Rész,  Esztendo/Fejezet

501  III,  1893|             lenni.~Tisza Kálmán szemben ül a folyosón lobogó, pattogó
502  III,  1893|              ikerszék felé, ahol együtt ül Wekerle Hieronymival.~Míg
503  III,  1893|                széken, ahol most Bánffy ül az õ tigris mosolyával,
504  III,  1893|                naggyá teszi Fiumét. Ott ül boldogan padjában, megelégedetten
505  III,  1893|                 Gróf Bethlen András ott ül piros székében gondterhelten,
506  III,  1893|                hatásra mindegy. Egyedül ül Madarász apó, mint Karthágó
507  III,  1893|                 igézet. Még most is ott ül ez a beszéd a kedélyeken.~
508  III,  1893|                hol sok fiatal grófocska ül, s hol finom rezedaillat
509  III,  1893|             székén kacérkodik, s elõtte ül a deli miniszter haloványan
510  III,  1893|               már elütötte, Bánffy fenn ül csengettyûjével, jegyzõivel,
511  III,  1893|                 helye van; éppen elõtte ül Apponyinak s idegesen rázta
512  III,  1893|      kifüggesztett neveit, megnézte, ki ül a tanácsteremben, betekintett
513  III,  1893|                  jovális író leláncolva ül a folyosón, várva, hogy
514  III,  1893|               karzaton egyetlen asszony ül. Az írói karzaton Sturm
515  III,  1893|           bejönni.« Csak egyetlen ember ül megelégedetten, boldogan
516  III,  1893|            utolsó szélbali padban búsan ül, számkivetetten egyes-egyedül -
517  III,  1893|              kihalt. Egyetlen öregember ül fenn az egész hosszú vonalon,
518  III,  1893|          Wekerle a szerencse hóka lován ül, akinek a sörényébõl aranyak
519  III,  1894|                 a vele született ódiuma ül rajtam. Emiatt nem szeretnek.
520  III,  1894|                 A kormány derült arccal ül a székein. »Kossuth jobban
521  III,  1894|                képviselõ még mindig ott ül.~Nosza beküldtek Horváth
522  III,  1894|                 Már vagy tizenöt év óta ül az Apponyi háta mögött ugyanabban
523  III,  1894|         megérkezett-e.~Már akkor ott is ül az idegenek karzatán, hideg
524  III,  1894|                 még Árpádra is, aki ott ül méltóságosan, nyugodtan
525  III,  1894|          koronáit csavargatja. Mogorván ül székén Szilágyi, mint a
526  III,  1894|                 mint múltkor, éppen ott ül Wekerle, hol június 4-én,
527  III,  1894|                 Tisza Lajos gróf helyén ül egy fiatalabb gróf, Andrássy
528  III,  1894|               fáradtságba kerültél!~Ott ül mogorván a napok hõse, hatalmas
529  III,  1894|           Bethlen András piros székében ül új miniszter. A földmûvelési
530  III,  1894|              szabadelvû pártnak, ki ott ül a folyosón csendesen, de
531  III,  1894|           emberek, hát elférnek. Szlávy ül jobboldalt, baloldalról
532  III,  1894|         intelligens arcú Lönhart püspök ül. Jókai helyén fehér ruhában
533  III,  1894|               az Apponyiak pártjára nem ül senki. Még szorultságból
534  III,  1895|              Minden négy-öt vendég közt ül egy kun kapitány, akit a
535  III,  1895|               bölcsen hallgat Ucsu, ott ül a Ház közepe táján, és mikor
536  III,  1895|              végén a dragonyos önkéntes ül, Nina hugával.~Az ezredes
537  III,  1895|                 konfortáblinak a bakján ül, és jól beszél magyarul.
538  III,  1895|           Helyre, uraim, helyre!~Bánffy ül szembe Ludvigh-gal: Széchenyivel
539  III,  1895|                elõtt, hogy az öreg künn ül valahol a folyosón, és intrikál
540  III,  1895|               csak Magyarország lehet«.~Ül is Magyarország bírói székén,
541  III,  1895|                  Nem, nem igaz! Még ott ül a hatalmas öreg szabadelvû
542  III,  1895|             ereszkedik, Csáky Albin ott ül a szomszédságban beljebb,
