Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| találnak. A görcs most oly félelmetes vendég, mint azelõtt - hogy
2 I, 1875| quid tunc?« - elrekedt. A félelmetes »quid tunc« olyan vékonnyá
3 I, 1878| tehát, mint efféle nagy és félelmetes hatalom, nem is részesül
4 II, 1883| az elsõ föltétele, hogy félelmetes legyen a kormányra nézve.
5 II, 1883| Vérfagyasztó csend állt be.~S e félelmetes csendben süvített át a termen
6 II, 1883| hogy imponálhatna vele. Félelmetes voltát bizony csak a nimbusz
7 II, 1883| nevetett.~S így lett abból a félelmetes sötét alakból, melyet Eötvös
8 III, 1887| mosolyában - ámbár most a tavasz félelmetes vendég. Õ hozza, ha hozza,
9 III, 1887| kell hinni, hogy ez valami félelmetes módon megy végbe. A fõszerepet
10 III, 1888| tehetségû politikus. Némelykor félelmetes is.~Mióta öregszik, kevesebbet
11 III, 1888| Valaha népszerûségével volt félelmetes, most a bizonytalanságával
12 III, 1892| után azonban megenyhült a félelmetes hatalmú férfiú, s nyájasan
13 III, 1893| még csak nagy, hatalmas és félelmetes!~Hát egy szép téli estén
14 III, 1894| Egyszerre valami különös, félelmetes érzés nyûgözött le, amint
15 III, 1895| Ez a háttér valóságosan félelmetes, mint Szilágyinál. Meglehet,
16 III, 1895| semmit. Hogy van ez?~Valami félelmetes, valami megdöbbentõ volt
17 III, 1815| Még õ is szemrevaló és félelmetes.~*~Denique mégis a ruha
|