Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|          krach.«~Azt hittem, hogy felszólal valaki, mert semmi sem kívánatosabb,
 2   II,  1882|          háta mögött, hogy majd õ felszólal: egy udvarias kézszorításon
 3   II,  1883|      kikeményített inggallér.~Aki felszólal, arra bámulva néznek rá,
 4   II,  1883|        egy-egy Teleszky-féle alak felszólal, az embernek mindig eszébe
 5   II,  1883|      elõgurul erre Göndöcs apó, s felszólal õ is amellett, amit váltig
 6   II,  1883|        fortély.~Hogy valahányszor felszólal a Verhovay frakció, mindig
 7   II,  1883| ingerültté tétetik. Mikor Heumann felszólal, hogy minek használta Herskoval
 8   II,  1883|         sokáig tanakodának: végre felszólal az egyik.~- És milyen reformot
 9   II,  1883|         sokáig tanakodának, végre felszólal az egyik:~- Nekem van egy
10   II,  1883|          érdemes meghallgatni, ha felszólal, mert mindig mond valamit,
11   II,  1883|          folyosókon, míg Szilágyi felszólal. Neki már csak azért is
12   II,  1883|      nomen est omen, tudtam, hogy felszólal legalább az asztalosok érdekében),
13   II,  1885|           színes mentékkel!~Amire felszólal kemény recsegõ hangon az
14   II,  1885|          Szilágyi után okvetlenül felszólal Apponyi. A dicsõség ekkor
15  III,  1888|        Roppant svádája van. Mikor felszólal, többnyire polemikus irányban,
16  III,  1890|   következtetni, hogy holnap õ is felszólal.~Még egy felszólalást várt