bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                      grey = Comment text

15501   II,  1885    |                     székelyek belátták ezt, s Sepsiszentgyörgy már eddig
15502   II,  1885    |                  székely iparos, mint most, s ez nagyot lendített volna
15503   II,  1885    |               szomorú dolgokat jobb idõkre, s térjünk át arra, amiért
15504   II,  1885    |                    kidõlnek a sáros utakon, s fájdalmasan nyerítenek.
15505   II,  1885    |                bömbölve járnak a falvakban, s szaggatják le a szegény
15506   II,  1885    |                  kellemeseket a kerületrõl, s ha a kerületben mondana
15507   II,  1885    |                fölharsogott a lelkes éljen, s ezzel most már vége lett
15508   II,  1885    |              Kiállott egy székely választó, s kifejtve, mennyire fokozódott
15509   II,  1885    |                 bizalmuk a képviselõ iránt (s ez valóban így volt, ritkán
15510   II,  1885    |               mindazt, amit már eddig tett, s azzal belenyúlt a zsebébe.
15511   II,  1885    |                 mintha a bicskáját keresné, s ezt a bicskát a következõ
15512   II,  1885    |         disztingvált modorban végzett vele, s mégis oly élesen, hogy bármely
15513   II,  1885    |               fölött újabb étvágyat kapott, s így szólt:~- Kívánjuk a
15514   II,  1885    |                    fogadta minden oldalról.~S így ment ez pontról pontra.
15515   II,  1885    |               kormány ellenfelét, Apponyit, s aztán megy neki a kormánynak?
15516   II,  1885    |             mennyire szorítják a választói, s könnyebb leszen a mûködése.
15517   II,  1885    |                  mert ennek is igaza volt.~(S ezért tartom én-bolond dolognak
15518   II,  1885    |           rovatvezetõ belenéz három percig, s ha rossz hangulatban van,
15519   II,  1885    |                     ítélõ tollát a tintába, s odacsapja két sorral: »Megjelent
15520   II,  1885    |                    meglehetõs unalmasan ír, s jobbára járt utakon megy.« (
15521   II,  1885    |                  efféle bírálati rovatokat, s erre aztán megvan nekik
15522   II,  1885    |                kritika, amilyen a közönség, s e kettõs indolenciával szemben
15523   II,  1885    |                  vidéki lapokat is átnézem, s ha új nevet látok, szorgalmasan
15524   II,  1885    |                   az emlékezõtehetségemben, s ez akkor ott örökre el van
15525   II,  1885    |           figyelemmel kísértem, amit írtak, s láttam õket, miképp válnak
15526   II,  1885    |                   fokról fokra kész írókká, s miképp szárnyalják túl az
15527   II,  1885    |                  állanak a panganétos õrök, s ezek még nem méltóztattak
15528   II,  1885    |                  néz, mindég be van hunyva, s az a szemök, amely befelé
15529   II,  1885    |    temperamentumával, csinos formaérzékével s borongós hangjával rég magára
15530   II,  1885    |               olvasnak egyet-mást a lapban, s kinek csak nemrég is a »
15531   II,  1885    |               Tyúkokról« és »Kutyákról« írt s lapunkban megjelent kiállítási
15532   II,  1885    |                   rajta), Uhland, Hamerling s több más német költõbõl,
15533   II,  1885    |               egykor~Messze fognak szállni,~S nem egy fog közülök~Szívből
15534   II,  1885    |               boltosnak gyermeke született, s a várandós eseménnyel szemben
15535   II,  1885    |                    A szertartás megtörtént, s igen vígan koccintgattak
15536   II,  1885    |                 szintén résztvett a lakomán s az gúnyosan röhög a szeme
15537   II,  1885    |                    Ez szöget ütött a fejébe s miután a többiek is bizonyos
15538   II,  1885    |                 sajátságos gondolata támadt s bosszút lihegve rohant W.
15539   II,  1885    |                      hirtelen elkapta onnan s fölbontván pólyáit, látta,
15540   II,  1885    |                     újszülött leányka vala. S a fiúgyermekeket illetõ
15541   II,  1885    |                végtárgyalás e napokban lesz s igen mulatságosnak ígérkezik.~
15542   II,  1885    |                 aláírta ezt és ezt az aktát s utána csapva: e rendkívüli
15543   II,  1885    |              azalatt ott valamit elhibáztak s most megint egy vagy két
15544   II,  1885    |                  államügyeket kell intéznie s aztán a Körbe menni, új
15545   II,  1885    |                    belõle megöli az embert.~S nemcsak a sajtó, hanem a
15546   II,  1885    |         gomblyukbetegség beszél ki belõlük.~S amint a rendjel-nyerés lehetõsége
15547   II,  1885    |         népszerûségre és tekintélyre emelt (s e kettõ bármennyire furcsa
15548   II,  1885    |                   képzeljük nagy embereknek s Vadnait képzeljük amolyan
15549   II,  1885    |                 ellenben mindent észrevesz, s mindég megmondja a maga
15550   II,  1885    |                megmondja a maga véleményét. S az a vélemény bizony sokszor
15551   II,  1885    |                szemért. Nyissuk ki a fiókot s válogassunk.~Kiraktam magam
15552   II,  1885    |                   dorongot, a gúny nyilait, s a visszarángató vasat. (
15553   II,  1885    |                   szerzõ nyak­csigolyá­jába s lefelé húzzák vele a magasból.)~
15554   II,  1885    |                    húzzák vele a magasból.)~S mivel járatlan vagyok a
15555   II,  1885    |             elbeszéli, miképp lett honvéddé s melegen emlékszik meg egyik
15556   II,  1885    |                    is tud, az már bizonyos, s oda is jegyeztem legott:~
15557   II,  1885    |               gyenge.~Átugrottam két cikket s a »Rendületlen«-t olvastam
15558   II,  1885    |                    honvédeket a csere­párok s köztük a szerzõt is besorozni,
15559   II,  1885    |            honvédtiszt beteg lesz útközben, s Vadnai a pihenõ állomáson
15560   II,  1885    |                    mûvészi kerekdedsé­gével s szelíd gunyorával. Önkéntelenül
15561   II,  1885    |              Lisznyai Kálmánról szól benne, s olyan világnézettel mutatja
15562   II,  1885    |                     letenni a vonzó könyvet s a legutolsó rajzot, »A mi
