1-500 | 501-595
Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| értelemben olyan ember, akinek senki sem parancsol; reggel
2 I, 1870| ellenségének tekinteni, akinek ahol lehet, titkon ártani
3 I, 1870| becsületes, józan magyar népet, akinek mikor már semmije sem volt,
4 I, 1870| változékony befolyásától függ (akinek nincs jelleme), csak a neve
5 I, 1873| Dömötör szedő gyerek lenne, akinek protekcióját nem tanácsos
6 I, 1873| beszéltem is olyan emberrel, akinek a sógora meghívót kapott
7 I, 1873| kevésbé az uralgó nézetekben.~Akinek ideje és türelme van várakozni,
8 I, 1873| közönséges halandó feje. Akinek pedig a feje fáj, az már
9 I, 1873| mint a telekkönyvi iktatót. Akinek hivatalt ád az isten, észt
10 I, 1874| zilált háztartásunkat: s akinek ideje van, s annak hasznossá
11 I, 1874| férfiú közül az gyõzzön, akinek nincs igaza, ti. Bismarck,
12 I, 1874| annak kell lenni pénzének, s akinek sok a pénze, az könnyebben
13 I, 1874| könnyebben fizethet, mint akinek üres a zsebe. Ez nagyon
14 I, 1874| neki van olyan ismerõse, akinek van egy komája, ki egyszer
15 I, 1875| természetes. Új kölcsönökhöz az, akinek a hitele ki van merítve.~
16 I, 1875| boldognak reménylett hazára s akinek az leginkább a lelkén fekszik,
17 I, 1877| csak Simonyi Ernõre nem, akinek a király csak az aranyos
18 I, 1877| szeptember 28.~268. sz.,~De jó, akinek felesége nincs.~Vagy ha
19 I, 1877| nincs.~Vagy ha már van, akinek szép felesége nincs.~Még
20 I, 1877| idõtöltése.~Így van az, akinek sok az ideje... értem a
21 I, 1877| megélni...~- Hogyan? Te, akinek olyan széles atyafisága
22 I, 1877| szerint cselekvének, hogy »akinek az isten hivatalt ad, észt
23 I, 1877| tudnak és szavaikat megérti, akinek fájnak...~Emlékkövek, amiken
24 I, 1877| urat csak az nem ösmeri, akinek nem muszáj. Trefort sajnálja,
25 I, 1877| pénz is, de - foglaló.~...S akinek annyi megvett lelke van,
26 I, 1878| mozdulatlanul, türelmesen, mint akinek legjobb rendben van a szénája.
27 I, 1878| ismerõsöm, az öreg Kubik János, akinek az volt a szenvedélye, hogy (
28 I, 1878| különbül van etablírozva Jakab, akinek szinte vándorbot a jelvénye,
29 I, 1878| immár rájöttek!)~S hogy akinek üres hordója van a pincében
30 I, 1878| ekként dicsõíti:~Jó annak, akinek nincsen semmije,~Nyugodtan
31 I, 1878| maga követelményét benne.~Akinek bajszos, magyar körszakállú
32 I, 1878| az már elkerülhetlen), akinek a mûveit aztán érdemes lenne
33 I, 1878| gyermekeket az utcákon, és akinek nevét azok fogják hangoztatni,
34 I, 1878| is elbukott?~Egy ember, akinek negyvenkétezer hold földje
35 I, 1878| önbecsérzetet túlszárnyalni azt, akinek éppen azért volt oly nehéz
36 I, 1878| irányadó benne.~Hatalmas ember, akinek nem árt a konspiráció, sem
37 I, 1878| hálátlanság bélyegez az iránt, akinek most ellenzéket csinál.~
38 I, 1878| vészbe. És azt az embert, akinek eszméire alig ügyeltünk,
39 I, 1878| magyar-nak.~Arra a másikra pedig, akinek egy szava elég volt, hogy
40 I, 1878| úgy fogom fel Tiszát, mint akinek minden lépése azonosítható
41 I, 1878| uralkodó gazdálkodás ellen, akinek no, természetesen Kerkápolynén
42 I, 1878| pénzügyi állapotainkat; õ, akinek pénzügyminisztersége alatt
43 I, 1878| hogy gróf Lónyay Menyhért, akinek minden költségvetési elõirányzata
44 I, 1878| bûnt arról az emberrõl, akinek politikai múltja éppen úgy,
45 I, 1878| nincsen meg az a vezére, akinek a nemzeti elégületlenség
46 I, 1878| megtalálja ott az Aladár úrfit, akinek a zsebe tele van mindenféle
47 I, 1878| nekem szeretõm, lelkem, akinek virágot vegyek dévaj csintalansággal
48 I, 1878| kortól függ. Például Juliska, akinek szende arcát képünkön szemlélheti
49 I, 1878| azt el a világon semmi. De akinek szemébe páros napon ötlik,
50 I, 1878| remundákat.~Kuvasz Demeter, akinek a fiát kivitte a »violaszín
51 I, 1878| szép, vak istenasszony, akinek itt még a lábait is elvágták.
52 I, 1878| Hova lenne az olyan író, akinek ideálja nincs? Az a mesterségéhez
53 I, 1878| hirdette a béke diadalait.~Õ, akinek a legtöbb kötözni való sebe
54 I, 1878| volt, elfeledte azokat, õ akinek a hadi dicsõség volt századokon
55 I, 1878| legalább az volt a szokás, hogy akinek isten miniszteri tárcát
56 I, 1878| olyan pénzügyminisztert, akinek van herosztráteszi lelkülete,
57 I, 1879| mint például Kamaczy Ferkó, akinek a nagybátyja volt zeneértõ;
58 I, 1879| tourt tett, s a másikat, akinek kosarat adott, megkínálta
59 I, 1879| éppen a fõ-fõ kedvencemet, akinek egy mosolyáért akár egy
60 I, 1879| SZÍNHÁZ-LÁTOGATÓK~Fotográfiák~Bevezetés~Akinek három év óta magára vállalt
61 I, 1879| meghatározott személy. Kata mindaz, akinek elég csinos arca van ahhoz,
62 I, 1879| hát annak döglik, uram, akinek van.~- Hogy érti ezt, földi?~-
63 I, 1879| a népnek parancsoljon, s akinek a nép is parancsoljon, akitõl
