Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1879|       tarkább közönség, most a verõfény sem csalt ki senkit.~Mintha
 2   II,  1883|    Albert: tavasz van, ragyogó verõfény süt a tarka-barka dekorációkra,
 3   II,  1883|       laknak, s a tükörablak a verõfény ellen az »anyjuk« ócska
 4   II,  1885|        isten tehénkéi, mikor a verõfény átmelegíti a rögöket, kezdtek
 5   II,  1885|       AZ 5. §~Ott künn tavaszi verõfény ragyogott, itt benn a múlt
 6  III,  1886|       süt ránk mindnyájunkra a verõfény, melynek ragyogó álmai,
 7  III,  1888|  benépesedett. Ragyogó tavaszi verõfény aranyozta be a padokat,
 8  III,  1889|     felsóhajt néha. De, hogy e verõfény visszatérjen, az immár lehetetlennek
 9  III,  1889|     hasadékon kezd derengeni a verõfény...~Tisza megcsinálta a nagy
10  III,  1889|      csepereg odakünn, ragyogó verõfény süt.~De kezdjük mégis az
11  III,  1890|    ablakán imitt-amott, hogy a verõfény ellen a Nagy Mihályné vagy
12  III,  1892| Ezeknek legjobb az utolsó pad; verõfény oda nem süt, ott árnyék
13  III,  1892|       Itt élt, itt sütött rá a verõfény, itt érte az alkony. S ezen
14  III,  1893|        mosoly volt az egyetlen verõfény ennek az okos napnak a történetében.~
15  III,  1894|    megjelent, olvasták s igazi verõfény öntötte el az arcokat.~-
16  III,  1894|      Milyen meleg volt, mint a verõfény, milyen szép és megható.
17  III,  1896|     meg nagyon elkelt ez a kis verõfény, mert amott, a büfé nyitott