1-500 | 501-585
Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| éppen akkor vitték arra a város vizipuskáját s úgy agyonlõtték
2 I, 1873| Gyarmat aztán igazán csinos város.~A Zichy-sétánytól fel a
3 I, 1875| ellentét a temetõ csendje a város zajával. Itt az élet eleven
4 I, 1875| el a halál birodalmát. A város és a temetõ egyszerre szerepet
5 I, 1875| kísérettõl hullámzik. Tódul a város ki a halottak országába.
6 I, 1875| elhagyott, csaknem kihalt város képét ölti magára. A város
7 I, 1875| város képét ölti magára. A város kiment a temetõbe, ott kell
8 I, 1877| csodabogarak hazája) egy város, abban a városban egy torony,
9 I, 1877| birodalmában utazott, egy kis város tisztelgõ népe között feltûnt
10 I, 1877| színhelyeire, a kupolás város karcsú minaretjeibe, hol
11 I, 1878| épülnie, s az újon épült város nemhogy szebb, szilárdabb
12 I, 1878| Miljacskának két oldalán terül el a város fõrésze, a jobb parton sík
13 I, 1878| mondók, messzirõl tekintve a város meglepõen szép látványt
14 I, 1878| pedig már csendes az egész város. A munkás embernek aludni
15 I, 1878| húsz év múlva.~Ez egy kis város - a börtönben.~Kár, hogy
16 I, 1878| meg egy csomóban, az egész város kiköltözködik Dorozsmára.~-
17 I, 1878| súllyal bír.~A legmagyarabb város, midőn arculvágta a »gyámoltalanság
18 I, 1878| mondá egykor Kossuth e város lakóiról.~Vigyázzanak önök,
19 I, 1878| kétségünk: nincs okunk Szeged város népét elõre elítélni.~Mindamellett
20 I, 1878| sokkal nagyobb és mûveltebb város, mintsem ponyvairodalmi
21 I, 1879| egész regekör képzõdött a város szerencsétlenségébõl merítve
22 I, 1879| azt, aki bûnös!~- Maga a város az oka, felséges királyom -
23 I, 1879| össze szemöldökeit, s a város urai felé fordult.~- Igaz
24 I, 1879| Nem igaz, felséges uram. A város megtette kötelességét. Tisza
25 I, 1879| minden bajnak felelének a város urai egyhangúlag.~Király
26 I, 1879| dió férges lesz, akkor e város a hibás, ha ellenben az
27 I, 1879| Látod, felséges úr, hogy a város a hibás!~- Majd kitudódik, -
28 I, 1879| szóba állhatnánk?~Fölépül a város képzeletben minden utcájával,
29 I, 1879| gazdátlan talpak úsznak a város felé. Az egyiken egy fehér
30 I, 1879| felhõ gyanánt ereszkedik a város fölé, beveszi magát a levegõ
31 I, 1879| megérdemli ez a Szeged, hogy nagy város legyen, ha így lehet itt
32 I, 1879| fejedelmi udvarokba.)~S künn a város is egészen a székváros alakját
33 I, 1879| Szegedbõl a falu dõlt el, s a város megmaradt. Szegeden a falu
34 I, 1879| Szegeden a falu volt a város, s az igénytelenebb része
35 I, 1879| elpusztulni e nagyjövõjû város lassan-lassan? A Tisza folyam
36 I, 1879| attributumoknak, melyekkel bírunk nagy város alkotására), ami századok
37 I, 1879| fészekbõl kerüljön ki, mely e város lakosságának zömét teszi.~
38 I, 1879| trón veszélyeztetve lesz, e város polgárai nem fognak beszélni.~
39 I, 1879| született és nõtt meg.~Szeged város mai sajátságos viszonyainál
40 I, 1879| társadalmi, a másiknak a város politikai életére.~Íme a
41 I, 1879| ellenségeskedés magvát hintsem el a város s a fõispán között. Nincs
42 I, 1879| gyógyíthatja meg.~Szeged város tisztviselõinek becsülete
43 I, 1879| azt tartja, hogy Szeged város és Szeged tisztikara viselt
44 I, 1879| hanyagság az, hogy egy nagy város területe hat hete úszik
45 I, 1879| akkor egészen megszûnik itt város létezni.~Irtóztató helyzet
46 I, 1879| lehet baj Szegeden«.~S a város maga mit csináljon? Még
47 I, 1879| alapossággal volt itt megbeszélve a város minden dolga, mely azon
48 I, 1879| munkálattá izmosodott...~S a város közönsége nyugodtan nézte,
49 I, 1879| amennyiben a rombadõlt város újjáépítését tárgyazó törvényjavaslatokat
50 I, 1879| vihar oda hajtotta õket a város kellõs közepibe.~»Az Árpádok
51 I, 1879| Enélkül minden európai város holt háztömeg. A fény és
52 I, 1879| tanácsosai az ország és Szeged város bizalmát érdemlõ és szakavatott
53 I, 1879| megtanulják mindazt, amivel e város ezer sebét, baját meg lehet
54 I, 1879| tél beállta elõtt kell a város egy részét fölépíteni. S
55 I, 1879| gyorsan gondoskodjunk, hogy a város minél elõbb meg legyen a
56 I, 1879| néppel együtt, s ne késõbb a város a népe nélkül.~...Piros
57 I, 1879| önrendelkezésünk csupán a város által választandó három
58 I, 1879| sem lehetett a cél, hogy e város romjain egy kiskirály székeljen
59 I, 1879| teremtsen itt a fivérének; mi a város újjáteremtésérõl ábrándoztunk. (
60 I, 1879| mindenütt, hogy tudja e város lakossága, mi okozta vesztét
61 I, 1879| Lajos megérkeztének napja e város történetében a szerencsések
62 I, 1879| volna, akkor az apadásnak a város területén sokkal gyorsabban
63 I, 1879| és szépült a derék magyar város; nemcsak második lett népességre