64 I, 1879| a tekintélyében a nép, akinek elengedhetetlen kelléke,
65 I, 1879| hogy önálló legyen, de akinek egyszersmind az is kötelessége,
66 I, 1879| örvendetes városunkra, mert akinek semmije sincs, az hajítsa
67 I, 1879| is sokan emlegették mint akinek európai mûveltsége, országos
68 I, 1879| más királyi biztos után; akinek tudománya és nemes ambíciója
69 I, 1879| sétálások megszûntek; még akinek nem volt is dolga, restellte
70 I, 1879| város, egyetlenegy ember, akinek valami nagy baja van, aki
71 I, 1879| valószínûleg ebbõl eszelte ki, hogy akinek a fején is ilyen gát van,
72 I, 1879| ide Szegedet megmenteni? Akinek még az sem jut eszébe, hogy
73 I, 1879| mosolygott, Herrich pedig, mint akinek igen megtetszett a saját
74 I, 1879| Lajos, hogy a jó Bakaynak, akinek nem volt semmi más vágya
75 I, 1879| ha az elõszobába kilép, akinek nem volt egyéb akarata,
76 I, 1879| szerkesztõ mindenki lehet, akinek kedve tartja, s pénze vagy
77 I, 1879| járunk, mint a Jókai bojárja, akinek annyi volt a pénze, hogy
78 I, 1879| politikus sem. Szimplex ember, akinek, hogy szegediesen fejezzem
79 I, 1879| tisztelõje vagyok Bakaynak, akinek a szekerét toltam is (talán »
80 I, 1879| Bakayhoz alig szólt valaki, akinek a szeme rátévedt, az hirtelen
81 I, 1879| fiatal tehetséges színésznõ, akinek még jövõje lehet.~Mint kezdõ
82 I, 1880| anyjuk« születésnapján.~S akinek ilyenek kívánnak boldog
83 I, 1880| megnevezni, hanem közülök azt, akinek itt éppen szerepe van, egyszerûen »
84 I, 1880| sovány, hosszúképû ifjú, akinek egyetlen szenvedélye az
85 I, 1880| Komjáthy érzékeny ember, akinek ez nagyon fog fájni. Túlságos
86 I, 1880| szép istenasszony által, akinek a „Népszerûség” a neve.
87 I, 1880| támadó csatát intéz az ellen, akinek a többség a markában van,
88 I, 1880| szeretetreméltó fiatalember, akinek jó modora van. Még akarva
89 I, 1880| még jobban Wahrmann Mór, akinek esze ágába sem juthat ilyen
90 I, 1880| hogy nem tud bizonyítani.~Akinek gyávaságul tudták be, hogy
91 I, 1880| átadni.~Nagyon sokan vagyunk, akinek nincs háza se semmi ingatlanja
92 I, 1880| adót némel részünk hogy akinek két háza volt se fizetett
93 I, 1880| nekünk olyan vendégünk, akinek, még akkor is, ha mindent
94 I, 1880| esetre, amelynél ez annak, akinek tetszeni fog.~Könnyû lesz
95 I, 1880| dolog, mint hallgatni annak, akinek valami mondanivalója van,
96 I, 1880| s valamit mondani annak, akinek semmi mondanivalója nincs.~
97 I, 1880| kezében, aki itt marad, s akinek diadalaiban benne lesz az
98 I, 1880| A fejfa vagy a szobor (akinek jut) kidõl a keskeny sír
99 I, 1880| annak nincs fundusa, s akinek fundusa nincs, annak nem
100 I, 1880| összevész, hát még azzal, akinek különben is olyan hirtelen
101 I, 1880| van minden német darabban, akinek az a force-a, hogy rettenetesen
102 I, 1880| ügyes fiatal színésznõ, akinek nagy pechje van.~Ha valamit
103 I, 1880| vagy a portugáli király, akinek a következõ fölvonásban
104 I, 1880| fölvonás után az ideálját (már akinek van) kukkerozza az ember.
105 I, 1880| talán a múzsa csókolt meg, s akinek nem lehet azt mondani, amit
106 I, 1880| Fínum Rózsi sem az volt, akinek lennie kellett volna.~Szabó
107 I, 1880| Lajos, hogy a jó Bakaynak, akinek nem volt semmi más vágya
108 I, 1880| ha az elõszobába kilép; akinek nem volt egyéb akarata,
109 I, 1880| képviselõ és primipulus mameluk, akinek titkos üzlete van Budapesten
110 I, 1880| Komjáthy érzékeny ember, akinek ez nagyon fog fájni. Túlságos
111 I, 1880| szép istenasszony által, akinek »Népszerûség« a neve. Pedig
112 I, 1880| szeretetreméltó fiatal ember, akinek jó modora van. Még akarva
113 I, 1880| európai mûveltség nívóján áll, akinek meleg szíve van, hatalmas
114 I, 1880| a népnek parancsoljon, s akinek a nép is parancsoljon, akitõl
115 I, 1880| vájkáljon tekintélyében a nép, akinek elengedhetetlen kelléke,
116 I, 1880| hogy önálló legyen, de akinek egyszersmind az a sorsa,
117 I, 1880| olyan fõispán kell Szegedre, akinek szép felesége van.~A társadalmat
118 I, 1880| már csak az az oligarcha, akinek egy ilyen van.~Tiszának
119 II, 1891| barátom. Akadhatott volna egy, akinek ez eszébe jut, s fekete
120 II, 1893| csepegtet a magyarba, s akinek jó kedve van, az - nem öl,
121 II, 1894| mint egy özvegyasszony, akinek csak könnyei vannak és néha
122 II, 1895| egy nagy nemzeti költõnk, akinek születése fölött két város
123 II, 1895| tartsák a nemzetet.~Egy ember, akinek tizenötezer hold földje
124 II, 1896| még nem a walesi herceg, akinek a kedvéért mesterségesen
125 II, 1905| mindent másképp akarna, akinek semmi sem tetszik, nincs
126 II, 1905| vásáron, akkor talál olyat is, akinek sem apját, sem anyját nem
127 II, 1905| Aztán talál egy másik lovat, akinek apját-anyját ösmeri, tudja,
