nem lett,
164 I, 1880| kérdés helyes megoldásáról soha, nem várta haza Kossuthot,
165 I, 1880| egyéniségünk nem lesz többé soha sehol sem.~A fejfa vagy
166 I, 1880| hogy Szegedet képviseli, soha nincs a szegediekkel egy
167 I, 1880| NAPLÓ«~Az történt, ami még soha. A veszedelem hozta a szerencsét.~
168 I, 1880| szolgálatunkra bocsátotta azt.~Soha melegebben senkit sem szerettek,
169 I, 1880| melegebben senkit sem szerettek, soha szavaknak meggyõzõbb ereje
170 I, 1880| a sor.~Jobb késõn, mint soha, de azért nem hallgathatjuk
171 I, 1880| magyar viszonyoknak, mert soha sem volt még ez az ország
172 I, 1880| francia zászlókhoz.~De tán soha egyetlen nemzet iránt sem
173 I, 1880| érthetnénk a németekkel soha. Õk minden, még oly találó
174 I, 1880| mivelhogy a XIV-ik század óta soha nem volt még aránylag annyi
175 I, 1880| Szegeden.~S így lészen neki soha el nem évülõ érdeme az,
176 I, 1880| boldogtalanok, hogy Trefort soha senkit sem nevez ki püspöknek
177 I, 1880| hanem akkor nem is leszel soha vicispán!«~Nem is lett,
178 I, 1880| hogy helyes-e?~S nem lehet soha azzá.~Nem lehet bizonyosság
179 I, 1880| összevonva a szemöldei.~Soha nem taposta Szatymaz homokját
180 I, 1880| meggyõzõdéssel: - Nem történt azzal soha semmi.~Nem is történt.~Élete
181 I, 1880| világon, csak éppen Kalocsán soha nincsen.~Rosenberg ebben
182 II, 1883| Az történt, ami még eddig soha, a népszínházi közönség
183 II, 1884| Magyarországról kifogyni soha, hanem bezzeg kifogyott
184 II, 1884| sok helyütt. Nem unja el soha a mulatságot.~Magas, délceg
185 II, 1886| bámulatot kelt, ami másnak soha eszébe nem jutott volna.~
186 II, 1891| fog következni már többé soha semmi. Ez még az igazán
187 II, 1891| köszönhetem - pedig elméletben soha ki nem állhattam õket, s
188 II, 1892| jut eszünkbe megdicsérni soha a berket, hova a csalogány
189 II, 1893| hanem a szélsõbaloldal soha.~*~Tegnap, szerdán, a március
190 II, 1894| és költõk nem fordulnak soha e város felé, hogy azt a
191 II, 1895| Liszt is, legalább lélekben. Soha egy mester és tanítvány
192 II, 1901| s utána beláthatatlan, soha ki nem fogyó sora a szebbnél
193 II, 1903| az a kéz, amely nem fáj soha, melynek érintése mindég
194 II, 1903| Hátha nem is fogja látni soha többé életben.~De bemenni
195 II, 1912| az öregapám sem élt meg soha tisztességes lakodalomban.~
196 II, 1921| gondot ránk!~Nem is volt soha semmi bajunk. Ha valaki
197 II, 1881| az még tréfából sem mond soha igazat.~Ez az elsõ eset,
198 II, 1881| megváltoztatná a helyzetet!~Soha még olyan becses ember,
199 II, 1881| Kalmár szegedi fiskális s soha nem álmodott arról, hogy
200 II, 1881| tartományt hódítani Boszniába. Sohasem jött szegény vissza
201 II, 1881| Erdélyhonban különben sem szoktak soha renoválni: ott mindég minden
202 II, 1881| egy célra. Nemzeti ügy még soha nem látott egyszerre együtt
203 II, 1881| úgy látszik, nem fogy ki soha a szegény magyar nép, mely
204 II, 1881| magában nagy dörmögve, hogy soha többet pálinkát stb... Bolond,
205 II, 1881| lovagaival és így eddig soha nem látott ily számos tisztelkedõ
206 II, 1881| megy, Andrássy Gyula akkor soha sincs otthon.~Nem akarjuk