64 I, 1879| iparral, aminõ aránylag egy város sem. Azonkívül Szeged volt
65 I, 1879| kivéve megszüntettetvén, a város összes tisztikara a védelmi
66 I, 1879| itt temetésre készülnek.~A város borongó hangulatot öltött,
67 I, 1879| ember lett volna az egész város, egyetlenegy ember, akinek
68 I, 1879| szív lett volna az egész város, melyet összeszorított valami
69 I, 1879| forint erejéig megcsapolta a város pénztárát, s miután a Pallavicini
70 I, 1879| kormányközeg nem bírja is a város népszerûségét, de mihelyt
71 I, 1879| Kálmán és Tóth Sándorból.~A város külsõleg is új arcot öltött.
72 I, 1879| szerencsétlenségbe dõlnének, s a város belterületére a víz behatolna,
73 I, 1879| már víz alatt vannak.~A város maga is megkezdte a hurcolkodást:
74 I, 1879| meg nem védetnek, elvész a város, elvész a szegedi nép becsülete
75 I, 1879| szárazföldet taposhatott lábunk. A város csendes volt, mintha kihalt
76 I, 1879| esetben a beömlõ árvíz által a város nagyobb része menthetetlenül
77 I, 1879| döntetnék.~Ily súlyos és a város lételét fenyegetõ eshetõségekkel
78 I, 1879| sajtószabadság.~Azt például, hogy a város pénztára kiürült, nem volt
79 I, 1879| utcákon, ki föl, ki le, a város alsó végébõl menekültek
80 I, 1879| cölöpöt, nyakra-fõre rohant a város felé, míg a katonaság összefogdosva
81 I, 1879| részben visszaterelte.~De a város azért föl volt alarmírozva.
82 I, 1879| nagy tömegben hömpölyög a város felé. Minden elveszett.~
83 I, 1879| az óriás területen fekvõ város lakóinak, hogy itt a pusztulás,
84 I, 1879| szél ordított s a fölébredt város zsibaját egészen elnyomta.
85 I, 1879| leírni, miként küzdött e város a szörnyû elem ellen, s
86 I, 1879| világtörténelem emlékezik.~E két város elvesztéséhez sokban hasonlít
87 I, 1879| napok óta lebegett már a város fölött.~Egy felsõvárosi
88 I, 1879| korlátlan kilátást nyújtva a város egyik végérõl a másikig.~
89 I, 1879| megírhatom majd: »milyen kis város volt ez a fényes Szeged
90 I, 1879| kezében.~S akkor a hajléktalan város mint Pálfy szépen nevezé
91 I, 1879| ilyen apró kérdésben!~A város egész lázas állapotba jutott.
92 I, 1879| volt, egy magyar vidéki város napilapja, hol apró dolgokról
93 I, 1879| Az is igaz, hogy Szeged város közgyûlése 76-ban köszönetet
94 I, 1879| szakadás napjától kezdve a város elöntéséig annyi idõköz
95 I, 1879| midõn az Alföldön egy nagy város épül, király szavára, az
96 I, 1879| közé sorozzuk elsõ helyen a város tervét. Nem mintha azt képzelnénk,
97 I, 1879| nagyobb szabású építkezés.~A város megállapított tervére azért
98 I, 1879| rendezett ünnepélyen. Szeged város, melynek látogatására indultak,
99 I, 1879| viseltetik.~Nemcsak Szeged város, melyért oly sokat tettek,
100 I, 1879| fogadtatás is, mellyel Kecskemét város megtisztel, mély hálára
101 I, 1879| felépülve látandjuk. Kecskemét város boldogabb sorsú, mert az
102 I, 1879| reggel ünnepi színt öltött a város. A nép ünneplõ köntösében
103 I, 1879| bizalmát hangoztatta.~A város, amerre a hosszú kocsisorból
104 I, 1879| elgázoltatott. Midõn a menet a város épebb részeihez ért, ott
105 I, 1879| Lechner osztálytanácsos úr a város jelenlegi állapotát ábrázoló
106 I, 1879| eszembe, valahányszor Szeged város érdemes képviselõjérõl,
107 I, 1879| közgyûlésekre van nagy befolyása, a város primipulusai elõtt is nagy
108 I, 1879| skriblerekre.~De különben is a város által választott tanácstagoktól
109 I, 1879| szerencsém találkozni Szeged város országos hírû képviselõjével.~-
110 I, 1879| Ezt is nekem köszönheti a város - mondá mellét kifeszítve
111 I, 1879| Nem. Ez nem az elpusztult város! Ez egy örök paradicsom.~
112 I, 1879| Akarom, hogy ez a hely ismét város legyen.~S szavára nyüzsgés
113 I, 1879| sajnált.~De azért a hajdani város helye csak olyan kietlen,
114 I, 1879| álltak valamikor.~De azért a város oly kietlen, puszta és hideg
115 I, 1879| szaladt át a harangszó a város fölött, s a rekkenõ hõségben
116 I, 1879| király! Sohase lesz itt többé város!~...És amint elmúlt a fürdõszezon,
117 I, 1879| völgyében állt régente egy város, melyet szorgalmas nép lakott.
118 I, 1879| nép lakott. Híres vala e város egész Egyiptomban arról,
119 I, 1879| tervezett erõdök építését.~A város, mely többnyire vályogházakból
120 I, 1879| fényesebben fölépítteti.~Herodot e város történetének 77 oldalt szentel
121 I, 1879| továbbá pedig gondoskodjék a város újjászületésérõl és jövõre
122 I, 1879| biztosításáról. - Mert e város népe Egyiptom büszkesége
123 I, 1879| összerakni a szerencsétlen város lakosságának segélyezésére.~
124 I, 1879| mit csinálni. Bízd rám e város sorsát és a tömérdek kincset,
125 I, 1879| szeghetõ szavát kötöttem le a város föltámasztására. Kit küldjek