128 II, 1911| regényesség, a vidék nem poetikus; akinek bölcsõjét a görbe hegyek
129 II, 1912| butéliákkal.~Ott ült a fiskális, akinek nem hisznek, ott ült a nagy
130 II, 1916| színésznõ, akit maga is ösmert, akinek valaha érdekes viszonya
131 II, 1919| vagyok, az öreg Szücsné, akinek két köböl búzát, vagy hogy
132 II, 1881| sikk« minden úri embernek, akinek pénze van, Budán lakni és
133 II, 1881| tudja miért megy Gyarmatra a akinek kétforintja itt van a zsebünkben:
134 II, 1881| aki sohasem botlott... s akinek nincsenek hibái.~Igaza van,
135 II, 1881| Tivadar boldog gyermek... mert akinek olyan papája van, abból
136 II, 1881| vigye el becsülettel valaki, akinek szénája van.~Másnap akaratlanul
137 II, 1881| Kocsikra, hintókra ültünk (akinek hogy telt), s az egész társaság
138 II, 1881| helyökre egyik segédjével, akinek szigorúan meghagyta, hogy
139 II, 1881| az istenhez fohászkodik, akinek a szolgája számára évenkint
140 II, 1881| volt, mint minden ember, akinek jól megyen a dolga. Mert
141 II, 1881| királyné szeszélye az egész, akinek nagy kedvence az Ida agár.
142 II, 1881| egy írnokot valahonnan, akinek meghagyta, hogy markírozza,
143 II, 1881| vannak lovai és szolgái: az, akinek nincsenek - otthon hagyhatja
144 II, 1881| Olympust mások ülték körül. Akinek ott hely jutott, az nem
145 II, 1881| rabszolgakereskedõnek rágalmaznak, de akinek szép piros arcára, szende
146 II, 1881| befogadta, nem a Tiszáé, akinek megadta magát kényre-kegyre,
147 II, 1881| megismerkedni a ház tagjaival. Akinek a nevét felolvassák, megjelen
148 II, 1881| Czáj. Levén õ bakszász, akinek a magyar ortografiát németül
149 II, 1881| már benne vagyunk! Azután akinek olyan gazdag papája van!~
150 II, 1881| most bántja Kerkápolyt, akinek a jobboldal tapsolt akkor,
151 II, 1881| de még Pulszky Guszti is, akinek az a boldondos természete
152 II, 1881| függõ hivatalt visel és az, akinek a kormánnyal üzleti összeköttetésben
153 II, 1881| mosolygott, mint egy gyermek, akinek sikerült az ingerkedése.~
154 II, 1881| legmagasabb ház«-tól, hogy akinek csak egy csöpp érzéke van
155 II, 1882| jön, Türr Pistát is hozza,~Akinek kardja van, lovát kantározza.~
156 II, 1882| volt a legnagyobb gavallér, akinek a legszebben volt kivarrva
157 II, 1882| köztünk.~Az a nagy ember, akinek az az utolsó emléke a közönségtõl -
158 II, 1882| a szép istenasszonyról, akinek udvarlói voltak valaha,
159 II, 1882| már csak az fog fizetni, akinek kedve van hozzá.~Mert a
160 II, 1882| Munkácsy-ünnepélyekbõl s akinek szépsége nagy feltûnést
161 II, 1882| csak a novellaíró segíthet, akinek fantáziája van.~Hadd én
162 II, 1882| mindenki kirándul valahova, akinek valami közeli faluja van,
163 II, 1882| kell emelnünk Nagy Ibolyát, akinek ez volt az elsõ nagyobb
164 II, 1882| szeressen.~De ne dicsérjük azt, akinek még örülnünk lehet, s adjuk
165 II, 1882| embört« állított magához, akinek szinte volt egy kis pénze
166 II, 1882| úgy tetette magát, mint akinek nagy fáradságába és áldozataiba
167 II, 1882| csak az a hatalmas ember, akinek a kíséretében ott van vagy
168 II, 1882| hatalmasa jár melletted, akinek minden szavát, minden lépését
169 II, 1882| között egyetlenegy sem, akinek olyan szívszorongást okozna
170 II, 1882| chalance-szal, mint pl. Szapáry, akinek akárminõ kemény támadásra
171 II, 1882| ismeri.~Pedig alapos tudós, akinek egy választott szakmája
172 II, 1882| maga vont magára az illetõ; akinek a szíve igazán megesik a
173 II, 1882| egy fiatal óriást találni, akinek a bélésén nincs ott, hogy »
174 II, 1882| dialektikájával.~Denique egy ember, akinek foga van.~Igaz, hogy fekete
175 II, 1882| S mi történik? Az elnök, akinek Eötvös ama megjegyzésére,
176 II, 1882| kényeztetve. Egy ember, akinek olyan szép haja van, mint
177 II, 1882| hátára, mint hajdan Európa, akinek nevérõl azóta egy vendéglõt
178 II, 1882| kölcsönt csak annak adjatok, akinek nem kell«. Ez jut eszembe,
179 II, 1882| mást is. Olyan másvalakit, akinek megvannak a reklámeszközei.~
180 II, 1882| Előjáték~Báró Atzél Béla, akinek az lesz a címe az utókor
181 II, 1882| tárcáját, hogy nála van-e (már akinek érdemes megtapogatni), s
182 II, 1882| tárca.~Hát még arra nézve, akinek kétféle alakban keseríti
183 II, 1882| saját magamról beszélek, akinek gyakran kell ellentétes
184 II, 1882| fiákerkocsist fogadtunk, akinek nem mi adtunk foglalót,
185 II, 1882| nekem a rétsági fõkoldus, akinek a fészke ott vagyon az országúton
186 II, 1882| belépne rajta egy idegen, akinek nincsen ebéd-bárcája, de
187 II, 1882| megfordítva, szerencse gyereke az, akinek hely jut, ha másutt nem,
188 II, 1882| tárgyat vinni ennél. Boldog, akinek ilyen jut. Még az unokáira
189 II, 1882| bizonyosan valami nábob, akinek gyárai vannak, s aki az
190 II, 1882| hírnevet szerzett iparcikkeit, akinek ügynökei vannak Londonban,
