bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                      grey = Comment text

11501   II,  1884    |                sohasem szerkeszti beszédeit és nem elõre gondolja át. Õ
11502   II,  1884    |                 antiszemita közbeszólásokat és felkiáltásokat, melyek idegen
11503   II,  1884    |                    Dobránszky, Orbán Balázs és a kapacitások közül is nem
11504   II,  1884    |                 venni, mert a közbeszólások és kitörõ derültségek közt
11505   II,  1884    |                    múlva, vagy meg nem áll, és akkor az már bizonyosan
11506   II,  1884    |            tartottak beszédeket Deáky Lajos és Deák Ferenc.~Deáky Lajos
11507   II,  1884    |                Hoitsy beszél vagy Fenyvessy és Rohonczy (ennek az utóbbinak
11508   II,  1884    |               beszélnek csupán a karzatnak, és sokan léptek a törvényhozói
11509   II,  1884    |                   bizonyosan szavazási nap. És ha ez szavazási nap, akkor
11510   II,  1884    |              folyosókon Podmaniczky Frigyes és Zalay István. Podmaniczky
11511   II,  1884    |          fegyverzetében, saját puskaporával és saját szakállára.~Mulatságosabb
11512   II,  1884    |               fognak szerezni az olvasóknak és még több bosszúságot a komoly
11513   II,  1884    |                  majd a fõrendiház reformja és a parlamenti ciklus meghosszabbítása.~
11514   II,  1884    |                 képviselõk nem cselekszenek és nem gondolkoznak egyenesen,
11515   II,  1884    |            gyermekes? Hol választották meg? És miért választották meg?~
11516   II,  1884    |           legfeketébb hálátlanság a Hermané és az Ugron Gáboré, akik ma
11517   II,  1884    |                     Szalay Imre, Ónody Géza és Verhovay Gyula nem szavaztak.~...
11518   II,  1884    |                    sok víz lefolyt a Dunán, és sok bor lefolyt a választók
11519   II,  1884    |                   íróvá lenni!...~Édesdeden és figyelemmel hallgatták Irányi
11520   II,  1884    |                   egyik kijött a folyosóra, és így szólt:~- Olyan beszéd
11521   II,  1884    |                mindent, megtámadta a jelent és múltat, megtámadta a kormányt,
11522   II,  1884    |                      megtámadta a zsidókat, és megtámadta még magamagát
11523   II,  1884    |                      maga mellé vette fiait és hazament.~A T. HÁZBÓL [okt.
11524   II,  1884    |                    Zichy Antallal kezdõdött és Mocsáry Lajossal végzõdött
11525   II,  1884    |                   elhozni az »Egyetértés«-t és elmélyedni annak a tartalmában.
11526   II,  1884    |                végez.~Elhozatta a szolgával és belemélyedt. Elég nagy lepedõ,
11527   II,  1884    |                  olvasni a méltóságos urat, és menjünk be a terembe.~Szalay
11528   II,  1884    |               kormánypárti.~A kormánypárton és a habarék-közben rögtön
11529   II,  1884    |                     A karzaton útfutó moraj és zsongás, aminõ a csöndet
11530   II,  1884    |                   ez idõ szerint elmondani.~És azonfelül az õ laza szerkezetû
11531   II,  1884    |                minden.~Szokott ügyességével és harcmodorával vagdalkozott
11532   II,  1884    |                     Ferenc, Krajtsik Ferenc és Berger Ignác föl lettek
11533   II,  1884    |                     keresztülgázolni, leült és hallgatott, s így biztos
11534   II,  1884    |               magában, legyen inkább Péter. És amit Tenczer Pál gondol,
11535   II,  1884    |                gonosz szenvedélyeket izgat, és nem áll az erkölcs alapján.~
11536   II,  1884    |                    úgy pezsgett, sistergett és bugyborékolt. Maga Péter
11537   II,  1884    |                habok fölött, mint a szikla, és igyekezett imponálni a zajgásnak,
