Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1877| fõúri ház olyan sötéten, ridegen bámult le az ünneplõ tömegre,
2 II, 1881| mellõztetik a magyar mûvészet.~Oly ridegen hangzottak e szavak, hogy
3 II, 1882| nem is tisztelettel, de ridegen utasítja vissza.~...Utánanéztünk
4 II, 1884| hogy a mi öngyilkosaink ridegen, szó nélkül, egyszerûen
5 II, 1885| mind nem alterálja, ott áll ridegen, nyugodtan, hisz majd csak
6 III, 1886| megnyílt a nótától. Közömbösen, ridegen csengnek a porcelán tányérokra
7 III, 1886| negyven éves kapcsot összetöri ridegen. Igaza lesz-e a költõnek,
8 III, 1888| képviselõket (akikkel igen ridegen bánnak a mostani öregek)
9 III, 1888| és nem mozdult; mereven, ridegen várta, mi fog történni.
10 III, 1890| szúrós töviseket, egyszerûen, ridegen csoportosította a tényeket,
11 III, 1892| kilehelte lelkét) épp olyan ridegen elérte ma a XII-es számot,
12 III, 1892| Megszûnt.~S az óramutató ridegen, lomhán megy tovább...~Megy
13 III, 1893| képviselõtársam neve.~Fölkeltem s ridegen meghajtottam magam.~- Nem
14 III, 1894| Az a sok néma ember olyan ridegen veszi ki magát.~De hát ki
15 III, 1895| nagy úr s bizonyos irányban ridegen fenntartja a királyi méltóságot.
16 III, 1896| nem avatkozik semmibe, ridegen tartja magát az õ közlegényi
|