191 II, 1882| színházért Nagy Vincén kívül, akinek háta mögött hír szerint
192 II, 1882| meglevõ gombot, Péchy Tamást, akinek három esztendeig muszáj
193 II, 1882| olyan képviselõrõl van szó, akinek a neve csak ilyenkor jut
194 II, 1882| védszárnyai alá.~*~Horváth Gyulát, akinek félbe kellett hagyni a vízszabályozást
195 II, 1882| ösztönzi. Tisza Kálmán, akinek sohase volt érzéke sem a
196 II, 1882| ember tud róla valamit. Akinek Bergengóciában egy rongyos
197 II, 1882| igazságügy árva gyermek«, akinek Pauler a mostohaatyja.~-
198 II, 1883| készülõben) s végül én magam, akinek mindig csak azt lehet megírni,
199 II, 1883| az elõadói széken Dániel, akinek hiába kiabálja Szalay Imre »
200 II, 1883| fáj, hogy van egy ember, akinek fáj valami. Siet felvilágosítani
201 II, 1883| tolmácsolására. Igazi székely vér, akinek Attilával települt meg a
202 II, 1883| Gábor diák úgy beszélt, mint akinek rég benõtt a feje lágya,
203 II, 1883| ám az a közmondás, hogy akinek a miniszter hivatalt adott,
204 II, 1883| akiben francia verve van, akinek egyénisége felolvad a hangulatban,
205 II, 1883| Mit mondhat egy ember, akinek tyúkszemei vannak, de olyan
206 II, 1883| miattuk járni? Egy ember, akinek nem marad üres ideje sem
207 II, 1883| értünk a zsidók.~Szikszay - akinek helységeiben az új Alkotmány-nyilatkozat
208 II, 1883| Lajosnál Csanády Sándor bácsi, akinek a módosítását Tisza Kálmán
209 II, 1883| a legjobban.~- Az igaz! Akinek ideje van még Göndöccsel
210 II, 1883| olyan embert is ösmertem, akinek az volt az élvezete, hogy
211 II, 1883| olyan ismerõsöm is akadt, akinek a fõszenvedélye abban kulminált,
212 II, 1883| széles Magyarországon valaki, akinek valami kívánsága lenne még.~
213 II, 1883| arra a katona földijére, akinek megmagyarázza többi közt
214 II, 1883| magának embert Mocsáry Lajos, akinek eldiskurálgassa az ideáit,
215 II, 1883| tapasztalatlan ifjú õ már, akinek jól állana a panasz, hogy
216 II, 1883| negyedik padban Szabó Endre, akinek nagy szerencséje, hogy csak
217 II, 1883| közszeretetben álló Jenõ, akinek biztosítva van az örökös
218 II, 1883| törvényszéki elnök, humánus ember, akinek hosszúkás barna arcában
219 II, 1883| jegyét, mert boldog az, akinek jegye van.~A jegyen ez áll:
220 II, 1883| egy ismerõsöm a minap -, akinek ha macskazenét adna a tömeg,
221 II, 1883| szükségük lehet egyszer-másszor, akinek szívesebben elnéznek egyet-mást,
222 II, 1883| embernek találja magát, akinek a köhögését is lesztenografírozzák
223 II, 1883| a társadalom számbavesz, akinek a szava szinte erõ, lök,
224 II, 1883| mint pótbíró.~Fehér Barna (akinek neve is ellentmondásból
225 II, 1883| mégiscsak más az olyan ember, akinek ebbõl a földbõl nõtt a gyökere.~
226 II, 1883| egy kedves fiatalember, akinek a haja már ugyan õszülni
227 II, 1883| közönséges beidézett tanúnak, akinek a tek. bíróság eddigelé
228 II, 1883| eddigelé csak kuncsaftja volt, akinek a kikészített bõröket szállította.~
229 II, 1883| szükségük lehet egyszer-másszor, akinek szívesebben elnéznek egyet-mást,
230 II, 1883| embernek találja magát, akinek a köhögését is lesztenografírozzák.~
231 II, 1883| a paruplinak. Egy ember, akinek plédje és paruplija van,
232 II, 1883| Természetesen - felelt X úr. - Akinek egy még be nem végzett bûnügyben
233 II, 1883| elvetemedett gyermeket, akinek egy szava sem igaz. Beszédjében
234 II, 1883| mégis olyan, mint a sárkány, akinek mikor az egyik fejét levágják
235 II, 1883| Jámbor, dereshajú öregúr, akinek a kibékítés a fegyvere,
236 II, 1882| mellett könnyen kap kedvet, akinek megvan a talentuma, a nagyobb
237 II, 1882| tündérbeszédû Jókai Mór, akinek szavak helyett mámorító
238 II, 1883| senki sem lát meg, csak az, akinek megjelennek, azazhogy a
239 II, 1883| polgármester Fehérvárra, akinek ünnepélyes fogadtatására
240 II, 1883| a »hallgatag« képviselõ, akinek semmi se drága. Õ már eltanulta
241 II, 1883| A hallgatag képviselõ, akinek semmi se volt túlságos fényûzés
242 II, 1883| kalandor fõúr tehet ilyet, akinek szekere rúdja mindig kiáll
243 II, 1883| Az Nagy István uram volt, akinek akármilyen is a testén való
244 II, 1883| Regdon Maris nevû menyecskét (akinek szintén kapnia kellett egy
245 II, 1883| Komoly, hallgatag férfi, akinek fiatalos, üde arcából senki
246 II, 1883| volt, ti. Herczeg Mihály, akinek két szép kis leánykája fölért
247 II, 1883| Mûvelt, szerény ember, akinek még a mainál is nagyobb
248 II, 1883| szólt:~- Szép szép! Hja, akinek pénze van!~Akkor a hídhoz
249 II, 1883| Hiszen az is még valami, akinek a föld alatt van valakije!
250 II, 1883| alatt van valakije! De hát akinek senkije sincs, se ott, se
251 II, 1883| leginkább a klubban csinálódik. Akinek, teszem azt, nagy pechje
252 II, 1883| táplált kövér hazafi volt, s akinek e tekintetben már praxisa