11538   II,  1884    |                  legrózsásabb hangulatában, és olyan színû, mint más emberé,
11539   II,  1884    |                hibát, illedelmesen felállva és meghajtva magát. De már
11540   II,  1884    |                Bausznern tanult, gondolkozó és - reméljük - megállapodott
11541   II,  1884    |                  gondolkozott oly higgadtan és hazafiasan, mint ez idõ
11542   II,  1884    |            Bausznern ma korrekt állampolgár és hû hazafi, akire rámondja
11543   II,  1884    |             szívleli ezt a figyelmeztetést, és békét hagy Nagy-Britanniának,
11544   II,  1884    |                  ember, s az is unatkozott, és a homlokát törülgette. Mert
11545   II,  1884    |                  foglalkoztatja az elméket, és van olyan, melyre már akkor
11546   II,  1884    |                 hiába jött közbe Horánszky, és hiába jött volna akárki,
11547   II,  1884    |                 kelt a hír, mindig messzebb és messzebb szivárgott, hogy
11548   II,  1884    |                  villognak szerte.~Felállt, és mély csönd lett - aminõ
11549   II,  1884    |                     arrafelé.~Halkan kezdte és szaggatottan, tót és német
11550   II,  1884    |                 kezdte és szaggatottan, tót és német dialektus vegyülékével.
11551   II,  1884    |                nyomban megcsappant a remény és ijedelem.~A nagy test eleinte
11552   II,  1884    |                     a pad alatt toporzékolt és dobolt vele, végre ugrált,
11553   II,  1884    |                     Nem érdekli semmi. Ásít és unatkozik.~S amelyik szónok
11554   II,  1884    |              passzolt. Azt mondta a folyosó és karzat: »figurás, cinikus
11555   II,  1884    |                legfõbb, nemesen.~Az irigyek és jópajtások szájtátva hallgatták:~-
11556   II,  1884    |                      de a fokozódó figyelem és csönd, a ráirányzott száz
11557   II,  1884    |                   csönd, a ráirányzott száz és száz szem, amelyben nincs
11558   II,  1884    |               dicsõségérõl zengtek a fülkék és folyosók.~Annál is inkább,
11559   II,  1884    |                mielõtt »föllépett« volna. Õ és Enyedi Lukács képezik a
11560   II,  1884    |                     fejét a két könyökérõl, és megfenyegette Madarászt
11561   II,  1884    |                    hallható. Mereven néztek és hallgattak. Olyanok voltak,
11562   II,  1884    |           antiszemiták, de mindig halkabban és ritkábban. A beszéd közepe
11563   II,  1884    |                   fiút, köztük Tisza Lajost és a miniszterelnököt is.~A
11564   II,  1884    |                   az antiszemitizmus daliái és daliácskái sorba.~Ónody
11565   II,  1884    |         kereszténység fájdalma rezg.~Szépen és okosan beszélt, megérdemelné,
11566   II,  1884    |            homályosan volt világítva: a gõz és pára sûrû köd gyanánt gomolygott
11567   II,  1884    |              Tiszának a jezsuita furfangját és nemzetgyilkos politikáját,
11568   II,  1884    |                   riadt fel õexcellenciája, és letette a »Budapester Tagblatt«-
11569   II,  1884    |                   uram - kiáltá ingerülten, és fölébredett...~Fájt neki
11570   II,  1884    |               ezentúl engedni.~Felöltözött, és sietve csörtetett be a Házba,
11571   II,  1884    |                   antiszemiták beszéljenek, és hogy tanárok ne beszéljenek.~
11572   II,  1884    |                 mert Péchy már a csöngettyû és szavak után kapkodott, hogy
11573   II,  1884    |              karzaton. A sokszínû mantillák és kosztonkás kalapok élénken
11574   II,  1884    |                aranyalmát. Lilaszín kalapja és rózsaszín arca volt. Ezt
11575   II,  1884    |                      Az is oda gukkerezett, és helybenhagyta, de szerencsére
