Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1878| a csengettyû után, Tisza szemérmesen elpirul, Szapáry eltátja
2 I, 1879| kérdé a szép nõ halkan és szemérmesen látták?~W. jelentõségteljesen
3 II, 1882| esik ez a fekete gyanú, s szemérmesen lesüti a szemeit.~- Te nem
4 II, 1883| beszédre, Széchényi Pál pedig szemérmesen lesütötte a szemeit-.~A
5 II, 1883| Kálmánnak - szólt Plachy szemérmesen.~Szent Péter ráncba szedte
6 II, 1884| a tegnapi látogatóikat. Szemérmesen, félénken lépegetnek a kis
7 II, 1883| Most végre elõlép szerényen szemérmesen Polónyi Géza, s õ is átváltozott
8 II, 1883| aranyalmát Venus felé, mire az szemérmesen elpirult, s keblébe rejté,
9 II, 1884| Krausszal?~A kihallgatott szemérmesen húzza el a száját:~- Ne
10 II, 1885| virágbokrétát nyújtott át szemérmesen Trefortnak. Kezdetnek elég
11 II, 1885| Tisza Kálmán, a gardedám szemérmesen. - De többet nem engedek.~-
12 III, 1886| keszkenõjét morzsolgatja szemérmesen a bal kezében.~- Hát magad
13 III, 1888| Apponyi is azt vallotta szemérmesen, hogy szereti. Az ellenkezõt
14 III, 1889| ülne, ha benn volna, aztán szemérmesen leereszté a szempilláit
15 III, 1892| Apponyinak (a divatos nagy ember szemérmesen, szemlesütve fogadta), s
16 III, 1894| Dezsõ mondja el halkan, szemérmesen az igen-t.~Éljeneket nyert
|