207 II, 1881| hasadnak elõttük a habok.~- Soha még ilyen világot! - mondám
208 II, 1881| lepel - a burnusz alatt.~Soha még ilyen gyorsaságot és
209 II, 1881| Inkey gyerek elpirult és soha többé nem dicsekedett a
210 II, 1881| bíbictojásból rántottát?~- Nem én soha! - szólt Nagy Miska megzavarodva
211 II, 1881| szállít, csak visz s nem hoz soha senkit.~Lassankint egészen
212 II, 1881| olyan szobor s nem is lesz soha a világon, amivel a publikum
213 II, 1881| pillangó. Nem talál meg soha többé. Habozva röpködi körül
214 II, 1881| azt csak nem lehet kivárni soha! Aztán meg az ördög vigye
215 II, 1881| be kell mennie.~S azontúl soha többé nem kívánkozott megosztozni
216 II, 1881| szemünkre lobbantották, hogy soha semmit sem bírunk kisütni.
217 II, 1881| való az, aminek úgyse lehet soha hasznát venni?~Mert ha a
218 II, 1881| oda szállnék,~Nem láttam soha,~De rátalálnék,~Valami titkos~
219 II, 1881| a báró. - Nem volt annak soha anyja!~*~A divatra nagyon
220 II, 1881| színészek persze hogy ezentúl soha többé nem alkalmatlankodnak
221 II, 1881| kényre-kegyre, ami bizony sehol, soha nem volt nagy vitézség.~
222 II, 1881| Kálmán »öngyilkos« nem lesz soha.~Tisza beszédével bezáródott
223 II, 1882| fátyla fedi azt el, ember azt soha tudni nem fogja, történelem
224 II, 1882| Aranyunk volt - egyszerre.~Soha az vissza nem tér többé.
225 II, 1882| összeülnek és tanácskoznak - és soha semmit el nem végeznek.~
226 II, 1882| szereplése.~Nem tartozott ugyan soha az úgynevezett vezéregyéniségekhez,
227 II, 1882| megható volt e jelenet.~- Soha! - szólt az õsz elnök nagy
228 II, 1882| nem gyógyul az már meg soha többé.~S ím, egyszerre csak
229 II, 1882| és mûvészet színe-java. Soha sehol sem láttuk azt még
230 II, 1882| csõrében a magot, egyszer csak soha nem látott színû és illatú
231 II, 1882| nem is vesznek meg képet soha (elég nekik az is, ami a
232 II, 1882| emlékszünk hasonló kitüntetésre. Soha még festõ ilyenben nem részesült.
233 II, 1882| menjen maga. Maga engem soha ki nem ír. Lássa, a »Fõvárosi
234 II, 1882| Benedeknek is lehessenek, arról soha nem is álmodtunk.~Õ maga
235 II, 1882| Zugligetbe, a Városerdõbe.~Soha annyi lilaszín arcot és
236 II, 1882| elölrül kell kezdeni a talán soha be nem végzõdõ munkát.~Közlekedés
237 II, 1882| eltûnt a városból, hogy soha oda vissza ne térjen.~Emlékezett-e
238 II, 1882| otthon.~De télen sincsenek soha otthon, hisz éppen azért
239 II, 1882| faluba. No, ilyen tán még soha nem is történt. Az akkor
240 II, 1882| dísze.~De mindezen idõ alatt soha nem szakított a szépirodalommal
241 II, 1882| fogadást téve magában, hogy soha, de soha többé nem fog írni
242 II, 1882| téve magában, hogy soha, de soha többé nem fog írni illatos
243 II, 1882| fogja-e tartani? Vagy az a »soha« csak egy nap õnála is,
244 II, 1882| politika nem hoz nekünk ünnepet soha, csak hétköznapokat.~Az
245 II, 1882| Számítanak, rá hogy Kármán Lajos soha többé nem fog beszélni.~*~
246 II, 1882| közmondás: jobb késõn is, mint soha.~E pompás hangulatnak lehet
247 II, 1882| kellett volna elküldeni. Soha még így nem virított az
248 II, 1882| de változnak változásnak soha alá nem esõ, megmásíthatlan
