Rész,  Esztendo/Fejezet

 1   II,  1884|    Hódmezõvásárhely képviselõje, Gosztonyi Sándor, aki dacára, hogy
 2   II,  1884|          ma jó borízû hang is, a Gosztonyi Sándoré (szinte egy »fiatal«
 3   II,  1885|      isznak ezentúl a választók.~Gosztonyi Sándor volt az elsõ szónok,
 4   II,  1885|     szónok, akit Ugron követett.~Gosztonyi Sándor már egyszer föl volt
 5   II,  1885|          magát, amire azt mondta Gosztonyi:~»No, akkor én sem beszélek«,
 6   II,  1885|      hogy miért nem beszél akkor Gosztonyi. Hiszen az Ugron közelsége,
 7  III,  1887|         Tisza megengedi?), akkor Gosztonyi hasonlított a kuvikhoz,
 8  III,  1887| nézegetik a szerencsétlenül járt Gosztonyi kiragasztott kiáltványát:
 9  III,  1887|     humor. Mert az az eset, amit Gosztonyi képzel, éppenséggel lehetetlen.
10  III,  1888|       mamelukok tanácsa szerint, Gosztonyi Sándorra fogok nézni, sehová
11  III,  1888|        látszik, hogy ahhoz még a Gosztonyi feje is zavarólag hat. Eh,
12  III,  1888|        Érvekre igyekszik még tán Gosztonyi is. Igaz, hogy amikor a
13  III,  1889|   Egyszóval ma nem volt elõadás.~Gosztonyi Sándor kezdte meg a vitát.
14  III,  1890| elmaradhatott volna.~II. Az öreg Gosztonyi közbeszólásai~Ha mindent
15  III,  1890|       sztenográfusok elõtt is. A Gosztonyi Sándor közbeszólásait értem.
16  III,  1890|    vágyik a miniszteri székbe« s Gosztonyi morzsolgatta suttyomban
17  III,  1890|      Sándor bácsi - panaszkodott Gosztonyi. - Most már onnanról harapnak.~-
18  III,  1890|      Farkas Imre, Gencsy Albert, Gosztonyi Sándor, Gulácsy Gyula, Gyõry