Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1875|           Egy elhagyott, csaknem kihalt város képét ölti magára.
 2    I,  1875|     Éjfélkor a temetõ megint oly kihalt, oly elhagyott, oly csendes,
 3    I,  1879|       város csendes volt, mintha kihalt volna. Félve találgattuk,
 4   II,  1904|        ünnepélyek után egyszerre kihalt lett a város. Az arisztokrácia
 5   II,  1883|          alatt minden ember vagy kihalt vagy kibukott abból a padból,
 6   II,  1883|          minden vallásos érzelem kihalt, esküre nem bocsátható.
 7   II,  1884|         A folyosó egy perc alatt kihalt. Nem maradt ott egy lélek
 8  III,  1886|     fejlõdjék.~Az én barátom egy kihalt várost ír le. Verõfényes
 9  III,  1887|       Csak még a büfé csendes és kihalt. Az új képviselõk valóságosan
10  III,  1888|          Eötvösök születtek, már kihalt.~A »húsz demokrata« jelöltje
11  III,  1888|     csõcselékével, s aki ma nézi kihalt, zajtalan utcáit, a lehorgasztott
12  III,  1890|           A lakosság önérzete is kihalt. Tökéletesen elveszté a
13  III,  1891|        különbözõ részeiben. Minõ kihalt, sivár itt minden, jóságos
14  III,  1891| gyorsíró-följárások körül minden kihalt, a kulcsok nem zörögnek,
15  III,  1893|         meg van hûlve.«~A karzat kihalt. Egyetlen öregember ül fenn
16  III,  1894|        mezõ hallgatott, mint egy kihalt tartomány.~A Ház majdnem
17  III,  1896|        amelyik volt. Egy negyede kihalt, egy másik negyede széjjel
18  III,  1896|     sokasággal az utolsó idõkben kihalt, néptelenül tátongó tanácsterem.