Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|        végezni szokták.~S ez a nemezis keze.~Mert az öreg Pulszky
 2    I,  1878| legkevésbé sem csüggeszt el. A nemezis már ott ül a szomorú tekintetû
 3    I,  1878|    soha nem is számítottunk. A nemezis nem akarhatja azt, hogy
 4    I,  1879|      De nyomban utol is érte a nemezis az õfelségét is ámító hivatalnokot,
 5    I,  1879|        úgyis utol fogja érni a nemezis, ha Bakay úr megmaradna
 6    I,  1880|       a magáét. Utol is érte a nemezis, mert éppen a mágnás-kör
 7   II,  1891|       komolyan beleszeretni. A nemezis szeszélye folytán akaratom
 8   II,  1882|   kezeibe.~Hát ez tragikum.~És nemezis. A múzsafi nem feled. Eszébe
 9   II,  1882|   merülhessen nyakig.~De ott a nemezis! Azért sem lett belõle semmi.
10   II,  1883|        kendõnek tulajdonítva a nemezis szerepét, mely ezen ügyet
11  III,  1891|     mindjárt utólérte miatta a Nemezis.~Apponyinak Wekerle felelt
12  III,  1892|      megbukom... De hiszen van Nemezis!~Csatár is megjelenik, rengeteg
13  III,  1892|       olvassa a papírról:~»Van nemezis... Jó reggelt!«~A T. HÁZBÓL~[
14  III,  1893|         Dübörögve közeledett a Nemezis.~Az erõs, ruganyos férfiú,
15  III,  1895|  mindig nem vagyok semmi.~Ám a nemezis õt is utolérte. Vége a szûzességének.
16  III,  1895|  mindig nem vagyok semmi.~Ám a Nemezis õt is utolérte - addig jár