15563   II,  1885    |                atyjának ajánlotta a könyvet s anyja emlékének szenteli
15564   II,  1885    |             temetõben sírján a fehér havat. S ez a hó olyan hideg, úgy
15565   II,  1885    |                    egészen kimegy szemembõl s a »Nagy intrikus« olvasásába
15566   II,  1885    |                     a kritikai jegyzeteimet s összeszakítottam. Hiszen
15567   II,  1885    |                kilenc évem az idén telt le, s azóta, megvallom, sohasem
15568   II,  1885    |                   száz meg száz tarka kalap s mosolygó rózsás fej) ugyanaz
15569   II,  1885    |                 Horváth és Tóth ünnepélyen, s hogy Szvorényi József, aki
15570   II,  1885    |                midõn váratlanul elõtoppant, s így egészen a szokott módon
15571   II,  1885    |                    Éljen a haza!«, lelövik, s haldoklóban felsóhajt: »
15572   II,  1885    |                     volt találó ötletekkel, s melyet harsányan megéljenzett
15573   II,  1885    |         fiákerkocsis látja, mikor felülnek, s az se valamennyit, hanem
15574   II,  1885    |                     Lajos udvarában járunk, s ami azóta történt, az mind
15575   II,  1885    |                     szerelmé«-t játszották, s ott éppen olyan emberek
15576   II,  1885    |                     egyszerre elhallgatott, s a legnagyobb figyelemmel
15577   II,  1885    |                    csendre intõ »pszt«-jét, s mosolyogva fordult felém :~-
15578   II,  1885    |              Észrevette, hogy ezen tûnõdöm, s élénken mondá:~- Tudniillik
15579   II,  1885    |                   mindnyájan nagy pompában, s nehány szegényes író egyszerû
15580   II,  1885    |                    ki selymes öltözetükben, s erõvel hátrahúzódtak.~-
15581   II,  1885    |                  fehérruhás parasztleányok, s feltûnõ bátorsággal felelgettek
15582   II,  1885    |                     elmosolyodott õfelsége, s odaszólt:~- És Mátyás királyt
15583   II,  1885    |              nyájasan beszélgetett Aporral, s nekem a szívem dagadt örömömben,
15584   II,  1885    |                  Századok fekszenek közbül, s mégsem rágták el az aranyos
15585   II,  1885    |                  csak két év múlt el azóta, s nincs meg már az egészbõl
15586   II,  1885    |                    lelkesen lebeg ajkain« - s ezzel a kiállítás be volt
15587   II,  1885    |            könnyekre fakadt a lépcsõ alján, s felsietett, és reszketõ
15588   II,  1885    |                    hat a kedvenc helyeitõl, s akkor aztán átveszi itt
15589   II,  1885    |              hetekig lesz dolga a fejszének s a sétálgató úri közönség
15590   II,  1885    |                     zöld ruháját a kikelet, s újra kimegyünk üdülni a
15591   II,  1885    |                   bele kell fogni valamibe, s mindjárt sikerül. Ha kilenc
15592   II,  1885    |                    kell ugranunk hipp-hopp, s mindjárt utólérjük Európát.~
15593   II,  1885    |                  kelt a fölséges jószágnak, s csak egy cédulka maradt
15594   II,  1885    |                  mindenki szívén átrezegtek s bizonyos szomorú melankóliát
15595   II,  1885    |                     háborítva.~Ez a »Fuit«.~S íme éppen az történt vele,
15596   II,  1885    |                     Még csak hat napig tart s az utolsó napra esik a miniszterelnök
15597   II,  1885    |                  nem alszik. Zsebre gyûrtem s útközben valóban arról gondolkoztam,
15598   II,  1885    |               siklott ki egy másik sorsjegy s felém röpült.~- Vegye meg
15599   II,  1885    |              olvasni kezdé a szép beszédjét s láttam, hogy csucsorítja
15600   II,  1885    |                     közül egy fehér valamit s felkiáltottak élénken:~-
15601   II,  1885    |                     a vékony hártyapapirost s egy mellszobrocska hámlott
15602   II,  1885    |              asszony szereti az efféléket«, s kezdtem alaposabban megtekinteni
15603   II,  1885    |                nemcsak a vér, de a pénz is.~S még amellett olyan unalmasan
15604   II,  1885    |               minisztertõl. (Némely évben.)~S végre, mint ahogy a zsidó »
15605   II,  1885    |                képet megvilágítani) megvan, s fájdalom, nem lehetetlen
15606   II,  1885    |                mellett rokonszenves arcával s piros kikandikáló selyemkendõjével
15607   II,  1885    |                    szõke Rakovszky áll fel, s egy hosszabb beszédben ajánlja
15608   II,  1885    |                   ember mindenütt megterem. S a kötekedõ ember telhetetlen
15609   II,  1885    |                     volt, tele tettvággyal, s azon korhoz képest sok európai
15610   II,  1885    |             katasztrófa után õ is elvonult, s Málta szigetén töltött tizenhárom
15611   II,  1885    |                     rövidre nyírt õsz fejét s a nagy kék szemekben, melyek
15612   II,  1885    |                    fölsegítették a barátai, s ezekbõl neki egy légió volt
15613   II,  1885    |                    folyton ruganyos maradt, s csapongó ötletei mulattatók
15614   II,  1885    |                   említeni kellett valakit, s arra neki rögtön megvolt
15615   II,  1885    |                 héten ellátogatott kétszer, s olyankor mindég megtette
15616   II,  1885    |                 támasztalan fiatalembereket s azokat protekcióval (mert
15617   II,  1885    |             Józsefet, a törvényszéki bírót, s még vagy hét-nyolc Somogyit,
15618   II,  1885    |              Pestrõl vagy tizenöt év elõtt, s azóta hírét se hallottuk.~
15619   II,  1885    |               Zseniális, merész, sokoldalú, s a szubtilitásokban nagy.
15620   II,  1885    |               egyházi festõ páratlanul áll.~S valóban felötlõ, hogy fiatal
15621   II,  1885    |                     Kornél. Vannak ötletei, s egyes aperçui Andrássy Gyulának
15622   II,  1885    |                      A kép nagyon tetszett, s általános elragadtatással
15623   II,  1885    |                   egyikbe bele is harapott, s látszik a szép gödrös arca,
15624   II,  1885    |                    nagy szenzációt csinált, s csakhamar híre terjedt az
15625   II,  1885    |                    a szõke menyecske elõtt, s ez önkéntelen felkiáltás