126 I, 1879| parancsoló gondolkozott.~A város régi satrapája pedig a szomszéd
127 I, 1879| helyettes fényében sütkéreztek a város szerencsétlen lakói. Tapasztalták,
128 I, 1879| munkához.~Az elpusztult város lakói nem gyõzték várni
129 I, 1879| csak fönn az elpusztult város emlékét hirdetni, amely
130 I, 1879| Szülõmegyéd, a legmagyarabb város Szeged, és maga az írói
131 I, 1879| új egyetem.~Most már nagy város lenne Szegedbõl, de félni
132 I, 1879| úgysem hallik az át a város másik részébe, hol a vészbizottság
133 I, 1879| szembetûnõ a rácok mellett.~E város egyik nagyérdemû és mélyen
134 I, 1879| az üstöt, melyben a régi város állott, hogy az építse föl
135 I, 1879| ad nekünk, hogy az épülõ város alapját úgyszólván vázlatát
136 I, 1879| építsünk egy modern nagy város számára, helyet hagyva középületek-,
137 I, 1879| azért imádkozunk, hogy ez a város még egyszer legyen, - ott,
138 I, 1879| egyetlen tégladarabot se Szeged város területén, mert hiányzik
139 I, 1879| egyetlenegy se épít mögéje.~A város nincsen megvédve. S míg
140 I, 1879| legelõbb nyomni, hogy az új város kipattanjon belõle fényesen,
141 I, 1879| melyekben részint Szeged város becsülete, részint vagyona
142 I, 1879| névsorának összeállítására, kik a város háláját kiérdemelték. Ezen
143 I, 1879| nyomorának enyhítésére, késõbb a város rekonstrukciója nagy eszméje
144 I, 1879| szeptember 19.~NÉPURALOM~Szeged város azonfölül, hogy egyike a
145 I, 1879| nyúló, romokkal tarkított város fölött, lelkét XIV. Lajos
146 I, 1879| mesékben szokás mondani. A város tigriseibõl szelíd kezes
147 I, 1879| gyorsasággal építik. Az épülõ város terve készen van, a kormány
148 I, 1879| mondhatjuk - egész Szeged város közvéleményének szavát,
149 I, 1879| szempont vezette Szeged város tervezetében is. S õ kitûnõen
150 I, 1879| szem elõtt is a girbe-gurba város mintha valami sajátszerû
151 I, 1879| azt mondja, hogy ez az a város, amelyben nincs rendõrség,
152 I, 1879| c.publikum«; rom lett a város, csak itt-ott maradt meg
153 I, 1879| viharos tapsokkal fogadta. A város színe-java volt ott. Az
154 I, 1879| szavával, hogy hát ez a város a saját fejével tovább éppen
155 I, 1879| parancsát.~Szeged szabad királyi város köztörvényhatósági bizottságának
156 I, 1879| beavatott körök, hogy „a város jól viseli magát”, hogy »
157 I, 1879| az elsõ esetben, mikor a város közönségének képviselõi
158 I, 1879| szánalmas élhetetlenség.~Szeged város férfi-erényrõl sokat emlegetett
159 I, 1879| belterület, a tulajdonképpeni város védelme, s a külterület,
160 I, 1880| hazugságaikat megpecsételni, s nem a város jóhírnevét akarták azzal
161 I, 1880| ellen bujtogattak, hanem a város kompromittálása árán folyton
162 I, 1880| levelet, mely hamisan, s a város jó hírnevére kedvezõtlenül
163 I, 1880| menyecskék beszélik meg a város mindennapi dolgát. Lány
164 I, 1880| ilyenkor vízen csónakáztunk a város kellõs közepén télikabátban,
165 I, 1880| lehessen. Szeged tehát az a város, ahol pénzért veszik az
166 I, 1880| vagyunk a Tiszán, csak a város túlsó részeiben járunk.~
167 I, 1880| helyek nélkül, csak az a város lehet boldog, ahol nagyobb
168 I, 1880| hanyagoltassék el az is?~Fordítson a város gondot a Népkertre, költsön
169 I, 1880| hajtana a városnak. Csakhogy a város is úgy van ezzel, mint Széchenyi
170 I, 1880| Tallián lemondott, s elment. A város különben is tele van taljánokkal.
171 I, 1880| könnyebbségére lesznek ott önnek a város nevezetességeinek megtekintésében.~
172 I, 1880| csillárok fényénél, az a város nappal, midõn a virágos
173 I, 1880| eszközli a biztosság és a város közt.~S a jó modor mindég
174 I, 1880| idehaza majd elvégezné a »város vadmérnöke«, Pillich Kálmán.~
175 I, 1880| veszedelmes katarceltlit.~Eger város érdemes képviselõje pedig
176 I, 1880| fotográfiámat lefordította, Szeged város jövendõ sorsán megnyugodva,
177 I, 1880| ismét úgy vélekednek, hogy a város vallja kárát.~Bukásának
178 I, 1880| Komjáthynak vagy voltak eszméi a város alkotáshoz, vagy nem.~Ha
179 I, 1880| Vagy nem voltak eszméi a város alkotásához, és akkor minek
180 I, 1880| legfontosabb ügyet, mely valaha e város népe fölött a »lenni« és »
181 I, 1880| a lassú, gondolatszegény város, ami Prága vagy Berlin,
182 I, 1880| is súlyos terhet viselõ város nyakába.~Bezzeg nem úgy
183 I, 1880| ismét, hogy mindegyik, e város újjáalkotásában közremûködõ
184 I, 1880| biztosság. Kívánjuk ezt a város polgárainak nevében, akik
185 I, 1880| évforduló ez már, itt áll a város megkisebbedve bár, de itt
186 I, 1880| bizonytalanság és kétség a város jövendõ sorsa fölött. Most
187 I, 1880| sok hasznát venni többé se város se álam pedig fizettünk
188 I, 1880| föladat kitanulmányozni a város bajait, s azokon a rendelkezésére
