Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|         Tán bizony azt hiszi kegyelmed, hogy az Úristen magyar
 2   II,  1882|   Naláczi uram! Szaladjon le kegyelmed egyszeribe, szedje fel nekem
 3   II,  1883|  amúgy hétköznapiasan.~- Hát kegyelmed, miért nem öltözött fel? -
 4  III,  1886|      be egy nap.~- Üljön le, kegyelmed. Ugyan mi járatban van?~-
 5  III,  1886|   két ész kétfelé lát.~- Hát kegyelmed mire gondolt?~- Azt forgatom
 6  III,  1886|     kegyelettel emlegetnék a kegyelmed nevét.~- Hüm - makogta Nagy
 7  III,  1887|      Ha valami okosat üzenne kegyelmed.~- Azt üzenem neki instálom,
 8  III,  1887|  mondom neki. - Elhamarkodja kegyelmed a dolgot.~- Mármint én?~-
 9  III,  1887|      dolgot.~- Mármint én?~- Kegyelmed bizony. Mert azt olvastam
10  III,  1887|     tovább. Mit szólna ahhoz kegyelmed, ha most Tisza Kálmán egyszerre
11  III,  1887|    hát arról jót áll-e nekem kegyelmed, hogyha majd száz év múlva
12  III,  1888|    az ütéseket megolvasta.~- Kegyelmed az a saktervédõ?~- Én volnék -
13  III,  1888|      Hát voltaképpen kicsoda kegyelmed?~- Szücs Mátyás a becsületes
14  III,  1888| kelletlenül.~- És hol szavaz kegyelmed?~- Abonyban kellenék szavaznom,
15  III,  1888|       ugyan mondja meg nekem kegyelmed, melyikõjüknek higgyek én
16  III,  1888|   Hamar kerestesse meg nekem kegyelmed az öreg Deákot; bármerre
17  III,  1892|    Olyan ekét mutasson nékem kegyelmed, amelyiknek a szántásán