15626   II,  1885    |                   hát küldje a szállásomra.~S ezzel tovább fordul a gróf,
15627   II,  1885    |                     piros almá«-t megvette.~S az olvasók megilletõdve
15628   II,  1885    |                      megszervezte a hadait, s egy napon azt jelentette
15629   II,  1885    |                    hogy végre is igaz lett, s a magyar delegáció nyílt
15630   II,  1885    |                      Hadd lássuk, mit tesz?~S íme az történt, hogy a szerbek
15631   II,  1885    |           behatoltak Bulgária fõvárosa elé, s most szemközt állnak Szófia
15632   II,  1885    |                felséges homlokú szultánnak, s hogy most így ránk törtek,
15633   II,  1885    |                 behajította a papírkosárba, s jókedvû füstmacskákat pöfékelt
15634   II,  1885    |                  legyen szíves, írjon neki, s ez esetben én bizonyosan
15635   II,  1885    |                köténye Matlekovits-almával.~S vígan ugrándozva mégyen
15636   II,  1885    |            õméltósága ma a mûtárlaton volt, s megnézvén a Roskovics »Pici
15637   II,  1885    |                   végtelenül tetszik nekem, s nincs a világon senki, akinek
15638   II,  1885    |                  többször meglátogathassam, s az õ házában legalább mint
15639   II,  1885    |                Nagyon tetszik neki a kép... S mégis lemond. Hozzám akar
15640   II,  1885    |                ördögbe, én is Zichy vagyok. S ha le tud mondani az én
15641   II,  1885    |                     kedveért? Úgy, úgy... «~S ezzel odafordult Telepyhez :~-
15642   II,  1885    |            beburkolózom az otthoni bundámba s nem igen nyújtogatom a fejemet (
15643   II,  1885    |                 õszi verõfényen sütkérezve, s gyönyörködtek a kifejlõdõ
15644   II,  1885    |                     belõle egy fõrendi tag, s egy félóráig kereste zsebében
15645   II,  1885    |                    fel a magas lépcsõzeten, s útközben megállt lélegzetet
15646   II,  1885    |                     az elsõ? - találgatják, s minden tekintet éhesen a
15647   II,  1885    |                 fakó fejét, amint betoppan, s látja, hogy egyedül van.~
15648   II,  1885    |                  egy õserdõbe lépett volna, s felsóhajtana:~»Itt még elõttem
15649   II,  1885    |                     Elõkeresi a cvikkerjét, s azon keresztül vet újra
15650   II,  1885    |                  zsebkendõjével a homlokát, s aztán szép csendesen elindult
15651   II,  1885    |                    szem van reá függesztve, s elvörösödve futamodott kifelé -
15652   II,  1885    |                  érdemes miatta haragudni), s most együtt könnyen megtalálják
15653   II,  1885    |                Egészen megmelegedett rajta, s apró szemei bátran kezdtek
15654   II,  1885    |                   Lumniczer hosszú nyakával s kis nyomott fejével úgy
15655   II,  1885    |                szélén elõkelõen könyökölve, s mindenben utána csinálja
15656   II,  1885    |                   fõrendi tagot korelnöknek s a legfiatalabb négyet jegyzõknek.~
15657   II,  1885    |             toasztot a Sennyei egészségére.~S ezzel az ülés véget ért.~
15658   II,  1885    |                  állt rajta jól az atilla), s Ábrányi Kornélt emelték
15659   II,  1885    |                     a folyosókon õgyelgett, s a fiatal Madarásztól azt
15660   II,  1885    |                  vártatva jött Tisza Lajos, s hanyagul vetette oda: »Ki
15661   II,  1885    |                  állhat a ruméliai kérdés.)~S 1861. óta ez az elsõ eset,
15662   II,  1885    |              lépcsõk labirintusán eltévedt, s hol fölfelé menve, hol lefelé
15663   II,  1885    |                    viaszkosvászon tékájával s a lineákkal hóna alatt,
15664   II,  1885    |                   rád, nekem még az sincs.«~S valóban a szélsõbaliak a
15665   II,  1885    |                    ott vannak, ahol voltak.~S ott voltak örökké, hogy
15666   II,  1885    |                    mikor jön meg már Ugron, s mikor Ugron Pesten van,
15667   II,  1885    |                    nyújtogatták a nyakukat, s mutogatták egymásnak ujjaikkal
15668   II,  1885    |                    álmosan járt a folyosón; s átadta magát a gondtalan
15669   II,  1885    |                 szundikál odahaza ásítozva, s a földkerekség összes telegramhivatalaiban
15670   II,  1885    |               mintegy lenyomja a borús idõ, s mint ahogy rügyet nem vet
15671   II,  1885    |                 ember, aki a hazát szereti, s kinyújtja addigra az ülést,
15672   II,  1885    |                  tudja õ, mi a szerénység), s kikérdezte nagy pátosszal,
15673   II,  1885    |               magyar gabonának nincsen ára, s hogy szándékozik-e a kormány
15674   II,  1885    |               gyepén, majd a lépcsõkön alá, s egyenesen a tisztelt Háznak
15675   II,  1885    |               megállt lihegve a korridoron, s átvette a szolgától, ami
15676   II,  1885    |              Kisfaludy Társaságban vagyunk; s azon kezdem: »Tisztelt Ház!
15677   II,  1885    |               folyosóra, ruhát cserélnének, s akkor menne be a jegyzõ.
15678   II,  1885    |                   ki. A teremajtó megnyílt, s belépett Ábrányi atillásan,
15679   II,  1885    |                 belépett Ábrányi atillásan, s az volt a feltûnõ, hogy
15680   II,  1885    |             sétálgat befelé a kard mellett, s ez Gyulai Pál.~Zajos éljenzéssel
15681   II,  1885    |                  eközben elvégzé beszédjét, s újra föltekintett a karzatra,
15682   II,  1885    |                  magában, az okosabb enged, s nem mondott harmadikat.~
15683   II,  1885    |                 utólagos házszabályi vitát, s az elnök pislantott Csanády
15684   II,  1885    |                    beszélhetett a tárgyhoz, s a walesi hercegnek alkalma
15685   II,  1885    |                    látszott neki magyarázni s mutogatni egyet-mást.~Semmi
15686   II,  1885    |                    ellenzék lecsillapodott, s megadta már magát a sorsnak,
15687   II,  1885    |                   felé feláll Tisza Kálmán, s töredelmes hangon, mintegy
15688   II,  1885    |             fölemelkedett a beteges Pauler, s bágyadtan, elhalón mondta:~-
