Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|            kit a lóvakarás mellõl szólított ki a tévedhetlen közvélemény
 2    I,  1874|           forradalomban, hogy úgy szólított: »nagyságos ezredes úr!«
 3    I,  1880|        nesze meg-megállít, mintha szólított volna valaki.~A dajkamesék
 4   II,  1881|          s kevés vártatra latinul szólított meg:~- Quomodo stat Hungaria?~
 5   II,  1882|           Ferenc is »te öreg«-nek szólított.~Nemcsak Ung vármegye legnemesebb
 6   II,  1883|         miért nem öltözött fel? - szólított meg egy ilyet a rendezõ.~-
 7   II,  1883|       Pallavicini õrgróf (kit így szólított meg tegnapelõtt a király
 8   II,  1885|          József fõherceg magyarul szólított meg egyet:~- Hozzon egy
 9  III,  1886|          az elnök Gyõry Vilmosnak szólított (mert csak az imént csörtetett
10  III,  1886| képviselõt, akit per »takarodjék« szólított a rendõr: »Gyerünk haza -
11  III,  1886|        volt itt.~Mindenkit te-nek szólított és nem tûrt semmi ceremóniát.
12  III,  1887|          egy hetvenéves beteg nõt szólított meg a grófnõ:~- Hogy érzi
13  III,  1888|  megállítja, komámuram!~A komának szólított alacsony, zömök emberke
14  III,  1890|          a jegyzõ pedig új alakot szólított elõ. Véletlenül olyat, aki
15  III,  1893|        akkor útközben a lépcsõkön szólított meg egy egyszerû rokonszenves
16  III,  1896|   Napóleon tévedésbõl kapitánynak szólított egy hadnagyot, a kis hadnagy