253 II, 1883| következett, Gyõrffy Géza, akinek a beszédjében csak az volt
254 II, 1883| korában egy csinos menyecske, akinek udvarolt (de akinek mint
255 II, 1883| menyecske, akinek udvarolt (de akinek mint észrevette, még egy
256 II, 1883| epedve Zsigát a pezsgõvel, akinek a belváros felõl kellett
257 II, 1884| felfuvalkodott német származású úr, akinek egy igen szembetûnõ púp
258 II, 1883| mely olyan, mint a sárkány, akinek hét feje van, csakhogy mind
259 II, 1883| dícsérve Graeffl fõispánt, akinek köszönhetõ, hogy a szabolcsi
260 II, 1883| szavazattal.~- Van-e még valaki, akinek a nevét nem olvastuk a lajstromban? -
261 II, 1883| kereskedelmi miniszter, akinek a költségvetését tárgyalják
262 II, 1883| ott vajon szolnoki ember, akinek megmondhatná egy kevély
263 II, 1883| közt egy torzonborz alak, akinek összevissza van kötözve
264 II, 1883| Igazán árva az olyan nemzet, akinek ilyenek a képviselõi!),
265 II, 1883| Ottó szemei szikráztak, akinek humánus érzelmeit sérti
266 II, 1883| vörös«.~Õ az egyedüli ember, akinek meg lehet bocsátani, hogy
267 II, 1883| a Péchy Tamás ébersége, akinek jámbor kék szemei, olyan
268 II, 1883| gondolatmenetbe szakadt ki: »akinek nem tetszik, tegyen ellene«.~
269 II, 1883| Csanády is, a másik jó öregúr, akinek kevés híja, hogy szinte
270 II, 1883| kirendeltség« is támadt. Akinek tisztes õsei vannak, s elõ
271 II, 1883| utolsó feleleteik.~Siessen, akinek még valami kérdeznivalója
272 II, 1884| ismerõse sem volt a közelben, akinek odaadhassa, pedig ezalatt
273 II, 1884| félénken. - Annak adhatom, akinek akarom?~- Akit a legszebbnek
274 II, 1884| Munkácsy maestro odakünn, akinek nevét úgy ejtik ki egzaltált
275 II, 1884| adhat.~*~Egy ismerõsöm, akinek a neve Kovács Ábrahám, folyamodott
276 II, 1884| legyen, akit gyügyögtessen, akinek a gagyogását hallja.«~Ezzel
277 II, 1884| sors a Dunába hord vizet. Akinek az a nagy titulusa van: »
278 II, 1884| Hiszen az is még valami, akinek a föld alatt van valakije!
279 II, 1884| alatt van valakije! De hát akinek senkije sincs, sem ott,
280 II, 1884| becsülni a kedves szakembert, akinek egy millió könyvcím volt
281 II, 1884| érzés volt az neki, mint akinek a gyermekei térnek vissza
282 II, 1884| Mindenik olyan képet akarna, akinek a festõje még csak majd
283 II, 1884| Adriáig. Az az ember volt, akinek foglalkozására Bernát Gazsi
284 II, 1884| a gyerekeknek játszani. Akinek valami gondolata van, az
285 II, 1884| siet konzultálni, s az is, akinek semmi gondolata nincs. Protezsál,
286 II, 1884| Géza legalább is sáfrány, akinek összes orátori mûködése
287 II, 1884| megállapodott ítéletû politikus, akinek nagy fejtörésbe került ráakadni,
288 II, 1884| vágott oda Apponyi Albertnek, akinek jászberényi ama mondására,
289 II, 1884| aki olyan zsidót kívánt, akinek a fejét leütik, aztán más
290 II, 1884| hogy egy irtózatos ember, akinek hangja mennydörgés lészen
291 II, 1884| önök egy olyan asszonyt, akinek háromszáz szíve van!~Ilyen
292 II, 1884| 26.]~Podmaniczky Frigyes, akinek (mint azt már tavalyi olvasóimnak
293 II, 1884| az elnöknek. Egy ember, akinek az a hivatalos kötelessége,
294 II, 1884| mint az a sok száz ember, akinek csak az a kötelessége, hogy
295 II, 1884| az európai nemzetek közt, akinek a zsebében marad az utolsó
296 II, 1884| hol hagyta Vadnai Károlyt, akinek a miskolci beszédjébõl három
297 II, 1884| beszédeket« tartani, hogy akinek nincs a zsebében kész beszéd,
298 II, 1884| sztenográfusoknak szól.~Akinek valami ideája van, az azt
299 II, 1884| csináljon vele furorét; akinek pedig nincs ideája, az azt
300 II, 1884| egy kedves horvátunk van, akinek a kabinetben való maradását
301 II, 1884| sírban piheni örök álmait, akinek az élete közel tíz éve,
302 II, 1885| ideig járt egy ismerõsöm is, akinek bemutattam Bartókot.~Sokszor
303 II, 1885| legnagyobb vétkes az ügyész, akinek fellebbezni kellett volna
304 II, 1885| nekem már más írótársam is, akinek a hangjára rászorultam,
305 II, 1885| gazemberrõl olvasott Komócsy, akinek a gyomrában meggyullad a
306 II, 1885| megválaszt, csak azt nem, akinek a tudományát irigyli, és
307 II, 1885| a tudományát irigyli, és akinek az eszétõl fél.~Kemény Gábor
308 II, 1885| szebbnek.~Az ilyen fõúr aztán, akinek annyi gondja van és szereti
309 II, 1885| az öreg Nendtvich jött, akinek a szónoklata most még kártékonyabb
310 II, 1885| mondjatok hát nekem valakit, akinek ti megértek õt forintot?«~
311 II, 1885| mint hajdan Kölcsey Ferenc, akinek életét, ha már benne volt,
312 II, 1885| Podmaniczky Frigyest kivéve, akinek azért nem szabad jönnie,
313 II, 1885| már II. Rákóczi Ferenchez, akinek a képét ott hordja üvegmedalionban
314 II, 1885| egy II. Valakije is van; akinek szilárdul hitt tegnapelõtt,
