Rész,  Esztendo/Fejezet

501  III,  1892|            csíkos kanavász dunyháikban, akinek még megvan a dunyhája.~A
502  III,  1892|                 De csak olyan embernek, akinek bogara van az effélékre.
503  III,  1892|                egy szép, kikefélt dandy akinek a kincsekbõl és a szívbõl
504  III,  1892|               Marosi Ida halála okozta, akinek birtokait, minthogy nem
505  III,  1892|                szónokká nõtte ki magát, akinek egy ízben maga Csanády bácsi
506  III,  1892|           jóakaratu nobilis államférfi, akinek roppant sok természetes
507  III,  1892|               volt rázva Kõrösi Sándor (akinek ez nagyon jól eshetett,
508  III,  1892|                  de ne nevessenek, mert akinek halálhírét költik, az nagyon
509  III,  1892|              név szerint Drakulits Pál, akinek az elõadása unalmas, de
510  III,  1892|                  mint egy lihegõ óriás, akinek a szemei ki vannak szúrva.
511  III,  1892|       szemügyébe esett egy fiatalember, akinek nem volt bajusza, holott
512  III,  1892|               Barossnak mennie kellett. Akinek a sárga rém int, az követi,
513  III,  1892|          egy-két csapást Tisza Lászlóra akinek az volt a tragikuma, hogy
514  III,  1892|                igazán boldog miniszter, akinek megadatott, hogy így távozzék.
515  III,  1892|               néztek duzzogva a grófra, akinek tehát ma megint jól beütött
516  III,  1892|                Csáky Albin pattant fel, akinek beszédjében, bármily rövid
517  III,  1892|          javaslatra.~Pécskai Gaál Jenõ, akinek giliszta hosszú beszédjei
518  III,  1892|            lábaival az öreg Feri bácsi, akinek józan észjárása már sok
519  III,  1892|                fog!~A derék lelkû Dini, akinek az a hivatása van, ami Mikulásnak,
520  III,  1893|            megalapítottad.~Lukács Béla, akinek a minisztériumában legtöbb
521  III,  1893|                közvélemény! Vén szamár, akinek a bölcsességfoga ki nem
522  III,  1893|            Spitzer úr, a pilisi doktor, akinek meg lett mondva:~- Ön ezentúl
523  III,  1893|               írónak képzelem magamat - akinek nevére már Társaságot csináltak.
524  III,  1893|         hízelkedhetem László Mihálynak, akinek jeles gimnáziuma van, ahová
525  III,  1893|                 kiabáló apró emberkére, akinek nem kell a népszerûség,
526  III,  1893|                 valamelyik munkatársát, akinek a regényfolytatást adja
527  III,  1893|           szerény. Õ az egyetlen ember, akinek nincsen egyetlen személyes
528  III,  1893|         belebeszéltek, ki jó tanáccsal, akinek pedig az nem volt, mint
529  III,  1893|         szögletben a délceg Fejérváryt, akinek ballába mindig egy láthatatlan
530  III,  1893|           sejtem, hogy nem olyan ember, akinek Apponyi elõtt lenne a miniszterelnökségre
531  III,  1893|               tüzet fújt az orrlyukain, akinek a nyála ölõ méregbõl áll,
532  III,  1893|                 egy megelégedett veréb, akinek egy kövér féreg van a csõrében.
533  III,  1893|                remény van. Sváb Károly, akinek testvérei vannak, tegnap
534  III,  1893|               dolgokkal, mint a juhász, akinek ezer pompás birkája van,
535  III,  1893|       vállalkozott a kérdezõ szerepére, akinek arra a mondatára, hogy az
536  III,  1893|               azzal fogad Perczel Béni, akinek kötelessége mindent tudni.~-
537  III,  1893|                szerencse hóka lován ül, akinek a sörényébõl aranyak potyognak,
538  III,  1893|          rejtélyesen, mint olyan ember, akinek a lelke tele van kétellyel,
539  III,  1894|                 valamelyik munkatársát, akinek a regényfolytatást adja
540  III,  1894|           szerény. Õ az egyetlen ember, akinek nincsen egyetlen személyes
541  III,  1894|                 megint nem az lehetett, akinek mûveire százezer forintnyi
542  III,  1894|                pedig elhírhedt haramia, akinek a fizimiskáját érdemes mutogatni
543  III,  1894|               el lehet szívlelni annak, akinek szívébõl megfakad a jóság
544  III,  1894|            Dezsõ az erõ rabja. Az erõé, akinek ikertestvére a zsarnokság.~*~
545  III,  1894|             melyekbõl úgy vált ki, mint akinek egy jó gondolattal mindig
546  III,  1894|            Pulszky a legnyíltabb ember, akinek az van a nyelvén, ami a
547  III,  1894|                a tegnapi Matuska Péter, akinek csak a talpa van selyembõl (