189 I, 1880| a városi pénztárba, s a város tulajdona legyen.~Ez azonban
190 I, 1880| hanem az is igaz, hogy a város bottal ütheti aztán a nyomát
191 I, 1880| Szegednek legtöbb hasznot - s a város háláján kívül, melyet az
192 I, 1880| fényessé tegyék nevét e város történetében.~Az is lesz:
193 I, 1880| minden asztalon.~És lesz is város Szegedbõl, fényes rakpart,
194 I, 1880| az emberek kedveért van a város, s nem a város kedveért
195 I, 1880| kedveért van a város, s nem a város kedveért az emberek.~De
196 I, 1880| hibázva, mert erõltetett város fog épülni a Tisza-parton.
197 I, 1880| Tisza-parton. S ez az erõltetett város a rendszeres fejlõdés helyett
198 I, 1880| lehet. Mert ha itt nagy város lesz, úgy okoskodtak fönn
199 I, 1880| önállóvá csak akkor válik egy város, ha lakossága fölül van
200 I, 1880| hogy egy nagy kereskedelmi város virágzása indul meg majdan,
201 I, 1880| volt benne köszönet, s a város, a »köz«, amelyért viszont
202 I, 1880| szenved, hogy Tiszának a város, a jövõ felé illett gravitálni,
203 I, 1880| embereket; mert itt az emberek a város.~Mondják, »a jövõnek dolgozunk.«
204 I, 1880| mégis sorompóba vinné a város érdekeiért föl-föllángoló
205 I, 1880| reggel arra ébred a szegény város (mert csak mikor már valamink
206 I, 1880| Kevés hasonló népességû város dicsekedhetik ilyennel az
207 I, 1880| ilyennel az országban.~Íme, a város jövendõ nagyságának posztulátumait
208 I, 1880| Hódmezõvásárhely tõsgyökeres magyar város, s privilégiuma van arra,
209 I, 1880| színérõl, nem lesz már itt soha város, nem lesznek itt többé mosolygó
210 I, 1880| sürgés, forgás, az épülõ város zaja. Halleluját zenghetünk
211 I, 1880| Mikoron pedig fölépül a város, a fõnix madarat kell a
212 I, 1880| csördíteni.~Ordíjj kapu! kiálts város! e hallatlan merészség fölött,
213 I, 1880| így szólt.~- Mégis nagyobb város, mint ahogy hittem.~Elõadás
214 I, 1880| nyilatkozott.~- Mégis kisebb város, mint ahogy hittem.~- Honnan
215 I, 1880| legmagyarabb és legnagyobb város« hiúsági kérdése, hanem
216 I, 1880| minden oldalról igénybe vett város pénztárából, épp oly kevéssé
217 I, 1880| tanácsos úrhoz, mint Szeged város polgármesteréhez befolyt,
218 I, 1880| Biztos úr, Szeged szab. kir. város hatósága éppen úgy, mint
219 I, 1880| vendégszereplésekre. Halmy az árvizes város iránti tekintetbõl mûvészetéhez
220 I, 1880| akkor mondta ezt, mikor ez a város õt segítette terveiben,
221 I, 1880| elsõ mondatai a SzN-nak a város újjáépítése idõszakára vállalt
222 I, 1880| érdekeit is az egész, a város érdekei mellett és õrködjék
223 I, 1880| hogy a nehezen sújtott város nem képes a kártalanításban
224 I, 1880| de azért inkább képes a város összessége áldozatát fokozni,
225 I, 1880| vagy legalább kell, hogy a város képes legyen rá, hahogy
226 I, 1880| megfelelt a lakosságnak és a város érdekeinek és azért korántsem
227 I, 1880| Egészen kitárult e nagy iparos város jövõje. E napbarnított alakok,
228 I, 1880| a kalapot, mikor e nagy város eleven fõtere kitárul elõtte?~
229 I, 1880| kitárul elõtte?~Egészen modern város ez, élénk kereskedelemmel
230 I, 1880| világrész feküdnék e két város között.~Pedig éppen egy
231 I, 1880| ami késik, nem múlik, a város e célra juttatja azt, minélfogva
232 I, 1880| néven szólította az egész város, a királyi biztostól lefelé
233 I, 1880| Egyedül vagyunk. Olyan a város, mint egy mentes, amelyrõl
234 I, 1880| nézni az ablakon: épül a város odakünn. Fúrás, faragás,
235 I, 1880| vagyok Szeged városa.«~Szeged város eszerint e héten nem volt
236 I, 1880| fölséges semmi«.~Két nagy város ez egymás mellett. Az egyik
237 I, 1880| adót fizetnek, a másik város polgárai a semmik, csupa
238 I, 1880| elõtt.~Homér fölött hét város vitatkozott hajdan, hogy
239 I, 1880| csakhogy annyira is el van ez a város pusztítva, hogy három esztendeig
240 I, 1880| színezetet adván ezáltal a város népének, mely morcsosan,
241 I, 1880| úgy van, mint hajdan; a város, fájdalom, nem adhat sem
242 I, 1880| legalább állítólag - a város rendezése elõtti szokásos
243 I, 1880| még Prágánál is prágább város lett Zágrábból, s alig néhány
244 I, 1880| kétségtelen már, hogy itt különb város fog lenni az - elõbbinél.
245 I, 1880| forgáccsal a »hajléktalan város« fiatalodó utcái.~Ami elõbb
246 I, 1880| kételkedni nem lehet. A város épül. Felhõk, ha évek múlva
247 I, 1880| elpusztult Miskolc, jó magyar város mind a kettõ, de a sajtónak
248 I, 1880| elosztani, hát még egy egész város minden telkét.~El lett mondva,
249 I, 1880| botrányok, s íme, már Pest város köztörvényhatóságánál is
250 I, 1880| emberi szívekben, mint a város.~Mi ellenzéki lap vagyunk
251 I, 1880| hogy helyén lenne, ha a város is leróná háláját és köszönetét
