Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1877| összeráncolta szemöldeit, haragosan ránézett Kaasra és megíratta az »
2 I, 1877| Az öreg Zsedényi hosszan ránézett savószín szemeivel, mintha
3 I, 1878| tétovázva lépdelt, azután erõsen ránézett egy kapura. A kapura egy
4 I, 1878| kölcsön.~A Nelli nagysám ránézett az alázatosan ott álló szõke
5 I, 1879| és...~A szónok ekkor ránézett a karzaton ülõ feleségére,
6 II, 1902| õhozzá jött vissza, aztán ránézett a gyermek sajátos ösztönével
7 II, 1882| mondták volna ezt.~Munkácsy ránézett Szanára és élcelõdve jegyzé
8 II, 1883| elkészített.~Az ajtónálló mérgesen ránézett és megfenyegette:~- Itt
9 II, 1883| mulatságos ez a helyzet?~Lusztig ránézett, és szemtelen konfidenciával
10 II, 1883| megrezzenve.~- Tény.~Mereven ránézett Széchenyire, szemei szikrákat
11 II, 1885| ne ereszd.~Olay Szilárd ránézett Szalayra, aztán kegyetlen,
12 III, 1886| csörömpölését.~Mindenki ránézett, de bizony nem volt kard
13 III, 1888| rokonszenves, kedves alakja.~Tisza ránézett a Ház órájára. Csak egy
14 III, 1892| instruálásra.~Csernovics Péter ránézett csodálkozva:~- Aztán mit
15 III, 1893| miniszterelnök is azt mondta, mikor ránézett:~- Hû tájkép, meg kell adni.~
16 III, 1894| kegyelmes leirat?~Bánffy ránézett Szlávyra: »Nálad van.«~Szlávy
17 III, 1896| úr.~- Mutasd meg, fráter!~Ránézett és az arca egyszerre szigorúra
|