11576   II,  1884    |                    a szerepbe, hogy mindent és mindenkit védelmezzen.~Tegnap
11577   II,  1884    |                     Sennyeit, Shakespeare-t és Stojacskovicsot, ma az Akadémiát
11578   II,  1884    |                    vastag, sziszegõ, rekedt és borízû, dühös és szelíd »
11579   II,  1884    |                     rekedt és borízû, dühös és szelíd »igen« és »nem« hangzott
11580   II,  1884    |                      dühös és szelíd »igen« és »nem« hangzott el.~Csodálatos
11581   II,  1884    |                szavazás, méltóságos uram.~- És nekem mégsem szólnak - hörgé
11582   II,  1884    |                szólnak - hörgé bánatosan -, és értem mégsem küldenek. Ez
11583   II,  1884    |                     vette a botját, elment, és leszavazott.~A KÉPVISELŐHÁZ
11584   II,  1884    |                 volt egyelõre szó. Az »élni és élni hagyni« princípium
11585   II,  1884    |                 Tegye el, barátom, emlékül. És adja ide helyette a mandátumát.
11586   II,  1884    |                  van fejét rázni, akármikor és akármi elõtt...~Igen, a
11587   II,  1884    |            bizottságnak joga van mindenhez. És ezt a jogot gyakorolta is,
11588   II,  1884    |                  mondják. - Az csak »móka«, és arra való, hogy azokat a
11589   II,  1884    |             valóságos idealizált táblabíró, és mégis már õ is hátatfordított
11590   II,  1884    |                 kötelessége, hogy szavazzon és beszéljen.~Hát meg szegény
11591   II,  1884    |                      az is milyen jó ember, és mégis meg merte tenni egyszer
11592   II,  1884    |               Wenckheim Krisztina grófnéval és a fiatal gróffal ebédelt
11593   II,  1884    |                     sok száz spanyol, angol és mindenféle nemzetiségû úr
11594   II,  1884    |                     sok angol, ír, portugál és amerikai nagy szemeket meresztve
11595   II,  1884    |                   sem.~Bement vigasztalanul és töprengve. Leült a helyére
11596   II,  1884    |                      nagyon is gyorsan szép és sok tanulmányra valló beszédét,
11597   II,  1884    |                     nak!) Beszédje gondosan és ízléssel volt szerkesztve,
11598   II,  1884    |              beszélt, de egy kicsit hadarva és monoton hangon. Pártja élénken
11599   II,  1884    |               barátjain meglátszott a tréma és aggodalom. Háta mögé elõre
11600   II,  1884    |                       Jó volt, hatott. Taps és derültség hangzik innen,
11601   II,  1884    |                 Beszédjének hangja, formája és stílje részben Horvát Boldizsár,
11602   II,  1884    |                   pályánál.~Még Tisza Lajos és Ugron váltottak rövid felszólalást.~
11603   II,  1884    |                    látkörrel. Enyedi alapos és mérséklõ (egy rakáson tartja
11604   II,  1884    |                   az eszét). Beksics merész és tüzes, aki inkább kiereszti
11605   II,  1884    |                gyakorlativá, rokonszenvessé és olyan komoly politikussá,
11606   II,  1884    |                 jönni fognak Neményi Ambrus és Visy Imre sok tanul­mánnyal,
11607   II,  1884    |                mánnyal, kiváló tehetséggel. És mert a szegény ember nagyon
11608   II,  1884    |             karzaton kedves fiatalasszonyok és kisasszonyok hallgatják
11609   II,  1884    |                 Lajos, néhai Majoros István és a rosszabblétre szenderült
11610   II,  1884    |                 Károlyt, a saját kedvencét, és fõleg hol hagyta Vadnai
11611   II,  1884    |               dicsérheti oly nagyon Enyedit és Szentkirályit? Nem vette
11612   II,  1884    |                 ilyet nevez ön fiatalnak?), és hogy Szentkirályi már legalább