252 I, 1880| fontosságának tudatában, melyet e város föltámasztásával maga elé
253 I, 1880| annyira elvakultak, hogy egy város építésénél is politikai
254 I, 1880| tanácsa azért, hogy e fölépült város életképes legyen, hogy a
255 I, 1880| minden kellék iránt, amitõl a város valódi fölvirágzása, mívelõdése
256 I, 1880| Azonban hálátlan volna e város népe, ha el nem ismerné
257 I, 1880| amit tõle várt. Háláját a város és lakossága kétségkívül
258 I, 1880| elterjedt nézeteket.~Alig van város Magyarországon, ahol élénkebb
259 I, 1880| hogy »aszongya«, Szeged város másik indoka is alaptalan,
260 I, 1880| csekély mértékben függ Szeged város jövõje, függ az, vajon a
261 I, 1880| Pozsony nem a régi magyar város többé, hanem inkább »Pressburg«,
262 I, 1880| Pressburg«, mint Pozsony. Az a város képtelennek bizonyult arra,
263 I, 1880| Mert amint elnémetesedett a város, elnémetesedne az egyetem
264 I, 1880| központ népességi számát s a város jelentõségét is emelni fogja
265 I, 1880| mert inkább leszünk kisebb város a zsandárok nélkül, mint
266 I, 1880| melyek kívülrõl egy impozáns város vázát mutatják, adósságra
267 I, 1880| épülethez, melynek telke a város legszebb helyén jelöltetett
268 I, 1880| mint a granadai cigány város, nemcsak azért, mert tele
269 I, 1880| hogy valamikor ilyen volt a város és ilyenek önök.~Az emelkedés
270 I, 1880| mondom. - Mert nagyon pompás város ez, jól telik benne az idõ,
271 I, 1880| közgyûlésekre van nagy befolyása, a város primipulusai elõtt is nagy
272 I, 1880| eszközli a biztosság és város közt.~S a jó modor mindig
273 I, 1880| idehaza majd elvégezné a »város vadmérnöke« Pillich Kálmán.~
274 I, 1880| veszedelmes katarcetlit.~Eger város érdemes képviselõje pedig
275 I, 1880| hetvenezer lelket számláló város csakis Dobókat és Bakaykat
276 I, 1880| Vagy nem voltak eszméi a város alkotásához, és akkor minek
277 I, 1880| nyúló, romokkal tarkított város fölött, lelkét XIV. Lajos
278 I, 1880| konfliktus támadt közte s a város között, s azt tanácsolták
279 I, 1880| mint alkotmányos ember a város autonómiájához, azt csakis
280 I, 1880| hibázva, mert erõltetett város fog épülni, s a rendszeres
281 I, 1880| lehet.~Mert ha itt nagy város lesz - úgy okoskodtak fönn
282 I, 1880| önállóvá csak akkor válik egy város, ha lakossága fölül van
283 I, 1880| lehet, egy nagy kereskedelmi város virágzása indul meg majdan,
284 I, 1880| volt benne köszönet, s a város, a »köz«, amelyért viszont
285 I, 1880| szenved, hogy Tiszának a város, a jövõ felé illett gravitálni -
286 I, 1880| mert ott csak annyi egy város új benépesítése, mintha
287 I, 1880| mert a mostani lakosok a város - az a város, amelyért áldozatot
288 I, 1880| mostani lakosok a város - az a város, amelyért áldozatot hozni
289 I, 1880| hogy Szeged elpusztulván, a város fölépítésére tizenkét tanácstag
290 I, 1880| Lukácsnak éneklek zsolozsmát,~A város jogait bár százszor megérted,~
291 I, 1880| Pálfy és Rosenberg mellett a város részérõl a biztosi tanácsba.~
292 I, 1880| támadó fényes alföldi magyar város juttasson nékik egy sugarat
293 II, 1887| talán, mert Szegednél különb város aligha van, de azért a »
294 II, 1887| van, de azért a »második város« titulus nem kompetens teljes
295 II, 1887| hogy õ ilyen meg amolyan város, elhiszik, - de csak odahaza.~
296 II, 1887| cirkulált, hogy t. i. Szeged város annyi és annyi ezer frttal
297 II, 1887| lassanként frivollá. Sõt még a város is ezer forinttal járul
298 II, 1888| történnek Szegeden: olyan nagy város lesz az maholnap, mint akár
299 II, 1894| százados gyûlölség a két nemes város között ezen a téren is megtermi
300 II, 1894| költõk nem fordulnak soha e város felé, hogy azt a nemzet
301 II, 1894| hömpölygéssel? Nem-e elég magyar a város arra, hogy a magyar múzsák
302 II, 1895| GRÓF ZICHY GÉZA~Homért hét város vitatta, hogy õ oda való.
303 II, 1895| akinek születése fölött két város versengett.~Hanem mindezeknél
304 II, 1896| tekintetben pedig fölötte árt a város jövõjének az, hogy a katasztrófa
305 II, 1904| egyszerre kihalt lett a város. Az arisztokrácia itt hagyta.
306 II, 1906| van (és uralkodik), nem város Szeged, hanem csak egy originális
307 II, 1913| atyai gondviselése alatt a város nevezetességeit megnézhettem,
308 II, 1913| különben jó érzésû német város.~Igaz, hogy valahányszor
309 II, 1920| A várost keresem. De a város nincsen. Ezeken az utcákon
310 II, 1881| hiába írjuk egy szóval a két város nevét, maga az öreg Buda
311 II, 1881| is egy gráciából kiesett város - legyen tehát Grác.~Beláttuk,
312 II, 1881| rõl ír, s amirõl a két város híres, egyetemeinek kormányzatáról,
313 II, 1881| AZ ÚJ BLAHÁNÉ~Hogy a hét város Homér születési helye fölött
