Rész,  Esztendo/Fejezet

501  III,  1888|              Ház másképpen. Még tán a soha nem létezett néhai gróf
502  III,  1888|               megrakva emberfejekkel, soha nem látott arcok tûntek
503  III,  1889|               te jámbor hazánkfia, ki soha be nem pillantottál a kulisszák
504  III,  1889|            még valaha becsben?~- Nem. Soha többé.~Egy-egy disszidens
505  III,  1889|             kis szobámat itt hagyjam? Soha!~- Járjon nagyságod a Nemzeti
506  III,  1889|             bíráló sem olvasott végig soha. Mindössze egyszer részesültem
507  III,  1889|             rossz rólam. Pedig látod, soha életemben nem vétettem senkinek. (
508  III,  1889|           amit az akart, de azért még soha senki, hogy valami olyat
509  III,  1889|              ama sokat emlegetett, de soha senki által nem látott »
510  III,  1889|             másik meggyõzõdésrõl« is. Soha még Hegedüs olyan sikert
511  III,  1889|             menni mindig; a lángelmék soha sarkallni nem szûnõ ösztöne
512  III,  1889|               és azután is beszéljen, soha nem szabadulva az édes kíntól,
513  III,  1889|             tartja s mely alkalmasint soha el sem ereszti azok közé,
514  III,  1889|      ellenzéki közbeszólásokra. Vérük soha föl nem kavarog, szemük
515  III,  1889|              szövõdnek (bár ne látnók soha) - annyi tény, hogy most
516  III,  1889| következésképp igen szép cipõi is, és soha senkinek sem jutott eszébe,
517  III,  1889|          jelen, mint az elõzõ években soha -, tekintve, hogy azon szent
518  III,  1889|             rakoncátlan, - de a szíve soha sem romlik meg, érzéke világít
519  III,  1889|            vonja tegzét - ez nem volt soha szokásban a magyaroknál.~
520  III,  1890|             mely elsõ útján se fogott soha zöldet - pedig ebbõl a színbõl
521  III,  1890|              tehetségû ifjú mégse fog soha érvényesülhetni. Hogy ez
522  III,  1890|              csalás és szédelgés, itt soha se vertek gyökeret; még
523  III,  1890|        fajtájának se volt ilyen melle soha. Mert ez aztán mell!~S egy
524  III,  1890|             BRÓDY ZSIGMOND~Nem hittem soha a spiritisztikus asztalmozgatási
525  III,  1890|        sikkasztanak, azért nem néztem soha a könyveikbe.~S ez a rövidke
526  III,  1890|              Tudtam, azért nem néztem soha bele a könyvekbe.«~A T.
527  III,  1890|            ülõ »generális«, egy dolog soha sem jut a fülébe. Arról
528  III,  1890|       szónokok, akiket részben illet, soha meg nem hallják. Örök titok
529  III,  1890|             Károlyiak, Hoitsyak miatt soha se érvényesülhetett pezsgõ
530  III,  1890|              ki egy légynek se vétett soha, arra szemelte ki a fátum,
531  III,  1890|              napokban, rossz napokban soha el nem hagyott, s ez esetben (
532  III,  1890|         bevégzett politikus se legyen soha.~Pedig széles látkörrel,
533  III,  1890|              együtt - pedig még eddig soha se tette.~Bánatosan kérdezgették
534  III,  1890|               csak nekem nem volt még soha témám. Arany költészetében
535  III,  1890|             néha valami kellemeset, õ soha, hacsak ki nem áll a Ház
536  III,  1891|           rózsaszínû homloka?~Aki még soha nem volt komoly összeesküvõk
537  III,  1891|              ébren van. De mit ér, ha soha sincs ébren!~S ezzel, tisztelt
538  III,  1891|             prenumerációt hirdetett - soha meg nem jelenendõ költeményeire.~
539  III,  1891|           kerüljön többé veszedelembe soha, soha. Aztán meg szeretnék
540  III,  1891|              többé veszedelembe soha, soha. Aztán meg szeretnék már
541  III,  1891|               talán azon hitben, hogy soha vissza nem térek többé.~
542  III,  1891|               mukkanás se hallatszott soha Budapestre.~Minden rendben
543  III,  1891|              élményeket. Nem is írtam soha egyet se. De most szinte
544  III,  1891|              de már nem jegyezzük meg soha többé: »Vajon mit fundál
545  III,  1891|           arról írni? Nem olvastam én soha életemben egyetlen beszédet
546  III,  1891|               Poe vén hollója volna: »Soha, soha, soha sem«.~A KODIFIKÁTOR
547  III,  1891|             vén hollója volna: »Soha, soha, soha sem«.~A KODIFIKÁTOR
548  III,  1891|           hollója volna: »Soha, soha, soha sem«.~A KODIFIKÁTOR ÉS A
549  III,  1892|                uradalmakat kapott, és soha többé vissza nem tért, s
550  III,  1892|            fõvárosba már nem jött fel soha: »Szegény ember vagyok én
