Rész,  Esztendo/Fejezet

 1   II,  1881|         az emberek. Csanády két könyökére dûlt és szundikált, Verhovay
 2   II,  1883|      fejét bágyadtan ereszti le könyökére.~Persze hogy sötét lesz
 3   II,  1883|     gúnyolódók«. Szilágyi Dezsõ könyökére teszi a fejét, s fitymálva
 4   II,  1884|        vissza síri arcát.~Fejét könyökére nyugasztá, s gondolkozni
 5   II,  1885|         Zimándy atya.~Csanády a könyökére hajtja fejét, s kirívó irigykedéssel
 6   II,  1885|          Derültség«.~Túlnan két könyökére fekteti fejét Szilágyi Dezsõ
 7   II,  1885|      Pulszky Ferenc.~Nagy fejét könyökére hajtá le oldalt, s orrlyukain
 8  III,  1886|      magát, nagy göndör fejét a könyökére támasztva. Majd felém hajolt
 9  III,  1888|      szétterpeszkedve a padban, könyökére lehajtott fejjel.~De mikor
10  III,  1891|       Csatár ott bóbiskált, két könyökére dõlve a padjában, mint egy
11  III,  1892|    szélcsend van; Károlyi Gábor könyökére támasztja a fejét negédesen
12  III,  1895|         nyírt tojásdad feje is. Könyökére dõlve ábrándozik Széll Kálmán,
13  III,  1895|        meggörbült háttal, fejét könyökére támasztva, hallgatta a szónokokat.~
14  III,  1895|        mezõt; amit belát.~Fejét könyökére támasztva üldögélt padjában
15  III,  1895|    csöndesen régi padjában, két könyökére támasztott fejével.~Vajon
16  III,  1895| fölrakván kopaszodó fejét a két könyökére. Hófehér fogai, s még fehérebb
17  III,  1895|        agyagsárgás nagy fejét a könyökére, s kékes szemei boldogan
18  III,  1896|  szónoka, Szilágyi Dezsõ, egyik könyökére támasztotta a fejét, míg