15689   II,  1885    |               dehogy! Hiszen már az is áll, s káplárosan pattogtatja:~-
15690   II,  1885    |                  iccésem volt Ferencfalván. S minthogy rendesen a magam
15691   II,  1885    |                    vezetnek minden garasról s ha magok isznak is a borból,
15692   II,  1885    |               átadják egymásnak az értékét.~S lõn, hogy hol az asszony
15693   II,  1885    |                  fiam, itt van érte a pénz.~S átadta a négy garast az
15694   II,  1885    |               forint volt és ötven krajcár, s a szegény Balogék még mai
15695   II,  1885    |                     gyomai pontok« alapján, s megszaporodván, azon lehetõség
15696   II,  1885    |                     kezdik viselni magukat, s végre is övék a hatalom,
15697   II,  1885    |                     a nemzetiségi voksokat.~S ez egy olyan portéka, amelyiknek
15698   II,  1885    |              megveszi az ellenzék ennyiért, s kormányra jut.~De a portéka
15699   II,  1885    |                megveszi a volt kormánypárt.~S így foly a rettenetes licitáció.~
15700   II,  1885    |            Akadémiát áthelyezték Kikindára, s egy külön szerb és oláh
15701   II,  1885    |                  egyenlõ erejû párt között, s nem adják olcsón magukat.~
15702   II,  1885    |                     a magvar nemzetiségnek, s szívesen támogatja azt a
15703   II,  1885    |              odarohannak hozzá kczet fogni, s õ pártfogói mosollyal veregeti
15704   II,  1885    |                   csak bekukkantás a Házba, s mégis egyike lesz a legemlékezetesebb
15705   II,  1885    |             elterjedt a kálvinisták között, s az egész vallásfelekezet
15706   II,  1885    |                    még gyõzi argumentummal, s a javaslat nagy szótöbbséggel,
15707   II,  1885    |                  óra már a kettõ felé járt, s még sincsen itt. Vajon hol
15708   II,  1885    |                     most egyszerre belépne, s felhangzanék unisono az
15709   II,  1885    |                csöngettyû az elnök kezében, s kijelenté: hogy a holnapi
15710   II,  1885    |            miniszterelnök a kalapját vette, s kifelé indult a terembõl.
15711   II,  1885    |              mediumon gondolkozva állt meg, s mintegy önkéntelenül vállat
15712   II,  1885    |                  kíséretében a kiállításon?~S a két interpelláció tökéletesen
15713   II,  1885    |                kezet csókolt a királyfinak, s a tintatartójába mártja
15714   II,  1885    |                elhamarkodva elítélt korral, s mérges tintájú írónádját
15715   II,  1885    |                magokat a tömérdek banketten s kipréselik belõlük a milliókat,
15716   II,  1885    |                     van a »Kék macská«-val) s ott játszik a többi teremõrökkel
15717   II,  1885    |                csupán szõlõtõke51 van rajta s nem koronás címer.~Ha már
15718   II,  1885    |                  van húzva a nemzeti zászló s kiöltöztetve a portás, akkor
15719   II,  1885    |              Csernátony mindig találót mond s ebben áll az ereje. Grünwald
15720   II,  1885    |                    õ leginkább a nekdotizál s nem a napi eseményekre alkalmazva.
15721   II,  1885    |          felolvasztja szépirodalmi cukorban s színes bonbon staniclikban
15722   II,  1885    |                   tigris jõ, töltök, lövök, s hörögve esik össze... akkor
15723   II,  1885    |                    aztán megindulok balfelé s a sûrûségbõl...~- Te fiú! -
15724   II,  1885    |                     elég mulatságos az eset s úgy nevet rajta Orbán Balázs,
15725   II,  1885    |        költségvetést, Tisza Kálmán állt fel s letett a Ház asztalára egy
15726   II,  1885    |                  felállt gróf Széchenyi Pál s hasonlóan mondá némi pironkodással:~-
15727   II,  1885    |                      A mamelukok elsápadtak s búsan sóhajtják:~- Jézus
15728   II,  1885    |                pulpitushoz megy, rákönyököl s fülét odaigazítva a hang
15729   II,  1885    |                 kidagad, szemei kidüllednek s alig várja a végét, hogy
15730   II,  1885    |                    süveg kevély sastollával s a rezes veretû fringia.
15731   II,  1885    |                     két parlamenti ház közt s átadják élõszóval, hajlongási
15732   II,  1885    |                  elnöki szék jobboldalától, s végig­hullámzott a Ház félívén,
15733   II,  1885    |                      Hegedüs elhalványodék, s meghökkenve halt el ajkán
15734   II,  1885    |                találjuk - folytatá Darányi, s úgy õ, mint az egész Ház
15735   II,  1885    |                    a világ minden részérõl, s ennek az élményei képezték
15736   II,  1885    |                 maga számára a bérkocsiban, s kérdé, mit fizet.~- Miféle
15737   II,  1885    |                 éppen a télikabátját húzta, s sietõ léptekkel vitte haza
15738   II,  1885    |                képviselõház ócska atillája, s molyette sastollas fövegje
15739   II,  1885    |            egérrágta apró lékek az atillán, s végre egy negyedszázad jegyzõi
15740   II,  1885    |         elszontyorodott.~Az atilla bõ volt, s leért a térden alul, a föveg
15741   II,  1885    |                    alul, a föveg szûk volt, s a feje búbján ült.~- Hiszen
15742   II,  1885    |                figura vagyok benne - mondá, s elkedvetlenedve állt meg
15743   II,  1885    |                     a dísztelen állapotban, s úgy adta át elsõ üzenetét
15744   II,  1885    |                     bele a szegény ember?), s rendbe folydogálának az
15745   II,  1885    |                  nem volt semmi fennakadás, s azt lehetett volna hinni (
15746   II,  1885    |                 vallott az ország atillája.~S az atillában (milyen szerencsés
15747   II,  1885    |                    helyzet rettenetességét, s képzelete még a valónál
15748   II,  1885    |                mozdulva, állt tehetetlenül, s kedves, szelíd arcán lerajzolódott
15749   II,  1885    |                     használni a kormánynak.~S azonfelül mégis olyan szükséges,
15750   II,  1885    |                vannak, amiket otthon ígért, s ezek feszélyezik. A második