249 II, 1882| kamatjairól beszélnek, tõkéjérõl soha. Pedig az nem holt numerus,
250 II, 1882| qua non gyanánt megígért.~Soha, úgymond, Tisza urat nagyobb
251 II, 1882| odaszúrjon vad kegyetlenül.~Soha ilyen bûnhõdést! Egész arzenált
252 II, 1882| fõrendiház tagjai is ott ültek. Soha annyi mágnást és mágnás
253 II, 1882| fejecskéiket a paplan alá... Soha, sohasem voltak még ily
254 II, 1882| azt érzelmei súgják, de soha meg nem akad.~A férfiszereplõknél
255 II, 1882| nincs, s nem volt még sehol soha.~Már a hajó címe mutatta,
256 II, 1882| áldomás, az nem változik soha, ahhoz mindig van pénzünk
257 II, 1882| volt ez. Ott sem törõdtünk soha azzal, hogy milyen politika,
258 II, 1882| szerint. Nem igazítja azokat soha senki, s igazán szép tõlük,
259 II, 1882| ezt nem bírta neki Szapáry soha megbocsátani.~*~Kitúrta.
260 II, 1882| Bizony nem hitte volna el soha egyetlen puskamûves sem,
261 II, 1882| jókor. Prenumerálj kérlek soha meg nem jelenendõ költeményeimre.~-
262 II, 1882| Hon«-t nem fogjuk látni soha többé. Pedig már nagyon
263 II, 1882| elég világos-e ez?~Senki soha még ilyen röviden tömören
264 II, 1882| azok nem melegítik már fel soha többé...~Szende Béla még
265 II, 1882| ezen nem változtathatott soha semmi.~És ez talán igazságos
266 II, 1882| a napilapok szakadatlan, soha ki nem fogyható hírleléseit: »
267 II, 1882| olvasónak: ne méltóztassanak soha senkinek ingyen fundusokat
268 II, 1882| hogy zsidó?~- Lehetetlen! Soha nem láttam még zsidó kocsist.~-
269 II, 1882| a könnyem is kicsordult; soha nekem még nem volt ilyen
270 II, 1882| még filoszemita nem volt soha. Most már meg akarta ezt
271 II, 1882| barátja, mert a Telekiek soha nem tévesztik szem elõl,
272 II, 1882| elmondá, hogy egész életében soha nem éreztették vele, hogy
273 II, 1882| mikor egy párton voltak, soha sem volt elég éles, elég
274 II, 1882| magyar parlamentben azelõtt soha nem hallott e szavakat.
275 II, 1882| bocsánatot kérni nem fogok soha.~Hieronymi államtitkár állt
276 II, 1882| oktatásokat a hidraulikából. Soha annyi boldogítót, mint amennyi
277 II, 1883| pontosan mindig ott van, pedig soha sincs ott semmi dolga.~A
278 II, 1883| bevetõdött).~A fõpapokra soha sincs panasz. Haynald, Samassa,
279 II, 1883| Göndöcs -, most az idõ vagy soha! Most tégy ki magadért,
280 II, 1883| volna, még nem fordult elõ soha eset. Ellenkezõleg, még
281 II, 1883| alatt adja ki a mérgét vagy soha. Mert ki tudja, lesz-e rá
282 II, 1883| úgyis a világnak beszél. Soha senki meg nem hallgatja,
283 II, 1883| perpatvarkodni a parlamentbe, örökös soha meg nem szûnõ szóharcaiból
284 II, 1883| semmi könyvet.~- Nem én, soha - mondja nógrádi Szontagh
285 II, 1883| aztán tettre kerül a dolog, soha sincs rajta köpenyeg, amely
286 II, 1883| választó kerületet.~- Esküszöm, soha...~- Elég!~Ötödnap már õsz
287 II, 1883| napja. Hanem azt nem tudom soha, hogy ki beszél és mit beszél...
288 II, 1883| mindenkinek, de a rossz ebédet soha.~Különben nem is volt az
289 II, 1883| ember nem fundál ki ilyet soha., még ha görögül tud is.
290 II, 1883| engem egyszer meghallanak, soha többé meg nem választanak.~
