Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1877|           azon a helyen pedig, ahol megállott, véletlenül egy kocsma volt.~
 2    I,  1879|       szobán vagy háromszor. Azután megállott elõttem.~- Igazán nem tudja
 3    I,  1879|             egyszerre önkénytelenül megállott mindenki, mintha önmagától
 4    I,  1880|        mielõtt benyitna a »Kör«-be, megállott, mert egy félig ismerõs
 5    I,  1880|         mielõtt benyitna a »kör-be, megállott, mert egy félig ismerõs
 6   II,  1903|        szobájába, de egyszerre csak megállott, a felséges úrnõ lábai a
 7   II,  1883|           alatt) minden strófa után megállott, egy nyughelyet tartva,
 8   II,  1883|             s nem mert szólni, csak megállott az ajtónál.~Tisza véletlenül
 9   II,  1883|          õfelsége a két Tiszával, s megállott közvetlenül a trónszék elõtt.
10   II,  1883|       mielõtt megette volna Herman.~Megállott, abbahagyta. Az elnök maga
11   II,  1884| hallgatásában, miután az egy percre megállott, felállt, s a Ház nagy derültségétõl
12   II,  1885|         mikor emészt.~Hopp... végre megállott a vonat, következtek az
13   II,  1885| hallgatásában, miután az egy percre megállott a jegyzeteiben nézegetve,
14  III,  1886|         ütközetet, amit diadalmasan megállott.~A szélsõbal nem beszél -
15  III,  1887|          tömött helyeslést.)~Ha itt megállott volna, akkor... akkor egészen
16  III,  1891|        egyik Tóth Lõrinc. Eljött és megállott azon szekrény elõtt, ahol
17  III,  1893|       asszony sóhajt), hogy bárcsak megállott volna az idõ! Mert oly hasznosan