15751   II,  1885    |                     is még - ördög lesz.~...S ha egyszer a mamelukok nem
15752   II,  1885    |                  nagy adomázók pihentek ma. S a nagy orátorok is pihentek.
15753   II,  1885    |                   Nehányan még rámismertek, s nevetve integettek üdvözleteket,
15754   II,  1885    |                  amikor a nagyok beszélnek, s leszedik eszmék dolgában
15755   II,  1885    |                    be élénk fényû szemekkel s rövidre nyírt hajjal, mire
15756   II,  1885    |                    hallottam eddig a nevét, s most már restellek utána
15757   II,  1885    |                 elsõ, aki a csatatûzbe lép. S ezt sem ösmerem.~Amint így
15758   II,  1885    |                   mikor újra csenget Péchy, s kiáltja a jegyzõ »Margittay
15759   II,  1885    |              lüktetett a parlamenti ferbli, s ha aluszékony volt is imitt-amott
15760   II,  1885    |                     ki terebélyes termetét, s non chalance-szal kiáltott »
15761   II,  1885    |                  odacsapott »punktum« után, s kérdõleg dünnyög : »mi?
15762   II,  1885    |                 hazard firma az ilyenekben, s az egész szélsõbal haragosan
15763   II,  1885    |                   Kuncz szerint csõcselék - s dühösen dobta el ceruzáját,
15764   II,  1885    |                 dühösen dobta el ceruzáját, s guggolt le a padba.~Krisztus
15765   II,  1885    |              bosszút álljon a felfeszítõin. S keresztény szeretettõl áthatva
15766   II,  1885    |                 szépen megkefélt atillában, s kardját megcsörrentve, illõ
15767   II,  1885    |                     az elnök - még egy tour s aztán bezárom a vitát, aminthogy
15768   II,  1885    |              mozgatott meg, mint ma Herman, s illetõleg tegnap a Csemegi
15769   II,  1885    |              trafikokból a tegnapi lapokat, s vitték haza a feleségeiknek: »
15770   II,  1885    |                   sokáig a dzsentri örömét, s ma interpellációt intézett
15771   II,  1885    |                 alapul az a vak szerencsén, s mennyire hazárd a blindekkel
15772   II,  1885    |                     könyököltek a padokban, s gyakran csóválták a fejüket
15773   II,  1885    |                   végre kigusztáltak egyet, s villámhíre ment a folyosón,
15774   II,  1885    |               mindig elszedik a kisebbekét, s azért posványosodik el harmad-
15775   II,  1885    |                delegációkról tanácskoztunk, s én erõsen elleneztem, Deák
15776   II,  1885    |                     véletlenül belebotlott, s kissé meglökte, mire a jó
15777   II,  1885    |                    Majd intézkedem - mondá.~S úgy intézkedett, hogy a
15778   II,  1885    |                     Visinek szép hangja van s bizonyos frisseség a tehetségében.
15779   II,  1885    |                   Hanem sok okosat mondott, s többször ragadta a Házat
15780   II,  1885    |             polemikus erõ mutatta be magát; s oly alakban, oly eredeti
15781   II,  1885    |                  cáfolta az elõzõ szónokot, s védte a javaslatot, hogy
15782   II,  1885    |           belejegyezni?~- Majd meglátjátok.~S ezzel megfogta a kalamust
15783   II,  1885    |                      Nem fogom kiereszteni.~S letette kezébõl a tollat,
15784   II,  1885    |                     interpellációs könyvbe, s összeszorítá a markát görcsösen,
15785   II,  1885    |                fölött. Olykor kijön valaki, s kritikát mond a terembeli
15786   II,  1885    |                 üldögéltem a balszögletben, s közel hozzám morfondírozott
15787   II,  1885    |                 szürke köpenyegében Kemény, s barátságosan ráüt a Margittay
15788   II,  1885    |               Fontos megbeszélnivalónk van.~S viszi Margittayt a miniszteri
15789   II,  1885    |                     azt hittem Lukács Béla.~S ezzel eleresztvén Margittayt,
15790   II,  1885    |            Margittay Gyula a nádkarszékben, s látta, amint Lukács Béla
15791   II,  1885    |          választások visszaéléseit vázolta, s választási képeket hozott
15792   II,  1885    |              átgondolja a beszédjét otthon, s bent a Házban egy rögtönzött
15793   II,  1885    |                kétségkívül kiváló tehetség, s máris elõkelõ helyet vívott
15794   II,  1885    |                     forradalom szimptomáit, s ma nem voltak oly ingerültek,
15795   II,  1885    |                    Maga Tisza is látta ezt, s úgy tett, mint Pitt. Azazhogy
15796   II,  1885    |                 jegyeznivalót nem találok«.~S egész Anglia vele tartott.~
15797   II,  1885    |                  kezdte megbecsülni jobban, s fölvevén ceruzáját, úgyszólván
15798   II,  1885    |                     interpellációs könyvet.~S Olay Szilárd némán jegyezte
15799   II,  1885    |                   gyülekeztek a képviselõk, s hóborított kabátokkal, mert
15800   II,  1885    |                 kevesen járnak már kocsin. (S még kevesebben fognak, ha
15801   II,  1885    |                     csõcselék« kifejezésén, s tiltakozott: hogy a nép
15802   II,  1885    |                    mely andalítóan csendül, s magával visz, hogy a szempilláink
15803   II,  1885    |                   köhécselések megindultak, s ha harminc torok egyszerre
15804   II,  1885    |                  pallosok ereszkednének le, s metszenék élesen az arcokat.~
15805   II,  1885    |                    tintatartóját sem látta, s addig hadonászott a csengettyûvel,
15806   II,  1885    |                    az be talál piszkolódni, s tönkremegy, azt többé élõ
15807   II,  1885    |                    felkelt feketébe öltözve s egy nekrológ-interpellációban
15808   II,  1885    |                   jeles szakember érdemeit, s úgy tettek, mintha szomorkodnának,
15809   II,  1885    |                     az új vasútigazgatónak, s úgy tettek mintha örülnének.~
15810   II,  1885    |                     is leszedné Tisza gróf, s ráakasztaná a szegedi cívisekre...~
15811   II,  1885    |          Rokonszenves szónok, csiszolt elme s amellett szerény ember,
15812   II,  1885    |                   az országházi telefonnak, s a fiákerek is megindultak