543  III,  1895|                is csak egy padgerezddel ül feljebb kollégáitól, és
544  III,  1895|                  Mellette Lukács László ül még szerényebben, mintha
545  III,  1895|            mellett csendesen, nyugodtan ül Dániel Ernõ (könnyû neki,
546  III,  1895|                 most egy szubtilis alak ül rajtad. Egy kedves, mosolygó,
547  III,  1895|               ott áll, míg az egész Ház ül, hogy azután mindig ülve
548  III,  1895|                csakugyan Szilágyi Dezsõ ül ott abban az elnöki székben,
549  III,  1895|             kivált azért, mert Szilágyi ül a magasban, s rettentõ szemöldökei
550  III,  1895|         képviselõ odanéz néha-néha. Úgy ül ott gõgösen, hatalmasan,
551  III,  1895|               különös, hogy Wekerle ott ül Bobula János mellett a szélsõjobbon,
552  III,  1895|               padsorokra célozva:~- Itt ül Tisza a nyolc írnokával!~
553  III,  1895|                közé, s még csendesebben ül. Szája meg sem mozdul mosolygásra,
554  III,  1895|            örökre be van csukva. Órákig ül mereven, mozdulatlanul,
555  III,  1895|     homlokcsontja alatt.~S most íme ott ül ez okos ember a kereskedelmi
556  III,  1895|               jelen.~Õexcellenciája ott ül csendesen a zsöllyében.
557  III,  1895|            ellenség sem. S sok jó barát ül körös-körül.~Minden oly
558  III,  1895|               elnöki székben Berzeviczy ül hideg, méltóságteljes testtartással,
559  III,  1895|                 az? Hiszen Szilágyi ott ül a középsõ padsorban. Ohó! (
560  III,  1895|                homlokán komoly nyugalom ül, csak ajkai körül látszik
561  III,  1895|               De ‘iszen egy egész férfi ül ebben a nehéz székben«.~
562  III,  1895|       lovagvárakból jött volna ide.~Ott ül az emelvényen az elnök,
563  III,  1895|                  kiknek feje búbján ott ül a lilaszín barett, nem gyõzik
564  III,  1895|         szétoszolnak, s újra síri csend ül a Múzeum környékére, azazhogy
565  III,  1895|               állnak. Darányi Ignác ott ül, ahol június elején elhagytuk,
566  III,  1895|             értelemben vett nagy ember) ül az egyszerû, zöld képviselõi
567  III,  1895|               vörös mennyezet alatt ott ül Szilágyi; a szélsõjobb második
568  III,  1896|                föllábadt már, hanem ott ül rendesen a képviselõházi
569  III,  1815|              Horánszky Nándor a büfében ül egy hosszú asztalnál, kezét
570  III,  1815|         szemébõl nem látszik semmi, ott ül csöndesen, majdnem érzéketlenül,
571  III,  1815|             hogy mióta Tisza Kálmán nem ül a hatalmon, azóta elfogytak
572  III,  1896|     gyönyörködtetésére.~Hetvenkét egyén ül börtönben, húsz egyén ezekbõl
573  III,  1896|             Béla, a volt békési fõispán ül, elfárad mire már gyanítani
574  III,  1896|     összegyülekeztek, ember ember hátán ül, sohase volt népesebb a
575  III,  1896|              hajh, a néppárt szétszórva ül.~Van olyan ember is, aki
576  III,  1896|             oszlopokat« keresi föl: Hol ül a Széll Kálmán? Merre van
577  III,  1896|             Merre van Tisza Kálmán? Hol ül Radó? Melyik a Falk?~Az
578  III,  1896|               mit érezhet, aki ilyenben ül koronával a fején! Ejh,
579  III,  1896|                elnökségben az õsz Tisza ül, mellette Bánffy mosolyog,
580  III,  1896|                  kiknek az ajkán mosoly ül s a szavaikban cukor íz
581  III,  1896|                fekete betûkbe kuporodva ül rajtok, az õ intencióik
582  III,  1896|               tyúké. De Badeni bele nem ül, észrevétlenül vegyül el
583  III,  1896|                ma egyetlen miniszter se ül a helyén, holott a Ház már
584  III,  1896|                ordít, csak a jobb oldal ül csendesen.~Egy õsz hajú
585  III,  1896|                ha a leánya dologtalanul ül a kanapén: »Ejnye, lányom,