11613   II,  1884    |                    hogy erre felelnem kell, és minthogy éppen Wolff beszél (
11614   II,  1884    |                   Ház nagy tehetségû fiatal és új tagjai közül, akiknek
11615   II,  1884    |                    Nagy zsivaj támadt utána és sereges kitódulás; midõn
11616   II,  1884    |                 Erre aztán csendesség lett, és Lukáts Gyula elkezdhette
11617   II,  1884    |                   Keglevich István gróffal, és mégis a legmostohábban.~
11618   II,  1884    |           szalonrokkban jövének Justh Gyula és Ábrányi Kornél is.~Justh
11619   II,  1884    |                   sem lehet, Kemény Gábort, és ha Keményt sem lehet...
11620   II,  1884    |                     hanem széles látkört is és erõt. Osztatlan figyelemmel
11621   II,  1884    |                 életerejét metszi«.~A »kés« és a »metszés« szóra egyszerre
11622   II,  1884    |                  Eszlárig jutni.~Még Gruber és Beöthy Ákos beszéltek.~Miután
11623   II,  1884    |                  Algernont) mindig szidják, és miután ezen karcolatoknak
11624   II,  1884    |                 ellenzéki ember megtalálja, és interpellációt csináljon
11625   II,  1884    |                   belõle.~Andrássy idejében és is könnyebben megéltem volna,
11626   II,  1884    |                eltéveszti, melyik az egyik, és melyik a másik) egy gyûjtõívvel
11627   II,  1884    |                    hát hátulról a kabátját, és fölrázom.~- Ébredj, Dani,
11628   II,  1884    |                    gépiesen a zsebébe nyúl, és odanyom a markomba egy osztrák
11629   II,  1884    |                  áll a nagy Kornél délcegen és nyugodtan, mint az õ regényhõsei,
11630   II,  1884    |                    regényhõsei, az Alfrédek és Arthurok.~Rajta csügg minden
11631   II,  1884    |                    szem, a honatyai savanyú és a karzati édes szemek. Egy
11632   II,  1884    |             hallgatóságot: az õ szép hangja és a nemes szelíd pátosz, mely
11633   II,  1884    |                   kemény zabla volt rajta), és vádolja a társadalmat. Ez
11634   II,  1884    |                    beszéd lesz.~Fogta magát és elmondta mindjárt - a tizediket.~
11635   II,  1884    |                    az elõtte ülõ Horánszkyt és Istóczyt.~De azok szívesen
11636   II,  1884    |                  Ábrányi Kornél felé.~Ifjak és vének hódolának elõtte,
11637   II,  1884    |                     lecsapta a csengettyût, és leszaladt az emelvényrõl.~-
11638   II,  1884    |                 gróf Keglevich kimagasodott és a többi meg a többi.~Mindenki
11639   II,  1884    |                     aztán még Gyõrffy Gyula és Imreh Aurél is szépen beszéltek,
11640   II,  1884    |                 mind az õ hangjához képest? És hiába no, hang teszi az
11641   II,  1884    |                macska legyen, de több egér.~És csakugyan megmenti a macskákat
11642   II,  1884    |             hirtelen egyet szusszant, hm... és egy lélegzetvételre megette.~-
11643   II,  1884    |                 tarkította annyi kapaszkodó és felkapaszkodott úr a csoportokat.
11644   II,  1884    |                   stb.~Kevesebb hiúság volt és több kedély. Derült világa
11645   II,  1884    |                 nehogy más ember kitalálja, és az csináljon vele furorét;
11646   II,  1884    |             sóhajtott fel tavaly, harmadéve és azelõtt.~- Úgy szeretnék
11647   II,  1884    |                    tagadhatat­lanul nemesen és hatalmasan ütött a szeg
11648   II,  1884    |                   foghassák rá, hogy termet és arc szerint válogatta össze
11649   II,  1884    |                  szónok, mint Lánczy Gyula.~És mégis ha beszélni hallja
11650   II,  1884    |                     Haviar Dani háta mögött és nem Vácon.~A függetlenségi