315 II, 1885| megzavarja a történelmet), akinek ott van fején a szép piros
316 II, 1885| egyéniséghez voltak küldve, akinek elõre be volt jelentve,
317 II, 1885| csoportok a csodaborjút nézik, akinek hat lába jutott a gondviseléstõl,
318 II, 1885| fordításokból áll, Heinébõl (akinek hatása érzik is rajta),
319 II, 1885| bizonyosan Matlekovits az, akinek a neve még a Zichy Jenõénél
320 II, 1885| egy erdõcsõszt ismertem, akinek egyszer a dereka megroppant
321 II, 1885| csak a mi urunknak szólhat, akinek Allah õrizze a szakállát.~
322 II, 1885| s nincs a világon senki, akinek a kedvéért arról lemondtam
323 II, 1885| valamikor, mint Szt. István, akinek az egyik keze is elég egy
324 II, 1885| legszorgalmasabb ember a Házban, akinek arcáról olvasható le a rimánkodás: »
325 II, 1885| válasznak a délceg Kornél is, akinek ugyan már ritkul egy kicsit
326 II, 1885| van olyan államtitkárunk, akinek százhúsz nadrágja lóg a
327 II, 1885| megszólal. Az õsz vezér, akinek nincsen tábora. Nem uralkodik
328 II, 1885| fel a kékvérû famíliákat, akinek tagjai és születendõ csemetéi
329 II, 1885| érzés volt az neki, mint akinek a gyermekei térnek vissza
330 II, 1885| sztenografusoknak szól.~Akinek valami ideája van, az azt
331 II, 1885| csináljon vele furorét; akinek pedig nincs ideája, az azt
332 II, 1885| a szót vagy Szalay Imre, akinek a nadrágja rendesen tarka,
333 II, 1885| hallgató Ivánka Zsigmond, akinek a helyére majd emléktáblát
334 II, 1885| képzeljenek önök egy asszonyt, akinek háromszáz szíve van! (Igaz,
335 II, 1885| Lázár Ádám, a nagy szóöntõ (akinek azonban mindent meg lehet
336 II, 1885| tudna, nincs mondanivalója, akinek pedig van, az bizonyosan
337 II, 1885| rokonszenves Veres József, akinek egy szép beszéde után elragadtatva
338 II, 1885| hogy az a tegnapi János, akinek a beszédjére reflektál:
339 II, 1885| eddigelé az egyetlen ember, akinek nem kellett protekció.~De
340 III, 1886| Turolla, sem nem Bartolucci), akinek egyes fölléptére 1200 frt
341 III, 1886| mint az egyszeri legátus, akinek a pap, mielõtt a predikáló
342 III, 1886| Ahova belépni csak az tud, akinek már híres neve van, s most
343 III, 1886| lehet unni az embernek. Akinek koronája van, a koronájára,
344 III, 1886| koronája van, a koronájára, akinek nagy hivatala van, a hivatalára,
345 III, 1886| hivatala van, a hivatalára, akinek felesége van (s az mindenkinek
346 III, 1886| Az volt most az igazi úr, akinek ilyen vasa volt.~Jól felelt
347 III, 1886| voltunk, mint az ifjú plánta akinek a harmat is jó. S az a harmat
348 III, 1886| elvétve potyog egy-egy név, akinek a gazdája elszánta magát
349 III, 1886| magamnak van egy Laci fiam, akinek a legelsõ szava »mama« volt,
350 III, 1886| hallani.~Boldog miniszter, akinek a hibái érdekesebbek erényeinél.~
351 III, 1886| Bebizonyult ez ma Trutián, akinek úgy sikerült három nevet
352 III, 1886| mi akkor? Hogy egy ember, akinek háromszáz felesége van,
353 III, 1886| adomát az öreg szerelmesrõl, akinek az õsz hajszálait a fiatal
354 III, 1886| ejtette el, mert belátta, hogy akinek kezében van a bíró, kezében
355 III, 1886| fõispánok ellen németül: hogy akinek nem lesz elég titkárul egy
356 III, 1886| rokonszenves fiatal férfi, akinek gyenge ugyan a hangja, de
357 III, 1886| valami közrendõrre derült ki, akinek a számját nem tudni.~Ez
358 III, 1886| benne sírba.~Ez a férfiú, akinek élte alkonyát oly méltatlan
359 III, 1886| ebben a spirituszban. S akinek kiszolgáltatták azon kénkõszagú
360 III, 1886| ilyen potentáttal kötött ki, akinek szava van a tanácsban.~-
361 III, 1886| emlékeznek még olyan utasra; akinek Münchenbe érve, ne az legyen
362 III, 1886| a szép asszony Bavária, akinek a szobrára fölmenni, fejébe
363 III, 1886| ismerõsöm, Kovács János, akinek nyolc hold földje van s
364 III, 1886| vág közbe egy törökbarát, akinek aluszékony szemeibõl még
365 III, 1886| Nógatták a híres szenátort, akinek minden kívánsága be szokott
366 III, 1886| hogy Szmekal ezredesné, akinek egy csinos háza van a Gyöngytyúk
367 III, 1886| csak a korcsmárostól tudom, akinek tudomására jutván, hogy
368 III, 1886| hanem egy másik halottról, akinek az jutott osztályrészéül
369 III, 1886| gyermekraj veszi körül, akinek tetszik, hogy szabadon végignézhetnek
370 III, 1886| messze vidékrõl eljövének s akinek mire kedve volt, olcsó áron
371 III, 1886| Keglevich István gróf intendáns, akinek ma egyesek a nyúl szerepét
372 III, 1886| ember írhassa meg felõle, akinek néhány millió barátja van.~
373 III, 1886| küszködik az egy boglyával, akinek ezeret raknak egyszerre?~
374 III, 1886| haragudhatik pécskai Gaál Jenõ, akinek a mai vámügyi beszédét tökéletesen
375 III, 1886| Az elsõ Szemnecz Emil, akinek az immunitását felfüggeszteni
376 III, 1886| csoportja... Fusson innen, akinek kedves a mandátuma!)~Igen