314 II, 1881| három évben csinál a nemes város: megválasztja Paulert. A
315 II, 1881| hogy még a legmagyarabb város részérõl is mellõztetik
316 II, 1881| csodálatos, miszerint e hazafias város közgyûlésén egyetlen hang
317 II, 1881| figyelemmel kísérte, hogy a város jövõjére ennél százszorta
318 II, 1881| jelentékenyebb intézkedéseknél is a város nélkül határozott Tisza
319 II, 1881| piszkálja végig naphosszant a város utcáinak szemetét s újságpapirost,
320 II, 1881| elöljáróság által aláírt s a város pecsétjével ellátott hiteles
321 II, 1881| Debrecenbe ment a király, a város kocsisa vitte pompás ekvipázson
322 II, 1881| vitte pompás ekvipázson a város híres lovain.~Közibe vágott
323 II, 1881| igen helyén van, hogy a város szépítésére költsenek, sõt
324 II, 1881| Aztán meg az ördög vigye a város dolgát, de meg Varga-Máté
325 II, 1881| nyugotnak.~- De hiszen nem a város felé megyünk, nagyságos
326 II, 1881| s nem kis fontosságú a város jövõjén.~Nincs is ez idõ
327 II, 1881| a biztos maradjon, míg a város nem lesz egészen talpra
328 II, 1881| az ország a nagy alföldi város sorsán. A sajtó kimerítõen
329 II, 1881| hátramaradást szenvedtek.~A város épülése szépen halad. Ezen
330 II, 1881| nagy állami épület és 5 a város által építtetik. Ide számítandó
331 II, 1881| nagy kõ semmire sem jó!~A város urai pedig kifeszítették
332 II, 1881| osztrák katonát, mikor egy város sem folyamodott, hogy vigyék
333 II, 1882| fõpolgármestere, õ vetette meg e város nagymérvû haladásának alapjait.~
334 II, 1882| csak ez az utca lenne a város torka. S ez aztán különb
335 II, 1882| skriblerek és a fölemelt város haszonlesõ hízelgõi elárasztják.
336 II, 1882| másképp, oly rohamosan nõ e város a Tisza szerencsés keze
337 II, 1882| sugárút egy igazi európai város vázát mutogatják. Szebbnél
338 II, 1882| egyszerre nõ és csiszolódik a város szellemi élete is. A rekonstrukció
339 II, 1882| nem hullt sziklára. Gyula város az a város, ahol ketyegõ
340 II, 1882| sziklára. Gyula város az a város, ahol ketyegõ fenének nézték
341 II, 1882| Nosza, bizottság! Talpra, város! Fáklyás zenét kell csinálni...
342 II, 1882| kitelik.~Ordíts kapu, kiálts város rettenetes éljeneket, mert
343 II, 1882| gyerekek!~A HAJLÉKTALAN VÁROS~A király elõtt így szólt
344 II, 1882| városunkba« - s valóban város volt az, de hajléktalan,
345 II, 1882| hogy egy hetvenezernyi város népének nem volt hol lakni,
346 II, 1882| közeledik. Olyannak tûnik fel a város, mint a szoknya, mikor az
347 II, 1882| gyûrûjével a tulajdonképpeni város a falutól. Olyan lesz ez
348 II, 1882| is. Mindennap más-más a város arca, s ha valaki egy hétig
349 II, 1882| fogja bírni fenntartani a város, kövezni az utcákat, jó
350 II, 1882| millió forintra emelte a város évi jövedelmeit.~Ez nagy
351 II, 1882| keresztülvive. Nagy és szép város lesz ez, sõt gazdag is,
352 II, 1882| Lajos, Kiss József, Komárom város polgármestere, a bírói kar
353 II, 1882| ki tevékeny részt vesz a város ügyeiben is.~Pulszky Ferenc
354 II, 1882| városban ébredjünk fel.~Sok város versenyzik még hála istennek
355 II, 1882| S nincs Magyarországon város, még Debrecen sem, mely
356 II, 1882| sohasem lesz ebbõl olyan nagy város, mint aminõ volt. Mikor
357 II, 1882| ezer forinttal emelte a város pénzjövedelmét indirekt
358 II, 1882| pénzjövedelmét indirekt úton.~A város végein mindenütt láthatók
359 II, 1882| nem okai, hogy olyan nagy város lettek. A mi akaratunk,
360 II, 1882| volt az, s ha most már nagy város lettek, ha bele van fektetve
361 II, 1882| megtagadni, hogy mint nagy város fenn is állhassanak. Ha
362 II, 1882| nap óta van alarmírozva a város, hogy Gida beszélni fog,
363 II, 1882| úgy, ha magával vinné a város adósságait és lebonyolítatlan
364 II, 1882| Szentendrére utazván, a város honorácioraival, akiknek
365 II, 1882| Szentendre, rendezett tanácsú város, 4000 lakossal. Ott székel
366 II, 1882| biztosnak látszott. Szentendre város honoráciorai vetélkedtek
367 II, 1882| tiszteletére az »öreg víz«-hez, a város legszebb helyére.~Az »öreg
368 II, 1882| csutoráját?~EGY ELMARADT VÁROS~Azt mondják, minden változik
369 II, 1882| predestináció köde ül a város felett, pedig csupa igazhivõ
370 II, 1882| a múltból itt felejtett város. Kétségtelen, hogy ennek
371 II, 1882| nyomokat hagyott volna úgy a város külsejében, mint a lakosság
372 II, 1882| hogy most a »legmagyarabb város« általa fogja magát képviseltetni.~
373 II, 1882| köszönheti a legmagyarabb város, csak Mészárost nem - mert
374 II, 1882| minél jobban nagyobbodik a város, annál inkább kisebbedik
375 II, 1882| foglalkozása, hogy veje a város egyik legnépszerûbb emberének,
376 II, 1882| Mikulás.~- Az csak a szép város, édes uram! - mondák...
377 II, 1882| minden bevonva. Csendes a város, mintha ki volna halva,