15813   II,  1885    |                   kapott erre Orbán Balázs, s rohant õ is az Apponyi segítségére,
15814   II,  1885    |                   megrázta ólomszínû haját, s egy-két védelmi attitûddel
15815   II,  1885    |                fogja megállítani Szilágyit?~S ebben a reménytelen pillanatban
15816   II,  1885    |                     vágás, egy-két gesztus, s leereszkedett, mint a megázott
15817   II,  1885    |                     interpellációs könyvet.~S Olay Szilárd némán jegyezte
15818   II,  1885    |                     volt az egyik fajzatja, s engem is õ ítélt el. Tömérdek
15819   II,  1885    |               Nyugtalanság minden oldalon.)~S még jobban megerõsített
15820   II,  1885    |                 korból mindenféle pamfletek s memoárok.« (Madarász József
15821   II,  1885    |      tehetségteleneknek rajzoltam egyeseket s én magam látszottam ekkor
15822   II,  1885    |               faragtam a képviselõ urakból, s ekkor mindenki engem nézett
15823   II,  1885    |                  nagyravágyó prókátorokból, s még azonfelül léha szerencsevadászok
15824   II,  1885    |                    a kerületeket, szervezik s vívják a választási kampány
15825   II,  1885    |            Felsõ-Magyarországról, Erdélybõl s a nemzetiségi vidékekrõl
15826   II,  1885    |                   évtized emlékei tapadnak, s melyet már megszoktak a
15827   II,  1885    |             változtat a két fuzionáló párt, s a régit esetleg egy harmadik
15828   II,  1885(54)|                    pápaszemet hord magával, s hol az egyiket, hol a másikat
15829   II,  1885(54)|                     tréfásan a gúnyolódók), s az egész ülés alatt nem
15830   II,  1885    |                     szõlõtõke 55 van rajta, s nem koronás címer.~Kerüljünk
15831   II,  1885    |              könyvtárnoknak örömöt okozzon, s tudományos voltát szemlélhetõvé
15832   II,  1885    |                  alatt hordja a folyosókon, s azután visszaadja érintetlenül.~
15833   II,  1885    |                   port, beléjük kacsintott, s csak azután tette vissza
15834   II,  1885    |                  hát mi is a könyvtárajtót, s nézzünk be a többi helyiségekbe.
15835   II,  1885    |                 ülnek a kör alakú teremben, s ha hozzátesszük, hogy az
15836   II,  1885    |                  felé fenyegetõznek balról, s ezekre veti aranyozó sugarait
15837   II,  1885    |                napok mégis fogynak, múlnak, s a törvény hozási gépezet
15838   II,  1885    |               vették, hogy disszidenskedik, s a mameluk is nagy ritkán
15839   II,  1885    |                 kezet fog a miniszterekkel, s igen nyájasan mosolyognak
15840   II,  1885    |                     ülnek ki oda andalogni, s órákig nem szólnak egymáshoz
15841   II,  1885    |                    itt tartja néha udvarát, s akkor folyik az adomázás,
15842   II,  1885    |               köztük a tudományok országát, s ha valami jogi dolgot kérdeznek,
15843   II,  1885    |                  hisz az a Károly szakmája.~S magának önzetlenül csak
15844   II,  1885    |                  Eközben odalép Hoitsy Pál, s kérdi:~- Mit csinál, Feri
15845   II,  1885    |                     a másikat szólítja meg, s félreinti valami fülkébe,
15846   II,  1885    |                  önti el a széles homlokot, s nagy szív sugárzik ki az
15847   II,  1885    |                     alatt meg van fordítva, s innen hatalmának állandósága.
15848   II,  1885    |                    át a miniszteri szobáig, s a két kiterjesztett kar
15849   II,  1885    |                    fordulatokat nem hozhat, s melyet pártcélokra kizsákmányolni
15850   II,  1885    |                  lehet, senkit sem érdekel, s az olyan szónok, aki nem
15851   II,  1885    |                    különbözõ párton vannak, s közbeszólásokkal ingerlik
15852   II,  1885    |                 valóságos népvándorlás van, s igen gyakran megesik, hogy
15853   II,  1885    |                     szónok alatt »teremmé«, s a Vámos volt hallgatói folyosóvá. (
15854   II,  1885    |                Mennyi érdekes tipikus alak! S majd mindenikhez fûzõdik
15855   II,  1885    |              említeni kellett a nagy hajat, s már elénkbe lógázza magát
15856   II,  1885    |                     sokat látnak, hallanak. S amit látnak, hallanak saját
15857   II,  1885    |           képviselõk folyton jönnek-mennek, s hirdetik, mi folyik bent,
15858   II,  1885    |                megrezdül az elnöki telegram s valamelyik jegyzõ kikiált
15859   II,  1885    |                   sötétszínû szemüveg födi, s ez ad csontos, szögletes
15860   II,  1885    |                     kellett utaznia Bécsbe, s ott kérni rá a jóváhagyást,
15861   II,  1885    |                    kormányzási mizériáknak, s mihelyt a hatalomra került,
15862   II,  1885    |                   létezett. Tisza proponál, s õk bólintanak rá egyet,
15863   II,  1885    |            nagyságok szemlátomást apadának; s elkedvetlenedve maradoztak
15864   II,  1885    |                    hogy Tisza gondolkozzék, s tegyen mindent. Gondolták
15865   II,  1885    |                   fölösleges formalitást is s azóta lett a szó szoros
15866   II,  1885    |                   szól, kérem, soha semmit, s ebbõl két jó dolog következik.
15867   II,  1885    |                   kopaszságot fedezze vele.~S így lett, hogy Szontagh
15868   II,  1885    |                     rózsák, kevély liliomok s szerény ibolyák egy csokorban.
15869   II,  1885    |                    örökös mozgásban vannak, s mozgásukra egész kis szélvihar
15870   II,  1885    |                  felhurcolkodnak a magasba, s míg lent az öregek gorombaságokat
15871   II,  1885    |               fõkötõ barnállik feje búbján, s az arany foglalatú okuláré
15872   II,  1885    |               kihajlott a karzati sorompón, s a Ház nagy derültsége által
15873   II,  1885    |                megöregedett a szép asszony, s sokat veszített bájaiból,
15874   II,  1885    |                    tetszik neki ez a pálya, s mert a legszebb élet-feladatnak
15875   II,  1885    |                helyén (de meg is látszik!), s csak átutazóban érzi magát.
