Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|    kérdése, hogy szabad e az utolsónak is »besszerelni«, a »tourmaclit«
 2    I,  1875|      legerõsebb argumentumot utolsónak tartám fel; - és kérdem: »
 3    I,  1878|      Legyen ott annak a neve utolsónak, aki ezeket a sírokat saját
 4   II,  1881|    csak kell lenni valakinek utolsónak is!~Aztán a biblia szerint:
 5   II,  1882|    mamelukok, hogy ma már az utolsónak csutorája is raritás. Teringettét!
 6   II,  1883|  rendõr a karzatra, s mindig utolsónak csoszog le onnan bús, csüggeteg
 7   II,  1883|      szólva, elég népes volt utolsónak.~S még az az elõnye is megvan,
 8   II,  1883|    lett, hogy Eötvös szóljon utolsónak. Erre is aggodalom támadt.~-
 9   II,  1885| mögötti padban.~Elsõnek jön, utolsónak megy. A verseknek külön
10  III,  1886| mindég itt van. Elsõnek jön, utolsónak megy.~Hiszen az igaz, hogy
11  III,  1888|   tátong örökösen és csak az utolsónak van lakója, ott ül magában
12  III,  1888|      is.~De az idén már csak utolsónak érkezett be a »Polit leverõje«.
13  III,  1888| minden puskapor. (Úgyhogy az utolsónak, Pap Samunak már nem is
14  III,  1889| mindig meg lehetett találni. Utolsónak ment ki az irodából (talán
15  III,  1892|      a becses garassal, hogy utolsónak maradt és ki akart menni
16  III,  1896|      választmányi ülésünk, - utolsónak mondom, mert ma a mi megbízatásunk