291 II, 1883| kasszát is talán, de erre soha senki se gondol. Rossz blatt!
292 II, 1883| volna ide vissza se térni soha többé?~A T. HÁZBÓL [ápr.
293 II, 1883| karzata is egészen megtelt. (Soha sincsenek ezek annyian »
294 II, 1883| hogy nem létezik, mert soha sincs itt.~- Ejnye!~- És
295 II, 1883| zsurnaliszták közt pusztít.~Soha olyan észrevétlenül nem
296 II, 1883| öreg apóm?~- Nem írtam én soha semmit.~- De hát mit csináltál
297 II, 1883| Kemény Gábor sem bírta volna soha megjósolni!~Mindegy, mi
298 II, 1883| börtönöket mindenkoron, mint soha még Magyarországon (Úgy
299 II, 1883| ne felejtsék a rangjukat soha, hogy minden reggel, mikor
300 II, 1883| kérdezte tõle Pantocsek.~- Soha többé - mondá Bánhidy. -
301 II, 1883| hogy vissza ne jöjjön többé soha.~Most már megint pártonkívüli.~
302 II, 1883| egymást valamikor, vagy soha.~Mert csodálatos idõket
303 II, 1883| borulat az egész lényén.~Soha olyan fekete hajat, mint
304 II, 1883| lehetne hányatni örökre, soha senki se meríthessen ebbõl
305 II, 1883| emberiségnek a kék szemek. De soha annyit, mint most az egyszer.~
306 II, 1883| az egyedüli szép benne.~Soha életemben nem hallottam
307 II, 1883| vallasz, kutya a kezedbõl soha ki nem veszi többé a kenyeret.~-
308 II, 1883| prelekciókat tart a tanúknak.~Soha ennél nagyobb csalódás.~
309 II, 1883| van.~Az igaz, hogy nincs soha igazuk.~Csak messzirõl tûnik
310 II, 1883| bíróság esküre nem bocsátotta.~Soha szavak még ilyen óriási
311 II, 1883| betegség mind meg lett volna, soha egyet se láttam.~A szegény
312 II, 1883| a füvet sem kaszálja ott soha senki. A föld mind visszakapja,
313 II, 1883| hogy vissza ne térjenek ide soha többé. Azután a védõk cihelõdnek
314 II, 1883| s tanúképezdét igazgat. Soha ennél nagyobb csalódás.
315 II, 1883| igazuk van.~De hát mikor soha sincsen - õ szerinte - igazuk!~
316 II, 1882| ahogy Rotschild se tudja soha, mikor este kirakja a nadrágzsebébõl
317 II, 1883| tán õ volt az egyedüli, ki soha semminemû megtámadásoknak
318 II, 1883| tevékenységét, lelke tüzét áldozta, soha meg nem álmodott fényben
319 II, 1883| tiszteletben tartani az õ akaratát, soha ellent nem mondani annak.
320 II, 1883| a többet ígérõk, a gróf soha még csak meg sem mondta
321 II, 1883| ül a helyire, hogy a szék soha ki ne hûljön.~Képzelem,
322 II, 1883| senki meghajolni nem látott soha, mintaképe lehetett az arisztokratának,
323 II, 1883| hibákat nem. Ezért nem lett soha népszerû. Mert a hibák nálunk
324 II, 1883| még. Némelyekrõl ki se sül soha. S ezek a valódi halhatatlanok.~
325 II, 1883| hogy »vissza se jön szegény soha többé«.~Aminthogy nem is
326 II, 1883| trónörökösünket nem láttam még. Sem soha nem találkoztam társaim
327 II, 1883| amilyen az száz év múlva lesz!~Soha sehol nem láttam olyan bensõ
328 II, 1883| elszenvedtem még azt is. Soha egy zokszavamat nem hallotta
329 II, 1883| és a nép ne adjon neki soha.~Ilyen a szegedi királyi
330 II, 1883| olyanok, kik még nem láttak soha királyt és színi elõadást.~
331 II, 1883| piros selyem talárjaikban, soha annál szebb látvány. Legdaliásabb,
332 II, 1883| a patkóalakú asztalnál. Soha ott nem hallani egy csörrenést