548  III,  1894|                 Ti. páter Vajay beszélt akinek a fentebbi sorokban arcképét
549  III,  1894|            Berger Ignác tisztelendõ úr, akinek tartós kabátja és tartós
550  III,  1894|                csak talán Szilágyi nem, akinek a feje fájdult meg és antipirint
551  III,  1894|                 a nemzeti párton. (Mert akinek az apja olyan nagy volt
552  III,  1894|               egy-egy ellenzéki szónok, akinek valami igénytelen mondanivalója
553  III,  1894|            ártatlan kedves Laci grófot, akinek mindig van a zsebében egy
554  III,  1894|                egy méltóságos fõrendet, akinek egyik szemét kötelék takarja,
555  III,  1894|                talán Solymossy Lászlót, akinek úgy lehet, bárói koronát
556  III,  1894|                csodálatos egy Napóleon, akinek fájna egy legyet agyontaposni?
557  III,  1894|                 idõ szerinti kedvencét, akinek az istenek valóságos kollektát
558  III,  1894|        bosszúállási vágy senki ellen, s akinek nem volna kedve benyitni
559  III,  1894|              Andrássy Tivadar gróf ült, akinek szokatlan volt a viharos
560  III,  1894|              nagy igazságügy-miniszter, akinek arcán a munka fakó nyomai
561  III,  1895|         házigazdára legyen tekintettel, akinek én most a vendége vagyok.~-
562  III,  1895|                És ki az a Péter István, akinek maga a nagymamája?~- Az,
563  III,  1895|               több idõ kell. Az öregúr, akinek fejébõl millió történet
564  III,  1895|               Úgy tett, mint egy ember, akinek biztos szeme van és helyes
565  III,  1895|             istenasszonyhoz állították, akinek a szeme be van kötve, aki
566  III,  1895|       parlamentünkben nõtt államférfit, akinek esze is, tekintélye is sok
567  III,  1895|                 De gróf Andrássy Gyula, akinek már most is sok megvan abból,
568  III,  1895|             elszaporodott azóta), hanem akinek az »így lesz« szavára mérget
569  III,  1895|                 Hányszor esik meg, hogy akinek kevés pénze van, sokat költ,
570  III,  1895|          sajnálja, míg ellenben Gajári, akinek speciális talentuma van
571  III,  1895|           miniszterelnök, Bánffy Dezsõ, akinek régi szerelme, vágya volt
572  III,  1895|            alakja Pálffy Móric grófnak, akinek félszemét fekete kötelék
573  III,  1895|             szerez, akkor Darányi Náci, akinek csak úgy ömlik be ügyvédi
574  III,  1895|                 Ugron, egy új Sisyphus, akinek tûje is van, cérnája is
575  III,  1895|              interpellációjába Terény - akinek most már a Szivák Imréé
576  III,  1895|               se találunk az országban, akinek a király szívesebben adja
577  III,  1895|              elmenetelét kívánja - mint akinek hasznát a történtek után
578  III,  1895|             kapar, akkor Darányi Ignác, akinek csak úgy omlott ügyvédi
579  III,  1896|            olyan jeles auktor ír ilyet, akinek mûveit, illetve elbeszéléseit
580  III,  1815|                 balszerencse, olyan is, akinek puha szíve kemény tudott
581  III,  1815|               Pálné az elsõ, aki mert s akinek sikerült, amit akart. Aki
582  III,  1815|                már dicsekedtek vele, és akinek a választásához hozzá nem
583  III,  1896|            erõtlen, mint a vén korhely, akinek a kevés szesz is mindjárt
584  III,  1896|              gyötörte a kevély örményt, akinek inkább csak a gõgös arcára
585  III,  1896|              kezet fogni a nap hõsével, akinek kövér képérõl csak úgy csurgott
586  III,  1896|                valakit e nagy világban, akinek ti megérnétek csak egy forintot.~
587  III,  1896|                 nem tud titkot tartani, akinek kötelessége - miért legyen
588  III,  1896|                 megtartani a képviselõ, akinek nem kötelessége?~Summa summárum
589  III,  1896|             bicegõ, kurta farkú uszkár, akinek a szõrét fésültétek egész
590  III,  1896|                 mind valahová tartozik. Akinek a nagyapja valaha Tolnában-Baranyában
591  III,  1896|             részrõl való nagybátyjához, akinek vendégszeretõ házánál négy
592  III,  1896|                egy ember volt a Házban, akinek föltétlenül igazságot szolgáltatott
593  III,  1896|                 tisztelt elõtteszólón«, akinek a határozati javaslata még
594  III,  1896|            valakinek is bokrétát nyújt, akinek különben nem merne virággal
595  III,  1896|               Dezsõ azt jegyezte meg:~- Akinek öt perc kell, vegyen magának!~