551  III,  1892|           megbarátkoztak, elvitte, és soha többé vissza nem fog térni.~
552  III,  1892|             miatt nem indulhatott meg soha jobban, mert a két lefetyelõ
553  III,  1892|               nevelkedett s nem látta soha játszani se Jutkát, se Marcsát
554  III,  1892|          bujdostak és nem is pöngette soha sarkantyúit a királyi palotában,
555  III,  1892|           országot egy öreg emberért! Soha még ilyen becsben nem voltak
556  III,  1892|       hirdetve neki a Poe órájával:~- Soha többé. Mindörökké.~Sohasem
557  III,  1892|             úton, melyen mindig járt: soha senkitõl emberi gyöngeségen
558  III,  1892|              aminek azonban foganatja soha sincs, mert László semmit
559  III,  1892|              volt a felelet.~És senki soha még nem mondott nagyobb
560  III,  1892|             Ezalatt megjön Jókai Mór.~Soha még szónokot nem hallgattak
561  III,  1892|             Találkoznak-e valaha vagy soha, ki tudja? Ezt a csillagászok
562  III,  1892|            bár a tettvágy, de a födõt soha szét nem veti. A fiatal
563  III,  1892|                S azok, akiknek enged, soha sincsenek megelégedve, mert
564  III,  1892|              ellenzék és a jobboldal) soha meg nem szûnõ ádáz csatája
565  III,  1893|  szeretetreméltó flegmájával nem tesz soha semmi ellenvetést (minek
566  III,  1893|            adna érte. Nincs itt »zaj« soha. A »Rendre«, »Helyre«, »
567  III,  1893|              bölcsességfoga ki nem nõ soha! Egy gyermek, nincs emlékezõtehetsége
568  III,  1893|               semmi, itt senki se tud soha semmit. Mert a párt korifeusai
569  III,  1893|              ellen a paragrafus ellen soha egyik se vétett, egyre történik
570  III,  1893|              rossz, tehát nem is lesz soha ismeretes.~Van a kötetben
571  III,  1893|        kutyafej tûvel. Másforma ruhát soha senki sem látott rajta,
572  III,  1893|           olyan vehemenciával, mintha soha egyebet se csináltak volna.~
573  III,  1893|       panaszkodhatnak, hogy a fõispán soha sincsen a székhelyén, nekik
574  III,  1893|              még mióta a világon van, soha fel nem állott miniszteri
575  III,  1893|          próbáltam valamit kivasalni. Soha ilyen begombolt embereket!~
576  III,  1893|          pártnak a hangulatával sincs soha ellentétben.~A Ház tehát
577  III,  1893|           emberek szája tátva maradt. Soha ilyen csodát! Még maga a
578  III,  1893|         láncos karika az orrából, azt soha többé nem sikerül visszatenni.~
579  III,  1894|        kutyafej tûvel. Másforma ruhát soha senki se látott rajta, kivéve,
580  III,  1894|               úr állott elõttem, akit soha életemben nem láttam. Halovány
581  III,  1894|             és mégis hosszú kort ért.~Soha nekem máskor nem jutott
582  III,  1894|            megye szolgálatába s azóta soha sem merült fel ellene panasz;
583  III,  1894|          legtehetségesebb embereinek, soha sincs kellõleg méltányolva.~
584  III,  1894|          eszerint tehát el nem érheti soha Pap Gézát, habár (köztudomás
585  III,  1894|               mindig tudtam arról, de soha le nem írtam, csak amit
586  III,  1894|           mint egy fejedelemfi, aki a soha nem látott birtokait jött
587  III,  1894|         percekig éljenezte vezérét.~- Soha ilyen szerencsét, mint ez
588  III,  1894|           róla a szemeit. Ez az ember soha ki nem merül! Néha-néha
589  III,  1894|      megrövidítéssel jár, hogy abba õ soha bele nem nyugszik.~Utána
590  III,  1894|         reményeik nem fognak elfogyni soha többé. A vénkisasszony csak
591  III,  1895|             Talán nem is megyek többé soha.~- Hogyhogy? Pedig nekem
592  III,  1895|               ezer ember, aki a lóról soha le nem esett, mert ott csupa
593  III,  1895|            magasztalták, nem állhatta soha szó nélkül.~- Nagy ember, ‘
594  III,  1895|               az elcserélt holmit, de soha nem került az többé vissza,
595  III,  1895|             Minthogy egy igazi polgár soha nem enged abból, amije már
596  III,  1895|           rejtélyességével ez üzenet. Soha életemben nem beszéltem
597  III,  1895|           kifogynak, de a jóakaratból soha kifogyni nem tudnak. Nagy
598  III,  1895|       Sebestyén honfitársunk újságban soha napvilágot nem látott csatákat
599  III,  1895|         tartozott, aki nem mutatta ki soha egészen, mennyi esze van -
600  III,  1895|            jobb kor. Deák nem adta ki soha a beszédeit (pedig valamelyes