333 II, 1883| elvesztették a szüzességüket.~Soha még nagyobb boldogságot
334 II, 1883| Zákány-Dombovár!«~Nem prüszkölt úgy soha a zákány-dombovári vasút
335 II, 1883| beszélgetés közt itták a sherryt, soha meg nem szûnõ trémával ügyeltek,
336 II, 1883| ettõl a szótól. Jaj nekem! Soha ébren ezt a szót ki nem
337 II, 1883| kérelmezõk szoktak ülni. Soha még emberi szem beljebb
338 II, 1883| érdeklõdésben tartották a nemzetet. Soha még hírlapi cikknek oly
339 II, 1883| kegyébõl, mint a döntõ körök soha meg nem rendülõ bizalmából,
340 II, 1884| kiskirály, aki nem kér a néptõl soha semmit, hanem aki mindig
341 II, 1884| No még ilyen se történt soha!~Másnap nehány tisztviselõ
342 II, 1884| cukor. Itt nem apprehendált soha senki. A mesék országa volt
343 II, 1884| partikat meg nem zavarja soha semmi.~Csak egyszer, egyetlen
344 II, 1884| színdarabot, sõt nem is mondtam soha, mintha írnék.~Az egész
345 II, 1884| pillanatnyira, hol õ, de azért soha el nem esett egyik sem.
346 II, 1884| bírtam benne fölfedezni soha; lehet, hogy hajdan a Reichsratban
347 II, 1884| nem volt ugyan népszerû soha, de mindég tiszteletbe részesült.~
348 II, 1884| azt nem mondta elõttünk soha senki: »Mindenfelé nézz!«~
349 II, 1884| különlegességekben; de soha inkább, mint midõn a szentek
350 II, 1884| kijelenté, hogy nem lesz soha bálványimádó neje, de egyáltalában
351 II, 1884| hogy a lap nem hal meg soha.~Mert bizony az is csak
352 II, 1883| katonaság, tanácstermekben soha nem látott arcok, kik idegenszerûen
353 II, 1883| Tisza nem szól, kérem, soha semmit. S ebbõl két jó dolog
354 II, 1883| különben sem szólal fel soha, ha nincsenek eszméi. Mindig
355 II, 1883| rokonszenves politikai egyéniség (soha nem is lesz, mert eszméinek,
356 II, 1883| feleli zavartan - nem én soha!~- No pedig úgy nézem, mintha
357 II, 1883| miniszterelnökötök, tehát soha sincs nálatok rend.~Ebben
358 II, 1883| padlásán.~Nem nyúl azokhoz soha senki, még önök se.~Hagyják
359 II, 1883| felé fordulva magyaráz, s soha le nem veszi szemeit az
360 II, 1883| mindenki a Ház asztala felé. Soha még nem feküdt azon oly
361 II, 1883| amit én helyeslek, arra én soha nem szavazok.~Szakavatott
362 II, 1883| megvillantak ádáz haragban.~Soha még olyan csend, aminõ most
363 II, 1883| lenne az oroszt szolgálni.~Soha még ilyen nagy bûnnel nem
364 II, 1883| elnök sír.~Még ezt se láttuk soha az országházban.~Sok fényes
365 II, 1884| a tömérdek zászlót, hogy soha az embernek az eszébõl ki
366 II, 1884| feledésbe mennek, hanem ami soha el nem múlik, mindig meglesz,
367 II, 1884| király képét összeállítja és soha szem elõl el nem veszti.~
368 II, 1884| tíz író helyett írt annak, soha nem lankadva, örökös jókedvvel.
369 II, 1884| Tádéról mégsem mondjátok soha: „minek van ott, ha nem
370 II, 1884| isten ne adja azt a jó idõt soha vissza! Mikor a haza a ravatalon
371 II, 1884| fogható típus nem terem soha ebben a rossz világban.
372 II, 1884| ebbõl ugyan nem leszek én soha okosabb, gondoltam magamban,
373 II, 1884| alóla a talaj, de õ azért soha el nem esik, mert vele fordul.
374 II, 1884| Podmaniczky Frigyes képviselõ, de soha nem jön máskor a Házba,