377 III, 1886| államtitkár úrról lesz szó, akinek egy ritka almafaj viseli
378 III, 1887| képû öregúr foglalt helyet, akinek kopasz fején az egyik oldalról
379 III, 1887| õ határozott tehetség, akinek könyvét élvezettel olvashatja
380 III, 1887| látszik, a kis báró úrfi, akinek napjai az iskola, a falusi
381 III, 1887| csak egy Macaulay volna, akinek a figyelmét semmi sem kerüli
382 III, 1887| válaszolt a bankett végén, akinek mindig van valami pompás
383 III, 1887| a legkitûnõbb bíráknak, akinek annyi a tudománya, hogy
384 III, 1887| citált: citálta Jókait, akinek egy idõben még az a por
385 III, 1887| volt: az »Intendáns Pista«, akinek jó esze, de rossz természete
386 III, 1887| Mert sok ember van ott, akinek hiszik a szavait, de õ maga
387 III, 1887| iszen Wekerle sem az. Mert akinek olyan a jó híre, hogy még
388 III, 1887| szükséges; a király õfelsége, akinek már fel van terjesztve és
389 III, 1887| egy nagyot Szirmay Pálon, akinek »rák a címere«. (Hiszen
390 III, 1887| mágnásai is: Apponyi Albert, akinek nagy gondot szerez paripát
391 III, 1887| egyébiránt Visi Imre hozta fel, akinek olyan rokonszenves csengõ
392 III, 1887| egy békességes emberhez, akinek semmi baja a világon, aki
393 III, 1887| legkényelmetlenebb érzés a világon. Akinek ellenjelöltje van, az ellenjelöltjétõl
394 III, 1887| az ellenjelöltjétõl fél, akinek még nincs, az attól fél,
395 III, 1887| írói temperamentum volt, akinek a »pegazusa« nem ismert
396 III, 1887| egyformán büszke lehet. Akinek sok mûve van, nem baj, ha
397 III, 1887| mintha naturalista lenne, akinek azok véletlenül éppen most
398 III, 1887| feleségemnek: »Ember legyen, akinek én ezekre írok. Hollá, megvan!
399 III, 1887| darabokhoz Jánost, az inasát, akinek kötelessége színház után
400 III, 1887| ajtaján, egy gyászruhás hölgy, akinek meghalt férje, egy elkeseredett
401 III, 1887| fõispán gavallér ember, akinek van érzéke a szemek és szájak
402 III, 1887| olyan kétlábú tollas lény, akinek a »várakozás« a tápláléka.
403 III, 1887| olyan okos ember mondhatott, akinek eszét még meg nem zavarták
404 III, 1887| hozzá utasítottak, mint akinek joga van a bírság kilenctized
405 III, 1887| csak Rohonczy Gida nem, akinek a szeme örökösen az Eötvös
406 III, 1887| megdicsérte Deák Ferencet, mint akinek befolyása alatt ilyen eset
407 III, 1888| meg az utolsó oligarcha, akinek ereiben még középkori vér
408 III, 1888| Marosi Ida halála okozta, akinek birtokait, minthogy nem
409 III, 1888| Olyan bizonyos ez, hogy akinek az életét húzni akarom,
410 III, 1888| felé«-vel, Weilen lovaggal, akinek külseje a néhai jó Vahot
411 III, 1888| De boldog ember lehet az, akinek az elvált compagnonját példának
412 III, 1888| futólagos lakó~Ez olyan lakó, akinek a házmester nem világít
413 III, 1888| boldogtalan futólagos lakó, akinek elõbb-utóbb kiteszik a szûrét
414 III, 1888| Falk Miksa volt a szónok, akinek nem könnyû minden újesztendõre
415 III, 1888| Apponyi! Mit mondjak róla, akinek nagy sikereit százszor leírtam
416 III, 1888| szépséges kisasszonyról, akinek a neve Demokrácia, s akinek
417 III, 1888| akinek a neve Demokrácia, s akinek ez idõ szerint csak Schvarcz
418 III, 1888| mindenféle bolond embernek, akinek nincs mit kifejeznie.~Zavarosan
419 III, 1888| bizonyos fokig Krajtsik Ferenc, akinek nevét a név szerinti szavazás
420 III, 1888| hátha éppen ez az ember az, akinek a helyén ül? Tovább is menne,
421 III, 1888| állott fel gróf Tisza Lajos (akinek az esze mindig helyén van),
422 III, 1888| Vizsolyinak fekszik a szívén, akinek az az ambíciója, hogy egyszer
423 III, 1888| megsértettem a nagy mûvésznõt, akinek köszönettel tartozom, mert
424 III, 1888| Ház papírjai jó papírok. Akinek egyszer ki van oda nyomatva
425 III, 1888| barátjának?~Ösmerek egy urat, akinek azt szokták a neve mellé
426 III, 1888| Hanem abban a képviselõben, akinek elõbb dicsekedett, volt
427 III, 1888| Volt egy ügyvéd ismerõsöm, akinek egyszer egy szép színésznõt
428 III, 1888| nagyító üveg is a kiflihez. Akinek a fejében egy pékellenes
429 III, 1888| az összes költségek, mert akinek hat gyereke van, azzal hat
430 III, 1888| hivatalt keresõ családapa, akinek õszre állást ígértek egy
431 III, 1888| egy grófot?~Egy grófot, akinek még ne legyen mandátuma,
432 III, 1888| legyen mandátuma, egy grófot, akinek még ráfér fejére a polgári
433 III, 1888| ember van a belvárosban, akinek kölcsönre van szüksége a
434 III, 1888| ember van a belvárosban, akinek váltóját visszautasította
435 III, 1888| mert kemény ember legyen, akinek már a századik novellánál
436 III, 1888| követtársát, Urbanovszky Ernõt, akinek a mellékneve »Ucsu«, bízta
437 III, 1888| Egy parlamenti szerepvivõ, akinek vontatott elõadása van,
438 III, 1888| siratjuk a fönséges fiút, akinek legjobban illenék a fejére.~