15876   II,  1885    |                tudnak a lent ülõ öregeknél, s minden tisztelet nélkül
15877   II,  1885    |               nélkül bíráskodnak fölöttük), s végre a molyette újságírók,
15878   II,  1885    |                    szem, mindent észrevesz, s pótolja a lent ülõ sztenografok
15879   II,  1885    |                     meghalnak.~A Ház a nap, s e csökönyös hírlaptudósítók
15880   II,  1885    |                  azoknak a sorsát, sikereit s az antipatikusok bukását
15881   II,  1885    |                     álmodják magokat oda...~S az álom néha beteljesedik.
15882   II,  1885    |              helyütt a vezényletnek mozogni s összetartani õket.~Jellemzõ
15883   II,  1885    |                  hatalom, övék a dicsõség.)~S hogy soha össze nem zörrennek
15884   II,  1885    |                    egy hétig el nem kopik.)~S egy hét alatt Szilágyi után
15885   II,  1885    |                 alakját önti el sugarakkal, s a kormánypárti újságok lélekszakadva
15886   II,  1885    |       összeenyvezett vezér el ne szakadjon, s egymást paralizáló súlyát
15887   II,  1885    |                  valamelyikének párkányára, s búbját igazgatva, kedves,
15888   II,  1885    |            értelmesen pislog, mintha a fel- s alásétálgató képviselõk
15889   II,  1885    |                  kopogtatja az ablaküveget, s vájkál a ripacsos falban,
15890   II,  1885    |                     e közmondásos talajára, s ugrálva keresi a morzsákat
15891   II,  1885    |                betolakodott magába a Házba, s leült az elnöki szék mennyezetére,
15892   II,  1885    |                   valami fán biggyeszkedik, s elkezdett csicseregni. Péchy
15893   II,  1885    |                  érnie, mint a vadkörtének. S dacára, hogy nincs mandátuma,
15894   II,  1885    |                   bizonyos pietással nézik, s még cukrot is adnak neki
15895   II,  1885    |                házmester tulajdonát képezi, s valaha igen szépen jövedelmezett
15896   II,  1885    |                      múltja van a kicsinek, s e múltja miatt tartják tisztességben
15897   II,  1885    |                  ült, járt egykor közöttük, s e múltja miatt dédelgeti
15898   II,  1885    |                     De õ csak pajtáskodott, s versenyt énekelt velök;
15899   II,  1885    |               senkit, benyitott az irodába, s ha ott sem volt ember, elvégezte
15900   II,  1885    |                     a két forintot örömmel, s még aznap délben, valami
15901   II,  1885    |               legyen a többi szárnyasoknál.~S egész nap olyan jó kedve
15902   II,  1885    |                     udvarokban, visszajött, s magától röpült be a nyitott
15903   II,  1885    |                      az a törvényhozó test.~S ezt akarnám én lefotografírozni.
15904   II,  1885    |                  láb, az a másikban könyök, s ami tegnap száj volt, az
15905   II,  1885    |                   az egészen, ami már volt, s mégis majd mindig ugyanaz.~
15906   II,  1885    |                fölbukkanása nem változtatja s új színeket közbe nem vegyít.
15907   II,  1885    |              odajárul az elnöki katedrához, s tenyerét tölcsérformára
15908   II,  1885    |                  nincsen-e bennök hamisság, s van-e »stélus«.~A házszabályokat
15909   II,  1885    |                 kormánypárti szónok elé ül, s olyan mûvészien tud unatkozni
15910   II,  1885    |                      hogy hódítani akarják.~S képzeljenek önök egy asszonyt,
15911   II,  1885    |                     Wahrmann élceket farag, s azokat papírcédulákra vetve,
15912   II,  1885    |                     ugrásra látszik készen, s ha hirtelen feláll vagy
15913   II,  1885    |               bársonyos Gromon Dezsõ mellé, s azonnal botrányossá válik.
15914   II,  1885    |                   herceg a hetyke blúzával, s a szélsõbali Artúr herceg
15915   II,  1885    |                     testére szabtak egykor, s a molyette sastollas süvegben,
15916   II,  1885    |             fumigatíve nézvén a sok cibilt, s mégis bizonyos irigységgel
15917   II,  1885    |              nyugtalan, gyakran szól közbe, s arcvonásai és gesztusai
15918   II,  1885    |                  bárója, Andreánszky Gábor, s a leghátul fehérlik galambõsz
15919   II,  1885    |                Andrássy Tivadart, a mintát, s búsan a piros nyakú Ábrányi
15920   II,  1885    |           szakállával; klasszikus antik arc s érdekes pelyhes fej a hórihorgas
15921   II,  1885    |                     a jobboldal legszélire, s finom, gunyoros mosollyal
15922   II,  1885    |                     mint a kérõdzõ elefánt, s levegõt zihálva be orrlyukain
15923   II,  1885    |             orrlyukain át. Néha felocsudik, s van akkor nagy ijedelem,
15924   II,  1885    |                megtámadja még magamagát is.~S míg így pihen, zajlik, unatkozik,
15925   II,  1885    |                  madár röpült be az ablakon s ott repdesett a képviselõk
15926   II,  1885    |               rendesen a karzatra sompolyog s ott dörömbölve nyargalász
15927   II,  1885    |                     a teremszolgák részérõl s egy negyedóráig tartotta
15928   II,  1885    |             beterített medium oldalt ferdül s a gyorsírói ketrec felszalad
15929   II,  1885    |                 fölött az óra õrülten forog s a mutató egyszerre mutatja
15930   II,  1885    |               füleivel, de az idegeivel is. S meghallja mind a háromszáz
15931   II,  1885    |                   szegzõdik reá minden szem s e szúró nézés hevíti belül
15932   II,  1885    |                    szúró nézés hevíti belül s ébren tartja testének minden
15933   II,  1885    |               porcikáját. Szikrákat csal ki s oly erõket fejleszt, melyek
15934   II,  1885    |                  háborgó tenger a Ház képe.~S e tenger fölött õ uralkodik
15935   II,  1885    |                     a szavával.~Egy mondat: s a fejek megmozdulnak, halk
15936   II,  1885    |                    támad; egy másik mondat: s a tenger csendesen pihen;
15937   II,  1885    |                 ment át. Kossuth szóvirágai s Kazinczy Gábor pátosza nincsenek
15938   II,  1885    |                      mester a modulációkban s gondolatait változatos formában