375 II, 1884| ez a városkormányzás! Hát soha nem jönnek már ki a miniszterek?~
376 II, 1884| lesz a szituáció embere soha; Tisza pedig az. Erõs mondás.
377 II, 1884| No, még ilyen beszédet soha nem pipáltunk! Ez már aztán
378 II, 1884| Kornéllal az történt, ami soha még, amióta él: nem engedték
379 II, 1884| kása.~Nincsen az életnek~Soha változása.«~A mi Házunk
380 II, 1884| fogom neki megbocsátani soha.~Az orvos megmondta, hogy
381 II, 1884| természetesen nem kapott soha egyet sem ezekbõl a levelekbõl.
382 II, 1885| nagy oka volt annak, de soha olyan szomorú nagy oka,
383 II, 1885| aztán az igazi! Nem hallani soha a tapsok kedvélesztõ zaját,
384 II, 1885| pedig az történt vele, ami soha egy kormányelnökkel sem:
385 II, 1885| ez ostobaság, ebbe én soha bele nem egyezem, mondd
386 II, 1885| Nyilvános és családi életét soha egyetlen felhõ sem borítá,
387 II, 1885| szomorított meg másokat soha, csak most, hogy meghalt.~
388 II, 1885| a holdról, a napfényrõl, soha nem létezett emberek viszontagságairól),
389 II, 1885| Oh, hogy egyitek sem volt soha a megyénél!...~Nem nyílt
390 II, 1885| engem haza, én úgysem voltam soha pálinkaivó ember, én nem
391 II, 1885| az elnökök elõtt. Zaj itt soha sincs, csak legfeljebb kellemes
392 II, 1885| kivévén a képcsarnokot, soha sincs tolongás.~Az érdeklõdés
393 II, 1885| megye.~(Három szék ugyan, de soha egyetlen terített asztalt
394 II, 1885| ahova sokan eljutnak, de soha még egyik sem tért vissza.~
395 II, 1885| olyan szelíden tûrnek, hogy soha még egy görbe szemet sem
396 II, 1885| vették volna ki. Tisza oda soha nem teszi a lábát, nehogy
397 II, 1885| elszomorodott, s azt teszi, amit soha eddig: gondolkozni kezd.~
398 II, 1885| mond locus communisokat soha. Ma is volt originális ideája.
399 II, 1885| mi pedig õket nem láttuk soha.~Ott künn az országháza
400 II, 1885| aláírom azt az iratot.~(Soha még egyetlen Esterházy sem
401 II, 1885| Tisza nincs a Házban, akkor soha sincs karcolat, nem is hiányzott
402 II, 1885| sohasem térnek vissza, mert soha el sem fogytak.~Mialatt
403 II, 1885| mégsem olyan szórakozott soha, hogy a zsidókat elfelejtse
404 II, 1885| képviselõház pénztáráról soha nem is beszéltem, pedig
405 II, 1885| Rákóczi-harcok történetét, de soha egy sort sem törölt ki,
406 II, 1885| mindenkinek kellemes volt, rosszat soha nem tett, de jót nagyon
407 II, 1885| nagy számot itt nem tett soha, de éppen szerénysége s
408 II, 1885| humorizálták az élclapok, soha komoly támadás nem érte.
409 II, 1885| bajuk - és ez nem is volt soha a lapokban megírva.~Lehetetlennek
410 II, 1885| húsos fazekak«-hoz, magának soha semmit sem szerzett. Élt
411 II, 1885| szó (de önök bizony azt soha ki nem találnák, kin), Thassy
412 II, 1885| Herman Ottóé a ferblirõl.~Soha még nemzetiesebb húrokat
413 II, 1885| õ is letörültette magát. Soha még ennél rejtélyesebb találós
414 II, 1885| legyûri ellenfeleit, hogy soha le ne feküdhessenek diadalaik
415 II, 1885| pedig az történt vele, ami soha egy kormányelnökkel sem:
416 II, 1885| ez ostobaság, ebbe én soha bele nem egyezem, mond meg
417 II, 1885| Tisza nem szól, kérem, soha semmit, s ebbõl két jó dolog
