Rész,  Esztendo/Fejezet

 1   II,  1882|          a szögön, mint egyébkor.~HUNYÁK PÁL~Ha jól emlékszem Szlatkovics,
 2   II,  1882|        isten neki, elmondom az én Hunyák Pálom történetét, vagyis
 3   II,  1882| tulajdonképpen az én történetemet Hunyák Pállal. Mert az nem mindegy!~
 4   II,  1882|      Pállal. Mert az nem mindegy!~Hunyák Pál, mint elõre látható,
 5   II,  1882|            Hogy honnan ismerem én Hunyák Pált, aki eddig még se nem
 6   II,  1882|         se nem írt semmit?~Hát én Hunyák Pált onnan ösmerem, hogy
 7   II,  1882|        szomszédja, a szóban forgó Hunyák Pál vitt el szekeren a vasútig.~
 8   II,  1882|      valaha nekrológot fogok írni Hunyák Pálról, sem arra, hogy novellát (
 9   II,  1882|          is megnõtt azóta - mondá Hunyák szabódva. Mert neki sehogy
10   II,  1882|      többi mind keserû.~- Ej, ej, Hunyák! Hiszen nem így beszélt
11   II,  1882|          mint a kutyát.~- No lám, Hunyák!~- A vér csak vér, uram;
12   II,  1882|         ezeket a bolond dolgokat?~Hunyák Pál sóhajtott.~- Az ilyen
13   II,  1882|          fizetjük.~- Ejnye, ejnye Hunyák! Hiszen az adó a királyé,
14   II,  1882|    vetteti ki minden alattvalóra.~Hunyák a fejét csóválta kétkedõleg.~-
15   II,  1882|      Rájöttünk mindnyájan - szólt Hunyák sötéten.~Elhallgatott. Én
16   II,  1882|          ezeken a dolgokon, míg a Hunyák kocsijának kerekei egyre
17   II,  1882|   gondolkozz el, nyájas olvasó, a Hunyák Pál beszédén... legyen ez
18   II,  1882|          gyorsabb lovakon, mint a Hunyák Pál két sárgája.~A MAGYAROK