439 III, 1888| lélegzetet véve, Széll Ákos, mint akinek egy nehéz kõ esett le a
440 III, 1888| beszél, hanem egy barátja, akinek még valami mondanivalója
441 III, 1888| egy olyan minisztere van, akinek nem tud imponálni, s ez
442 III, 1888| beszélni Szilágyi Dezsõ, akinek most már a szimmetria kedvéért
443 III, 1888| legjobb ízû szónok a Házban, akinek a szájából úgy csurog ki
444 III, 1888| egyetlen ember a Házban, akinek nincsen epéje és ellensége.~
445 III, 1888| Fejérváry panaszkodhatnék, akinek a javaslatait piszkálja,
446 III, 1888| van még a szélsõbalon, akinek a szemei zöld karikákat
447 III, 1888| Gaál Jenõ emelkedett fel, akinek olyan bámulatos szeszadó
448 III, 1888| hivatkozott mindenkire, akinek valami hitele van: elõhozta
449 III, 1889| Van bátorsága fölfelé.« Akinek, uraim, az isten olyan hivatalt
450 III, 1889| okos, jóízû ember volt, akinek megvoltak a maga stichblattjai (
451 III, 1889| Egy se hal se hús ember, akinek valami pereputtya vérségi
452 III, 1889| meglehetõs szürke lény, akinek se alulról, se felülrõl
453 III, 1889| van.~A »második« hely azé, akinek több ereje lesz a pártban.
454 III, 1889| mely nem akar lenni semmi. Akinek az az összes jutalma, ha
455 III, 1889| elkényeztetett szónokot, akinek beszédjei után, mikor feláll,
456 III, 1889| Egy nagy elméjû ember, akinek az a célja: beszélni, és
457 III, 1889| megjelölésére.~Ziskay után (akinek beszédére én már vissza
458 III, 1889| az ma már, mint a roué, akinek erõs izgatószerekre van
459 III, 1889| húron pendül az ilyenekben), akinek két jegy kellett a családja
460 III, 1889| családja részére, hármat kért, akinek három kellett, ötre aspirált.~
461 III, 1889| mondatja; ritka holló az; akinek van is, rögtön felhasználja
462 III, 1889| Megpiszkolja György Endrét, akinek hivatala van a vasutaknál
463 III, 1889| volt látható maga a szónok, akinek szûzbeszédétõl azonban nem
464 III, 1889| egy igazságügy-minisztere, akinek sohasem volt igazsága.«
465 III, 1889| csüggött a fiatal szónok ajkán, akinek nyelve magyaros (és nem
466 III, 1889| elnézheti egy olyan ember, akinek ebbõl a kincsbõl, hiába
467 III, 1890| Hunyadi János kormányzó, akinek törökverõ seregében a szegediek
468 III, 1890| jelen levõ Szabó Ferencnél, akinek viszont száz kubikusra van
469 III, 1890| kedves Erzsi nénénkhez (akinek a legkülönb befõzöttjei
470 III, 1890| a törvényhozás annak is, akinek nincsenek érdemei (tévedõ
471 III, 1890| gazdag embert találunk, akinek saját adomaköre van. Hunyadi
472 III, 1890| úgynevezett írói hiúságról. Mert akinek tetszeni fog a könyv, az
473 III, 1890| ember volt ez az Andrássy!~Akinek pedig nem fog tetszeni,
474 III, 1890| mindenütt keresett valakit, akinek kölcsönre volna szüksége.
475 III, 1890| most szó, de Móricz Pálról, akinek az esete sem azokhoz a politikusokhoz
476 III, 1890| rendületlenül, katonásan, és Baross, akinek a költségvetését most tárgyalják -
477 III, 1890| lesz a kormánypárt -... Akinek nincs lelkiismerete, elvállalhatja...
478 III, 1890| hallgatja azt a szerencsétlent, akinek Apponyi elõtt jutott a hely
479 III, 1890| egykor a tanfelügyelõk; hogy akinek valami elmésség a fejében
480 III, 1890| atyái, ha Ugron Gábor nincs, akinek most rá kell licitálnia
481 III, 1890| Legalább így képzelte Fabiny, akinek az ábrázata kiszélesült,
482 III, 1890| sõt olyan is elõkerült, akinek a markolatja van kiélesítve,
483 III, 1890| hegyût Ugronba kell röpíteni, akinek székely létére két esze
484 III, 1890| ha nem a költõé; aztán akinek annyi koszorú van a fején,
485 III, 1890| adhatott volna idõhaladékot, akinek egyéb dolga is van a világon,
486 III, 1890| hogy a reszort-miniszter, akinek ez a legfõbb kötelessége,
487 III, 1891| császáré lett minden legény, akinek fejét a katonacsákó érte.~
488 III, 1891| lehet az: gazdag ember, akinek elajándékozni való témái
489 III, 1891| Eszünkbe jut egy régi ideálunk, akinek gimnazista korunkban szerelmet
490 III, 1891| barátunk neve ötlik fel, akinek ma is tartozunk tíz forinttal:
491 III, 1891| szõnyegre állítani azt, akinek patkó van a sarkán...~A
492 III, 1891| hogy édesanyja volt otthon, akinek õ vala minden reménysége
493 III, 1891| sárkánnyal, a közönnyel, akinek nem hét feje van, hanem
494 III, 1891| néma és nézett Apponyira, akinek nemcsak jó étvágya, de rágnivalója
495 III, 1891| tüdõbetegnél a kochin. Wahrmann, akinek a feje tele van számokkal,
496 III, 1891| érdemesnek a haldoklót (akinek Szapáry Gyula gróf részletekben
497 III, 1891| örökre álmos Wodianer Béla, akinek az ébersége csak a közbeszólásokon
498 III, 1891| ha Zirzen Janka nincs, akinek a növendékei (vagy harminc
499 III, 1891| nemsokára, mint az olyan ember, akinek váratlanul kikerültek az
500 III, 1891| az elõadó, kezdte meg, akinek feltûnése az elõadói székben
1-500 | 501-595 |