378 II, 1882| mesékben: mi az oka, hogy a város gyászba van borítva?~Az
379 II, 1882| Kérdezni fogják: hova lett az a város? Azoknak ugyan mit feleljünk?~
380 II, 1882| mind. Valóságos álarcos város. A fényes kosztümök mind
381 II, 1882| csodát csinálta meg, hogy a város jövedelmét fölemelte 600
382 II, 1882| mellyel kezeibe letették a város sorsát, s melyet a szegediek
383 II, 1882| mind a vért a nagy alföldi város életereibe. Õ nagyon jól
384 II, 1882| Tisza kíván. Mert amit mi e város számára szívünkben adtunk,
385 II, 1882| terhek is átesnek egészen a város vállaira.~Gondoskodni kell
386 II, 1882| utcán. Tele van velök a város.~És ismét:~- Szörnyûség -
387 II, 1883| az ember, akire az egész város kíváncsi, hogy melyik gyárban
388 II, 1883| mert gyorsan híre futott a városrészben, hogy megvan a perpetuum
389 II, 1883| két nap óta tele van a város jóízû fõispáni ábrázatokkal,
390 II, 1883| jún. 21.]~Nem olyan kis város ez a Nyíregyháza, amilyennek
391 II, 1883| ácsorog, de ezek inkább a város proletárius része, csõcselék
392 II, 1883| lap itteni tudósítóját a város elhagyására szólították
393 II, 1883| tudósítójának távirata.) A város tegnap és ma teljesen nyugodt,
394 II, 1883| ki tegnap éjjel, hogy a város, melynek tevékenységét,
395 II, 1883| nemcsak szeretetreméltó város, hanem szeretetre képes
396 II, 1883| hanem szeretetre képes város is, s ez nem olyan közönséges
397 II, 1883| tevékenységgel és kedvvel mûködött a város társadalmi életének emelésére
398 II, 1883| felejtette eddig sem - mert a város mostani fejét, a köztiszteletben
399 II, 1883| szerényebb kinézésû hintóba, s a város kocsisa elviszi õket a városháza
400 II, 1883| Szeged nem arra való város, még könyvtára sincs.~Erre
401 II, 1883| örömnek, mellyel a nagy magyar város készül az õ diadal ünnepére.~
402 II, 1883| rekonstrukció - arányosan a város emelkedéséhez - a szellemi
403 II, 1883| A minap betértem Szeged város érdemes és szeretett képviselõjének,
404 II, 1883| saját akaratuk lenne.~A város pénzügyeinek rendezését
405 II, 1883| gyakorolta volna magát a cívis város, hogy királyi vendégei legyenek.
406 II, 1883| de még mindig eleven a város. Robogó fogatokon, díszmagyarba
407 II, 1883| fiúnak az apja.~A NEMES VÁROS~Szeged nemcsak sokkal szebb
408 II, 1883| fogja örökíteni nevét a város történetében.~Már mikor
409 II, 1883| szép rendbe is hozta a város ügyeit. Mikor a víz kitörõ
410 II, 1883| egyszer nagyon megszorult a város százötvenezer forintra,
411 II, 1883| Zombory szenátor uram!~*~A »város ékes pennája!«~Tulajdonképpen
412 II, 1883| is egy fejjel vált ki a város fiatalsága közül, nagy cselekvési
413 II, 1883| fiatal tetterejével.~A nemes város pennája azonban nem olyan
414 II, 1883| Szép élet az ott. A nemes város ereje folyton növekszik,
415 II, 1883| Mi a legszebb?~Szentes város küldöttsége is megjelent
416 II, 1883| Egyszóval Szegedben a fényes város mintegy el van burkolva,
417 II, 1883| burkolva, elõször egy kis város által s azután egy falu
418 II, 1883| Biz az nem valami mutatós város innen.~...Hanem csak tessék
419 II, 1883| süt.~Ilyenkor az eleven város kizarándokol a város elõbbi
420 II, 1883| eleven város kizarándokol a város elõbbi lakóihoz, a holt
421 II, 1883| halál.~Itt van az egész város: öregasszonyok, szépasszonyok,
422 II, 1884| a fõfészke, az egyetlen város lévén, ahol az iparos elem
423 II, 1884| hivatalnokok felett, a »város cselédei«-nek nevezvén azokat
424 II, 1884| Komjáthy Béla.~Az egész város lázban volt, úgy, mint a
425 II, 1884| maradás többé.~Az egész város sajnálkozott távozásuk felett.
426 II, 1884| folyóm lett, a szép idegen város »kisebbik szülõföldem«,
427 II, 1884| fel, hogy van itt egy szép város: Budapest, amely azonban
428 II, 1884| nagy tõsgyökeres magyar város: Debrecen, amely azonban
429 II, 1884| gyakran csíp be.~- Hát maga a város népe milyen?~- Amilyen a
430 II, 1883| Kossuthnál. A tíz legmagyarabb város közül az egyik szégyenbe
431 II, 1883| AZ ÉREM KÉT OLDALA~Makó város gyászban van, Széll György
432 II, 1884| Mert hiába no, nem engedi a város méltósága. Még az a szelíd
433 II, 1884| belõle.~Ilyenkor az eleven város kizarándokol a város elõbbi
434 II, 1884| eleven város kizarándokol a város elõbbi lakóihoz a holt városba,
435 II, 1884| pletyka az egész? Egy sorvadó város nem nézhet ki így!~És mégis...
436 II, 1884| mutathat fel a világon egy város sem. Egy õsi szokás ez Szegeden,
437 II, 1884| szemében, s a másik nagy magyar város, Szeged is kormánypártit
438 II, 1884| dalolta el, s nem a »híres város az Alföldön Kecskemét«-et:
439 II, 1885| forint elõleget adni, a város pedig jutányos áron engedte
