Rész,  Esztendo/Fejezet

 1   II,  1882|             Igazán Pestrõl jönnek?~Hanka, Panka, Anka a fejeikkel
 2   II,  1882|         odaakasztja a kõre, a szép Hanka elõkeresi a nagy kocsiban
 3  III,  1895|           menyecskére kerül a sor. Hanka húz egy kártyát, visszateszi
 4  III,  1895|          Valóban megérezte volna a Hanka által elõször érintett kártyán
 5  III,  1895|         elõször érintett kártyán a Hanka ujjának illatát? Ejh, lehetetlen!
 6  III,  1895|        illatát? Ejh, lehetetlen! A Hanka fejet csóvál és fölkacag:~-
 7  III,  1895|          Ej, ugyan te próbáld meg, Hanka!~Lám, lám; a Hanka érinti,
 8  III,  1895|            meg, Hanka!~Lám, lám; a Hanka érinti, megnézi, hát csakugyan
 9  III,  1895|         tök kétszem. Mintha csak a Hanka ujjaiban volna a bûverõ.~
10  III,  1895|        csak ott tart a dolog, hogy Hanka a mesterség nyitját kérdezgeti
11  III,  1895| szemfényvesztõ gyorsasággal, mikor Hanka nem az asztalon gondolja.
12  III,  1895|            kulcsáért, annál inkább Hanka:~- Hát csakugyan nem mondod
13  III,  1895|          se árulod el?~- Neked se, Hanka.~- Ha senkinek se mondod
14  III,  1895|          lenne, annak megmondanám.~Hanka csengõ kacagással lógázza
15  III,  1895|      véghatározat hangján a ravasz Hanka.~A szerelmes Wastl nagyot
16  III,  1895|            függ - veti oda tompán.~Hanka szégyenlõsen süti le a szemeit,
17  III,  1895|          Wastl.~- Szóltál valamit, Hanka?~- Hát mit szóljak? - pattan
18  III,  1895|           Nem éppen a kunsztokért, Hanka - feleli a Wastl mélabúsan