Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|       el a selyempárnák közé, s dobogó szívvel lépett be a terembe,
 2    I,  1878|       inget vett, Bernáth Dezsõ dobogó szívvel gondolt arra, amit
 3    I,  1878|      élet! Jer szivemre~Gazdag, dobogó szivemre,~Mely nagy, mint
 4    I,  1878|       én addig a kapunál vártam dobogó szívvel, míg ki nem eszközölte
 5    I,  1879|        epedve várlak,~És forrón dobogó kebelemre zárlak.~Büszkén
 6    I,  1880|         király õs Buda várában.~Dobogó szívvel várjuk a király
 7    I,  1880|      Szeles parasztnak.~Örömtõl dobogó szívvel konstatáljuk, hogy
 8   II,  1882|     ifjúság egymás karjai közt, dobogó szívvel, ragyogó szemekkel,
 9   II,  1882|    újakat lehet kapni«, büszkén dobogó kebellel kiálthat fel:~...»
10   II,  1882|         s ha elgondolkozunk, és dobogó szívvel visszatekintünk
11   II,  1883|        az ajtón, s még akkor is dobogó szívén feledte rátett kezét.~
12   II,  1883|   üresek, a büfében a szép Irma dobogó szívvel várja a villanyos
13   II,  1885|      Mikor elõször magára húzta dobogó szívvel, kipirult arccal (
14  III,  1886|       mint a kristály s nemesen dobogó szív volt. Megyéjében már
15  III,  1891|      kisurran a terembõl. Utána dobogó léptek. Az igazságügy-miniszter
16  III,  1891|      néha zihálva, néha magasan dobogó kebellel, majd csüggedve,
17  III,  1893|       hogy másnap meglátogatom.~Dobogó szívvel mentem el a Ház
18  III,  1896| társaságot érdemelne. Az elnöki dobogó mögött a réz kétfejû sastól