440 II, 1885| bizony kegyelmetek is különb város voltak valamikor!) rögtön
441 II, 1885| Albertnek. Ordíts kapu, kiálts város - mert rettenetes csapások
442 II, 1885| állatokról van szó, amelyeket a város hozott fel a kiállításra,
443 II, 1885| kompánia, mely uralkodik a város ügyeiben. Ezek a város hatalmasai.
444 II, 1885| a város ügyeiben. Ezek a város hatalmasai. Mind jó cimborák,
445 II, 1885| kevesebb, nem változtat a város arcán. A fõurak sûrûn robognak
446 II, 1885| ruhába volt öltözve az egész város. Bíboros menték piroslottak
447 III, 1886| amelybe kombinálva volt az új város.~De lehetett-e másként építeni
448 III, 1886| ha egy hû, derék magyar város elpusztul, hatalmi szóval
449 III, 1886| történt arra nézve is, hogy a város volt polgárai egyenkint
450 III, 1886| kereskedelem, sok olyan csöndes város van az országban, minõ Szeged,
451 III, 1886| kelt ma későbben az egész város?~[márc. 4.]~A kálvinista
452 III, 1886| idõben jöttek. Az egész város ki van a formájából véve.
453 III, 1886| szoboröntödét stb.~Biz az szép város, és bizonyosan elragadott
454 III, 1886| hangulatrontó dolog ez. Az egész város vörös bort iszik, s még
455 III, 1886| És meglátszik az egész város arcán a rettenetes vendég.
456 III, 1886| szerettek volna lenni. A város igen kevés vendéget hítt
457 III, 1886| maga barátait hívja meg a város elsõsorban, hanem egy szûkebb
458 III, 1886| panaszolja, hogy Herman Ottót a város egyik képviselõjét meg nem
459 III, 1886| mindennapi kenyérhez. Az egyetlen város, ahol vasárnap esténkint
460 III, 1887| föl, ott már a talaj, a város is részt kérhet magának
461 III, 1887| szólottak -, mert csak õ tudja a város jószágait, földjeit, jövedelmeit.
462 III, 1887| minden tisztviselõ offé van a város összes ügyeiben és bonyodalmaiban,
463 III, 1887| TISZÁNÉ SZEGEDEN~Az egész város fellobogózva várta szombaton
464 III, 1887| küldöttségek fogadtatása, a város megnézése, a jótékony intézetek
465 III, 1887| amellett folyton jártak a város összes óráin az óramutatók,
466 III, 1887| Hát aztán?~- Az egész város kacag most az antiszemitákon.
467 III, 1887| van egy rettenetes nagy város, amelynek a neve Párizs,
468 III, 1887| egy ilyen nevû ország és város léteznék a világon.~Így
469 III, 1887| tisztemhez - leírom, milyen város az a Szentgyörgy.~Igen,
470 III, 1887| Pedig külsejére csinos város, nehány szép emeletes házzal.
471 III, 1887| Szabadka fõispánja is, amely város bírta mostanig az üzletvezetõséget.~
472 III, 1887| Félnek tõlem.~A FEHÉR VÁROS~(Amerikai fotográfia)~A
473 III, 1887| muszka világ bejött.~Az egész város fehér és tündöklõ. Egy lepedõvel
474 III, 1887| otthon kell maradnia, hogy a város nagy nevû követeit mindig
475 III, 1888| a fénynek tengerébõl. A város apraja-nagyja a padokban
476 III, 1888| család utolsó ivadékának, a város szeme fényének halottsápadt
477 III, 1888| rejtélyes utazót.~A vidéki város kíváncsi közönségét lázas
478 III, 1888| Halotti csönd terült el a város fölött, csak a szél süvítette
479 III, 1888| nyüzsgés, mozgás. Az egész város aludni látszott.~- Az emberek
480 III, 1888| gyertyát. Két helyen gyúlt ki a város. S e vérvörös magasra csapkodó
481 III, 1888| mellett a városon.~De a város már nem volt sehol.~Csak
482 III, 1888| ve, nyilvánosan, az egész város színe elõtt, élesre kifent
483 III, 1888| darabig nem jön szó ajkaira. A város fõemberei: a törvényszéki
484 III, 1888| Steigeristák. Õróla fecseg az egész város, s ritkítva foglalkoznak
485 III, 1888| ha hetekig lesz csukva.~A város két pártra oszlik, az elkeseredés
486 III, 1888| dolgokat~- Megbírja még azt a város - szerénykedett a polgármester.~-
487 III, 1888| szavakkal megköszönte a koronázó város ajándékát, észre sem látszott
488 III, 1888| már nem is tudom, melyik város.~- Mindenik hívná szívesen.~-
489 III, 1888| HALÁLA~Egyszerre csöndes város lettünk... Hol van a tegnapi
490 III, 1888| ember után jött a mesebeli város. Ez Szentes.~Szentes a legrokonszenvesebb
491 III, 1888| Szentes a legrokonszenvesebb város az országban. Egy ideál -
492 III, 1888| magaslaton vezeti.~Gazdag város és kevés igényû. Nem kunyorál
493 III, 1888| ügyét, elmondva, hogy a város pénzért váltotta meg magát
494 III, 1888| Deák Ferenc is »csiszlik város«-nak nevezte, de a követeit
495 III, 1889| dolog szükséges: elõször egy város vagy megye, ahol nem laknak
496 III, 1889| amellett, hogy az is egy rác város), ahol olyan mély csönd
497 III, 1889| hogy az egykori csendes város lázas dühbe legyen, a folytonos
498 III, 1889| idõt arra, hogy Gyöngyös város hazafias polgársága is kövesse
499 III, 1889| nagygyûlésen - tekintve, hogy a város polgársága pártkülönbség
500 III, 1889| az alkalom, hogy Gyöngyös város polgársága is felemelje
1-500 | 501-585 |