Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1879| Vajon hallják-e, érzik-e odalent?~Magyar lett újra a magyar.
2 I, 1879| akiknek sokkal jobb dolguk van odalent.~De hát illik ez a csüggedés
3 II, 1881| pályafutást bevégezte volna, odalent nem bánta volna, ha kétszer
4 II, 1883| Hej, mikor még õ is odalent ült!... Mikor még az asszonyok
5 II, 1883| Hiszen elülhetek én is odalent azért, hogy eddig mindig
6 II, 1883| Hogyan? tudtommal önnek odalent kell beszélnie.~- Kellett
7 II, 1883| szelíd gyermekded arcával.~Odalent minden padba egy ember jut.
8 II, 1885| miniszternek? Micsoda nép ez odalent? Hogy zajongnak, viháncolnak!
9 III, 1886| Szokatlanul érezte magát odalent s felsóhajtott:~- Szinte
10 III, 1886| Péter, mit tapasztaltál odalent?~- Rossz világ, uram. Hiba
11 III, 1888| Mit ír?~- Hát úgy állnak odalent a dolgok, hogy a nagy Hettyey
12 III, 1888| rejtélyes csodálatos nesz támadt odalent. Papucsban lépeget valaki.~
13 III, 1890| krumpli, amelyik már fejlõdik odalent a fekete földben, gondoskodik
14 III, 1890| egyszer.~- Hallja, herceg, odalent azt a tengerzúgást?~- Hallom.~-
15 III, 1891| a Tisza-korszak uralmát odalent...~Aztán meghalt a kis Reviczky
16 III, 1892| No most már nézzük ki odalent«.~Ki is nézik.~- Ejnye de
|