11651   II,  1884    |                     újra az õ maga látkörét és ismeretvilágát, amit tõle
11652   II,  1884    |                     te privát nézeted.~Éles és erõteljes volt a Mocsáry
11653   II,  1884    |             megbotoztak, de nem szégyenlem, és nem menekültem úgy, mint
11654   II,  1884    |                  kövek röpültek az ablakra. És õ azt hiszi, hogy ez természetes.~
11655   II,  1884    |                 kiáltás a fiáker-kocsisokra és az utcai csõcselékre.~Sõt
11656   II,  1884    |                    Burgonya, bab, kása,~Bab és megint kása.~Nincsen az
11657   II,  1884    |                     máskor az ezüst szérûn. És egyetlenegyszer sem a sáros
11658   II,  1884    |                    óvatos a fegyvernemekben és kirohanásokban, mert azt
11659   II,  1884    |                    mint tegnap Olay Szilárd és ma Ugron, megfognak egy-egy
11660   II,  1884    |             megfognak egy-egy eleven embert és belehajítják a »Ház szemetes
11661   II,  1884    |                Házban politikusokat akarunk és a közügynek odaadó férfiakat.~
11662   II,  1884    |         antiszemitákkal: ejtsék el Csatárt, és akkor fölléptetni Németh
11663   II,  1884    |                    vagyok, kérem alássan.~- És nincs ön rokonságban Krausszal?~
11664   II,  1884    |                 jutott mindenkinek a csend- és rendõrség (hiszen több mint
11665   II,  1884    |                      laikusok, professzorok és foglyok.~Tudniillik Szalay
11666   II,  1884    |                    pedig igen talpraesetten és sokkal ügyesebben, mint
11667   II,  1884    |             beszélni.~Kiürülvén a földszint és a karzat, odakünt természetesen
11668   II,  1884    |                   keresztül bozontos fejét, és fölismer­tem, hogy Pista.~-
11669   II,  1884    |              Lehetetlen - mekegte ásítozva, és a másik oldalára feküdt.
11670   II,  1884    |                   megtörülgetem a szemeimet és szétnézek, olyan csodálatosnak
11671   II,  1884    |                délelõtt!~Az ismerõsök vígan és nevetgélve üdvözöltek, s
11672   II,  1884    |            Csernátony fölvette a cvikkerjét és figyelmesen rám nézett.
11673   II,  1884    |                     Csatár nem képviselõ! - És fölnevetett gúnyosan.~E
11674   II,  1884    |         elfolyhatott, mert noha antiszemita és ügyes dolgokat mond, mégsem
11675   II,  1884    |                  miért nem képviselõ Csatár és Haller?~- Mit, te nem olvasol
11676   II,  1884    |                  kormányozná.~Valóban élénk és szép kép volt, amint mamelukok
11677   II,  1884    |                   kép volt, amint mamelukok és ellenzékiek tiszteletteljesen
11678   II,  1884    |         szabadságidõt kértem az elnöktõl.~- És nem adta meg?~- Hiszen bár
11679   II,  1884    |                    szónok gyenge hangjához.~És mégis kellemes hang. Majdnem
11680   II,  1884    |                   utána.~- Milyen szerény - és mégis milyen ravasz! - jegyzé
11681   II,  1884    |               beszéddel majd Ivánka beszélt és a végén Kemény Gábor.~Épp
11682   II,  1884    |                     borzasztó volt õt látni és hallani. Szép vonásait eltorzította
11683   II,  1884    |                   szemébõl. Zárkája kõfalát és vasajtaját emberfeletti
11684   II,  1884    |                    a zárka márványkövezetén és elaludt.~Mire föleszmélt,
11685   II,  1884    |             részvéttel szólt Deák Ferencrõl és nagy kicsinyléssel Jókairól.~-
11686   II,  1884    |                     ezt az egyet nem értem, és ezt az egyet nem fogom neki
11687   II,  1884    |                 egyik-másik lapban Jókairól és Tiszáról ma is akárhányszor
11688   II,  1884    |         benyomásairól elmondott egyet-mást, és sajnálta, hogy útirajzait