15939   II,  1885    |                  mameluk csirkét a levegõbe s a magasból leereszti. A
15940   II,  1885    |               csavar nyakára, mikor bevégzi s rohan a folyosóra kihûlni,
15941   II,  1885    |                   Ott ül a balján Bercsényi s nyers igazságokat sugdos
15942   II,  1885    |                Kollonicsot a túlsó oldalon, s vérbe borul szeme a dühtõl...~
15943   II,  1885    |          cvikkerjével játszik beszéd közben s derült nyíltság önti el
15944   II,  1885    |                 pongyola, mint Tisza Kálmán s éppúgy van élce és svádája,
15945   II,  1885    |                  vajon többségben vannak-e, s ha még mindig nincs behajtva
15946   II,  1885    |             bizonyosan nem tudja elmondani. S az tesz sokakat szerencsétlenné,
15947   II,  1885    |                     kézzel-lábbal hadonázva s a fejével kapkodva. Báró
15948   II,  1885    |                    Istenem, beh gyönyörû!«. S ezután senki sem merte többé
15949   II,  1885    |                    vették észre nagynehezen s hajították el a ceruzájukat.~
15950   II,  1885    |                    tüzdeli körül a kalapját s fiatalos dévajkodással hajigálja
15951   II,  1885    |                akadozik, szavakat keresgél, s mikor meg­találja õket s
15952   II,  1885    |                    s mikor meg­találja õket s felhozza az emlékezõtehetség
15953   II,  1885    |                nosza elindul újra szavakért s megint kihúzza a találó
15954   II,  1885    |                találja mérgesíteni a vitát, s mintegy önkéntelenül kérdé:~-
15955   II,  1885    |                  ország lelkesedett rajtuk, s éveken át képezték szóbeszéd
15956   II,  1885    |                 mértékben saját egyéniségét s az õ beszédeinek karakterét
15957   II,  1885    |                     szóló«-val foglalkozni. S ha valaki otthon készíti
15958   II,  1885    |                    az imént »szólók« ellen, s úgy tud védekezni, hogy
15959   II,  1885    |            védekezni, hogy támadni látszik, s úgy tud támadni, hogy mindenki
15960   II,  1885    |                    jegyzõ elkiáltja a nevét s õ fel is emelkedik helyérõl.
15961   II,  1885    |                     már fáradt, türelmetlen s nyomban felzúg minden irányból
15962   II,  1885    |               sohasem lépve magára az útra. S ez nem is rossz taktika
15963   II,  1885    |                     Elkerülték a figyelmét. S utoljára kezdi õket tényezõknek
15964   II,  1885    |        Különbözõképp születik minden beszéd s akármilyen takarosnak születik,
15965   II,  1885    |                  Azért laza minden beszédje s legtöbbször hasonlít egy
15966   II,  1885    |              idegenek tettek az õ beszédébe s még nagyobb fontossággal
15967   II,  1885    |                  venni mert a közbeszólások s kitörõ derültségek szónoklás
15968   II,  1885    |                 elterelik attól, amit leírt s egészen más beszédeket mond
15969   II,  1885    |                 után is. Odahozatja ebédjét s órákig korrigál, egész lapokat
15970   II,  1885    |               beballag a sztenográf-irodába s kéri a beszédét.~Az irodafõnök
15971   II,  1885    |                      rosszul hallja a nevet s átnyújtja gépiesen a Deák
15972   II,  1885    |                    feje van és kevés lába. (S azon a kevés lábon is sok
15973   II,  1885    |               kompakt a függetlenségi párt. S ha jól meggondoljuk, nincs
15974   II,  1885    |                 Magyarország önállóságánál.~S ehhez a törekvéshez nem
15975   II,  1885    |                 taktika, hanem csak remény. S a reményhez türelem.~Õk
15976   II,  1885    |               abrosszal megterített asztal, s a pulpitusnál is sokan állnak,
15977   II,  1885    |              hörpentenek be csak úgy állva, s pogácsáikat ropogtatva sietnek
15978   II,  1885    |                    ott kell lenni az ülésen s végighallgatni húsz beszédet,
15979   II,  1885    |              szürcsölgetik a nemes nedveket s nyugodtan megtelepedve hallgatják
15980   II,  1885    |              Csernátony mindig találót mond s ebben áll az ereje. Grünwald
15981   II,  1885    |                sziporkázó ötleteivel pezseg s elkalandozó svádájával mulattat;
15982   II,  1885    |                     õ leginkább anekdotizál s nem a napi eseményekre alkalmazva.
15983   II,  1885    |          felolvasztja szépirodalmi cukorban s színes bonbonstaniclikban
15984   II,  1885    |                   tett, mindenki megfordult s hangosan kérdé:~- Ki volt
15985   II,  1885    |              hangosan a képviselõi karzaton s ez a megjegyzése egy fél
15986   II,  1885    |               közben: a Ház nevetni kezdett s a hatalmas beszéd veszélyes
15987   II,  1885    |                     jeget vitt be a büfébõl s beeresztette a derék hazafi
15988   II,  1885    |                  büfébe vonulnak a suttogók s leülnek egy külön asztalhoz
15989   II,  1885    |                     szintén itt ülnek össze s Comes Turcus (gróf Török
15990   II,  1885    |                   János beül a kredenc mögé s ott enyeleg a szép Hébével.
15991   II,  1885    |                  majd minden évben változik s hogy mindenféle pártárnyalatok
15992   II,  1885    |             elégítve, a szõkét barna követi s a barnát ismét szõke.~A
15993   II,  1885    |                  ezalatt cseng, bong, rezeg s meghozza a jelentést mindenrõl,
15994   II,  1885    |                   keresik.~Ezért hanyatlott s ezért vált mesterséggé a
15995   II,  1885    |                    lõdörög összetett kézzel s anekdotizál.~Hogy azonban
15996   II,  1885    |                     és a generális kegyeit, s ügyesen kell tudnia hazabeszélni
15997   II,  1885    |                   tudnia hazabeszélni innen s idebeszélni otthonról.~Örökké
15998   II,  1885    |                     amelyik már koldus lett s tarisznyával jár küszöbrõl-küszöbre.~
15999   II,  1885    |                     kidõlnek a sáros utakon s fájdalmasan nyerítenek.
16000   II,  1885    |                 bömbölve járnak a falvakban s szaggatják le a szegény