418 II, 1885| övék a dicsõség.)~S hogy soha össze nem zörrennek az osztozkodásnál,
419 II, 1885| éppen, mint a lesti tótság) soha együtt ne lehessen. Éppen
420 II, 1885| túllicitálni nem lehet, mely soha ki nem megy a divatból,
421 II, 1885| szalmaszálat sem tesz keresztbe soha, annak is legyen egy mentsvára:
422 III, 1886| aki aztán elmegy közéjük, soha sincs velök megelégedve.
423 III, 1886| önérzettel:~- A székely soha nem kunyorál.~Egyszerre,
424 III, 1886| megzavart, de a víz még soha egyet sem.~*~Az ilyen parasztok
425 III, 1886| eset a világon, de még arra soha eset nem volt, hogy valaki
426 III, 1886| Sokszor sikerült az neki. De soha úgy mint most, ha igaz a
427 III, 1886| nem, mégsem!~Mert én még soha azért tollhoz nem nyúltam
428 III, 1886| valakit megsértsek vele - de soha azért a tollamat le sem
429 III, 1886| húsvétkor, de szavakba eddig még soha nem szedte, ami a szívét
430 III, 1886| volt, nem is múlhatnak el soha kellemetlen következmények
431 III, 1886| képviselõi közül Éles és Kármán soha nem bírt elszokni végképpen
432 III, 1886| minekünk íróknak kötelességünk soha bele nem nyugodni ama rettenetes
433 III, 1886| Ezektõl annyira nem hall soha semmit, hogy õ maga kénytelen
434 III, 1886| teszek én eleget? Engem még soha senki sem inzultált annyira.
435 III, 1886| abban meg éppen nem is volt soha lélek.~A T. HÁZBÓL [febr.
436 III, 1886| falak közt. Nem mondott itt soha senki még olyan vígat, amitõl
437 III, 1886| tátongnak. S a tanácsteremnek, e soha nem pihenõ kolossznak, hol
438 III, 1886| lesz a Tisza-kabinetben soha miniszter.~Pedig ma õ is
439 III, 1886| elmagyarázta a famíliáját: soha semmi maradéka nem volt
440 III, 1886| Eltûnõdnek, elábrándoznak a soha el nem mondott beszédjük
441 III, 1886| élet zsibongó lüktetése.~De soha még könnyebben nem váltak
442 III, 1886| Mert úgysem láttam még soha lázadást.~Otthagytam rögtön
443 III, 1886| vagy most teszi meg, vagy soha.~Gyönyörûen kikomponálta
444 III, 1886| mindig vagy ki nem derült soha az efféle, vagy ha kiderült -
445 III, 1886| semmi. Talán nem is lesz soha; pedig váltig kérem az én
446 III, 1886| Szabolcsban sem termett soha különb. Magas robusztus
447 III, 1886| hogy ott a fogadtatásoknak soha sincs történetük. Egy kis
448 III, 1886| születnek emberek, mert soha sincs keresztelõ? Hát a
449 III, 1886| kezdé: »Tisztelt uraim!«~Soha még annyi érdeklõdést és
450 III, 1886| Aminthogy igaz is, nem tett soha életében semmi olyat, ami
451 III, 1887| jutott a mandatumokhoz. De soha ennél tarkább országot -
452 III, 1887| volna az fel képviselõnek soha, elhiheti.~Ezt a jelszót
453 III, 1887| benne, de õ azt nem szerette soha komolyan érvényesíteni.
454 III, 1887| az eleme. Nem is vágyott soha a nagyképû vezérkedésre,
455 III, 1887| vállait szokta használni. Soha olyan beszédes vállakat!
456 III, 1887| utóbbiakból nem is lesz soha ez életben se miniszter,
457 III, 1887| azért hát neki nem is lehet soha semmiben igaza.~Ebben keresztényi
458 III, 1887| Erdélybe megy medvevadászatra, soha sincs medve, és valahányszor
459 III, 1887| lenne. Fenyvessy Ferenc soha többé ezt ki nem heverheti.~