11689   II,  1884    |                ködös idõ jár: magam vagyok.~És kérdezõsködött a régi barátairól:
11690   II,  1884    |               megint eszébe juttatta Jókait és Tisza Kálmánt.~Nem folytathatta.
11691   II,  1884    |                dühroham közeledõ kitörését, és elbúcsúztatott tõle.~Ez
11692   II,  1884    |                nyújtott, s lehajlott hozzám és a fülembe súgta:~- Mondd
11693   II,  1884    |                     vártam, hogy lemenjünk, és megnézzem, micsoda írás
11694   II,  1884    |                    szélsõbali lapba szánva.~És egy levél - a királynéhoz.~
11695   II,  1884    |               Cikkeit is naponkint megírta.~És én, ha néha egyik-másik
11696   II,  1884    |                   mint emigránsa elismerést és tiszteletet tudott kivívni
11697   II,  1884    |                    õ támadásaitól féltette, és azért csukatta õt a bolondok
11698   II,  1884    |                   Prágai (komáromi ezredes) és vitéz társai hõsiségét így
11699   II,  1885    |                   Pulszky mindjárt az elsõ (és utolsó) pecsenyénél kijelentette,
11700   II,  1885    |                    az út mentében a füveket és fákat, a messze láthatáron
11701   II,  1885    |                pásztoroktól maradt örökbe), és megkapja leesõben. Az elmaradhatlan
11702   II,  1885    |                  méltóságosan ül a csacsin, és diskurálgat a komával, a
11703   II,  1885    |                  vagy írjon.~Elgondolkozott és ingadozott egy darabig:
11704   II,  1885    |                    is ott õgyelegtem akkor, és közbevágtam:~- No, ha Szalay
11705   II,  1885    |               szekundánsok: Hentaller Lajos és Bicskey Kálmán. Most végül
11706   II,  1885    |                    legmérgesebb párbajvívó, és elhajította magától a harci
11707   II,  1885    |                 Finom, szellemes arca fehér és üde vala, mint egy gyermeké.
11708   II,  1885    |                   írt magáról vallomásaiban és élményeiben. Miért rontsam
11709   II,  1885    |                 német városokban, Sopronban és Nagyszombatban járja, csak
11710   II,  1885    |             folyóiratokba, a »Honmûvész«-be és »Regélõ«-be.~Szent volt
11711   II,  1885    |                  gok­nak. Szépen öltözködik és gavallérosan költ. Atyja
11712   II,  1885    |                   amolyan »probatio calami« és udvarlási eszköz. Mert mi
11713   II,  1885    |               stúdiumában. Megunja a jogot, és a vegytannal pepecsel egy
11714   II,  1885    |                  szándékkal, érzelgõsséggel és gyermekes naivitással. Nem
11715   II,  1885    |                  csak gondtalan, iránytalan és vidor, mint a madár.~Képzeljenek
11716   II,  1885    |                  egyénisége, megbízhatósága és szorgalma mindinkább kedveltté
11717   II,  1885    |             Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc és Jósika Miklós szintén ide
11718   II,  1885    |          Magyarországon, hogy Vahot Imrének és a többi kettõnek elég legyen;
11719   II,  1885    |                   Vahot Imre ellenben nyers és illetlen hangot használt,
11720   II,  1885    |                    ki a komoly tisztességet és a mûvelt nemzeties irányt
11721   II,  1885    |                  érdeme. Mennyi szeretettel és mennyi odaadással szerkesztette
11722   II,  1885    |                     aminõben 1848-ban Jókai és Petõfi tõle átvették, ez
11723   II,  1885    |              sûrûbben kezdtek szülni írókat és poétákat!~Olyan díjazás
11724   II,  1885    |                    hofrátok, gyanús érzelmû és szolgalelkû apró beamterek
11725   II,  1885    |                     szívja. Bosszantják ott és gyanakszanak reá, eleinte
11726   II,  1885    |    vissza-visszasóhajt lelke a függetlenebb és nemzetiesebb pályák után (