601  III,  1895|            brilliáns témájuk - de azt soha meg nem írják.~Megösmerkedel
602  III,  1895|              is, mert a tanügyi bácsi soha, még tévedésbõl se találja
603  III,  1895|      Fejérváry, azt hitték róla, hogy soha meg nem bukhat. S most mégis
604  III,  1895|            száz esztendeig, de igazra soha sem bírták átbeszélni.~Most
605  III,  1895|            mereven, mozdulatlanul, és soha sincs semmi észrevétele
606  III,  1895|                és talán nem is szólna soha, ha nem kérdeznék.~Ha valamely
607  III,  1895|             nagy volt a hallgatásban; soha nem követett el indiszkréciót,
608  III,  1895|              király oly melegen, mint soha azelõtt, mikor váratlanul
609  III,  1895|        fényessé, s amelyet nem fognak soha elhomályosítani a fiai.~
610  III,  1895|            egész Ház a macskát nézte. Soha még macska így le nem kötötte
611  III,  1895|           bejött a Házba Nagy Sándor. Soha még Nagy Sándornak úgy meg
612  III,  1815|               ki törhetetlen gonddal, soha nem lankadó kedvvel a saját
613  III,  1815|             fekete ruhája nagy, mély, soha le nem vethetõ gyászt hirdet,
614  III,  1815|       területen, és nem tartottam azt soha kicsinynek. Legkevésbé tartom
615  III,  1815|              Igaz biz’ a’, sógor.« És soha, de soha »nem igaz biz’
616  III,  1815|               a’, sógor.« És soha, de soha »nem igaz biz’ a’, sógor«.
617  III,  1815|             sógornak és komának, hogy soha nem érti, mirõl van szó (
618  III,  1815|            ortográfiájú írást éntõlem soha senki sem látott, tudom:
619  III,  1815|        szaladgált, hogy ami eddig még soha senkinek sem sikerült, sikerült
620  III,  1815|              egyetlen okból nem bukik soha senki, hogy véletlenül a
621  III,  1815|              az. Nem beszéltem én még soha nagy úrral, nem is jó velük
622  III,  1815|             van, hogy Nyitra megyében soha nincs két egyforma választás,
623  III,  1896|           speaker.~- Én istenem, csak soha nagyobb bajom ne történjék
624  III,  1896|            kereskedelemhez. Most vagy soha! Mert mi tagadás, minden
625  III,  1896|             csak azért nem eresztette soha szélnek, mert nem nõtt a
626  III,  1896|               követelt volna valamit, soha semmit se kívánt a saját
627  III,  1896|               Így nem lett a fúzióból soha semmi, mivelhogy ki volt
628  III,  1896|               Közel jártunk hozzá, de soha el nem értük; az öregúr
629  III,  1896|            volt az utolsó föllépésem. Soha többé. - Mosolyog ezekre
630  III,  1896|             azt mondja a szülés után: Soha többé. De azért mégiscsak
631  III,  1896|               vagyok újságíró, de még soha nem írtam entrefilet-t.
632  III,  1896|                Senki se tudta. Többet soha elõ nem jött, és Madarász
633  III,  1896|          olyas valamit ért el, amirõl soha nem is álmodott. »Engem
634  III,  1896|             az elsõ hosszú ruhájában, soha egyikük se ült parlamentben,
635  III,  1896|              sablonra nem emlékeztet. Soha még miniszterelnök el nem
636  III,  1896|            hiba nélkül.~Ne gondolj ki soha semmi újat és ne mondj senkinek
637  III,  1896|           mindennap elõjön újra, hogy soha e1 ne múlhasson, mely fenyegetõzik,
638  III,  1896|         becsületes fogadalommal, hogy soha el nem hagyjuk, jó idõben,
639  III,  1896|        erényeknek, és hogy nem fognak soha forradalmat csinálni. Üres
640  III,  1896|             döntõ pillanat: most vagy soha! Szeretett volna odajárulni
641  III,  1896|          tótul beszélni - nem is ment soha a kürtösi templomba, pedig
642  III,  1896|      valamikor a ma kiejtett fonalat. Soha többé. Az osztrák alkotmányosság
643  III,  1896|              Lássátok -, szólott - én soha keményített inget, soha
644  III,  1896|               soha keményített inget, soha hiábavaló nyakkendõt nem
645  III,  1896|          Wlassicsot se látja az ember soha! - kontráz Rátkay László,
646  III,  1896|            teremtette! De nem tûrjük! Soha!~Akármilyen furcsának tessék,
647  III,  1896|          Látod, ezért nem beszélek én soha vele.~Szóval, tarkabarka
648  III,  1896|            súgja neki, hogy most vagy soha. Körös-körül álorcásan bujkál
649  III,  1896|           Szelíd volt és óvatos, mint soha, még az elõadói székben
650  III,  1896|              csöndes kapacitációba.~- Soha!~...És tizenkét órakor,
651  III,  1896|           cselekedeteiben ne botoljon soha...~ORSZÁGGYŰLÉS [dec. 24.]~