460 III, 1887| Kozsebrovszky gróf volt, s õ e soha nem létezett grófnak a lelki
461 III, 1887| annyira kemény dió, hogy õtõle soha senki sem fog megtudni határozottan
462 III, 1887| ülj az abaújiakkal, mert soha ezeknél ravaszabbakat nem
463 III, 1887| megemlítendõ, hogy még mameluk soha olyan népszerûségre nem
464 III, 1887| Annyival is kevésbé, mert soha életemben nem hallottam,
465 III, 1887| de ezek sem találják el soha a pályákat, rendesen elkésnek.
466 III, 1887| urambátyám, mégsem látott soha meggazdagodott írnokot,
467 III, 1887| zászlómhoz, mely alá esküdtem? Ki soha egy bajtársnak adott szavamat
468 III, 1887| Nem, arra nem gondoltam én soha: hogy a hûségnek még jutalma
469 III, 1887| a dolog bibéje, hogy itt soha sincs csöndesség. Az imént
470 III, 1887| visznek végbe. Nem látták ezek soha az Olimposzt.~Deák: Nekem
471 III, 1887| már amennyiben van), mert soha semmi okos dolgot nem írtam,
472 III, 1887| okos dolgot nem írtam, és soha semmiféle autort nem idéztem.~
473 III, 1887| többé vallási villongások.~- Soha!~- No lám, pedig már én
474 III, 1887| Zichy Nándorból mégsem lesz soha belügyminiszter a helyreállított
475 III, 1887| szemeit az én leányomra. Nem. Soha!«~Oda terjed hát alázatos
476 III, 1887| adták. Beadta, nem is látta soha, nem kíváncsi rá.~Bezzeg
477 III, 1888| Nem szálltak le, az igaz, soha a néphez, de a pénzes zsacskóhoz
478 III, 1888| ezek a pazarló nagyurak soha többé vissza nem térnek.
479 III, 1888| húzódva, lapokat olvasnak. Soha nem fogyasztanak semmit,
480 III, 1888| onnan származnak, oda többé soha vissza nem térnek.~De nem
481 III, 1888| király kijelentette, hogy soha az õ családjából való herceg
482 III, 1888| Beállít Gyulafehérvárra (ahol soha eleven miniszter nem járt),
483 III, 1888| a földszint népesült be soha nem látott képviselõkkel,
484 III, 1888| se bolond cselekedetek soha róla azt le nem mossák.~
485 III, 1888| mögött tereferélnek, de õt soha senki meg nem szólítja,
486 III, 1888| elõbbi beszédjét azzal, ami soha nem pihenõ elméjében azóta
487 III, 1888| hivatalt nem is vállalt soha az öregúr).~Ma is Ucsunál
488 III, 1888| fehér lapok nem engednek soha semmi meglepetést. A Ház
489 III, 1888| vissza sem tért Szadova alól soha többé.~Persze sok maró gúnyolódás
490 III, 1888| fõispán lehet az is, aki soha semmit nem csinál, hanem
491 III, 1888| címeket jár itt ki. Nem lévén soha a megyéjében, sohase csinálhat
492 III, 1888| császárok, mint mi.~Mi például soha nem híresülünk el azért,
493 III, 1888| Hagyja el, kedves gróf. Csak soha nagyobb baj ne essék. Történnek
494 III, 1888| beszédeket, de locus communisokat soha. Fölfogása többnyire magas,
495 III, 1888| jöhetnek, az elõgondolatok soha, azok - mint az impurum
496 III, 1888| Kálmán lesz megakadva, hogy soha többé nem felelhet neki.~
497 III, 1888| azért, ha valaki nem volt soha szabóinas, de tud kabátot
498 III, 1888| haragszik, vagy helyesel, de soha sem pihen. Zajos, nyugtalan,
499 III, 1888| udvarias gentleman, akitõl soha nem hallani egy erõs szót,
500 III, 1888| maliciózus, sokszor elmés is, de soha sem unalmas.~Ha már jó ideig
1-500 | 501-651 |