11727   II,  1885    |             legbecsesebb, mert sok melegség és vonzó közvetlenség van bennök,
11728   II,  1885    |                     tud megfigyelni eleget. És mégis egy becsületes, ártatlan
11729   II,  1885    |                mindenben férfias, de derült és naiv életnézetével.~Nem
11730   II,  1885    |                  volna sokakat.~Õ jó, nemes és szelíd volt, de az idõkhöz
11731   II,  1885    |                Hiába is mondanánk, hogy itt és ott, nem minden ütött úgy
11732   II,  1885    |                     átvette a »Magyarország és a Nagyvilág« szerkesztését,
11733   II,  1885    |                  ahol annyi sok ember, fõúr és hölgy volt jelen, hogy -
11734   II,  1885    |                     kötõk, a festõi atillák és menték. De ami legdrágább,
11735   II,  1885    |                   fénye megtört a gyémántok és smaragdok ragyogásán.~De
11736   II,  1885    |                    büfébe, hol hideg ételek és a szokásos udvari cukrocskák
11737   II,  1885    |             felhalmozva.~Öreg katonatisztek és képviselõk legszívesebben
11738   II,  1885    |           feleségének ilyen nagy tisztelõje és jóakarója, annak mégsem
11739   II,  1885    |                  lett a regénybõl egy dráma és egy regény.~Melyik a jobb?
11740   II,  1885    |                    Dódi, aminõ a regényben?~És végre is, itt csak alakok
11741   II,  1885    |                   Brázovics tönkre nem jut, és meg nem üti a guta. (Minek
11742   II,  1885    |                      s azok mind mulattatók és kedves ismerõseivé váltak
11743   II,  1885    |                     mûterme, mely a Lendvay és Bajza utca sarkán, az úgynevezett »
11744   II,  1885    |          fütyörészve (mert mindig víg volt, és fütyölt munka közben), de
11745   II,  1885    |                látszottak, beszéltek hozzá, és õ beszélt hozzájuk. A vidor
11746   II,  1885    |                alakjai közt süröghetett. Õk és a zene meg a bor volt az
11747   II,  1885    |                      víg, pajkos, becsvágyó és gondtalan. S a mûtermet,
11748   II,  1885    |                 este felment hálószobájába, és nem jött vissza többé közéjük,
11749   II,  1885    |                hidegen, mereven, virágokkal és koszorúkkal borítva. A gyertyák
11750   II,  1885    |                   bohókás kedélye, diszkrét és mindig kifejezõ játéka sok
11751   II,  1885    |                    világ megsiketülne tõle.~És mégis nem szívesen látjuk
11752   II,  1885    |                 darabokra nem akad Tóth Ede és Csepreghy Ferenc halála
11753   II,  1885    |                  mellett az öreg cigánnyal. És gyakran látjuk a másik Rózsit,
11754   II,  1885    |                   ezek csak úgy elmúljanak, és ne legyen utána semmi maradék.~
11755   II,  1885    |                népszínmû-irodalom tovább él és virágozik.~Hanem biz az
11756   II,  1885    |                    nõ egy darabig a haja... És még így hanyatlóban is bizonyos
11757   II,  1885    |                     is bizonyos szeretettel és dédelgetéssel viseltetünk
11758   II,  1885    |            csodálatos, hogy a nagy hatásnak és a páratlan sikereknek, melyeket
11759   II,  1885    |                   keresztülmennek a színen, és élcelnek« (az élceket azonban
11760   II,  1885    |                      Blaháné kijön a színre és mókázik, közbe énekel«. (
11761   II,  1885    |                      báj, pajkosság, kellem és játszi költõiség van a magyar
11762   II,  1885    |           szerkeszti.~- Hát persze hogy az. És ön nem tudta?~- Ha nem tudtam-e?
11763   II,  1885    |              szenvedély, kifejezéseiben erõ és merészség.~- Mit olvasott
11764   II,  1885    |                    t, a »Kenedi Margit«-ot, és éppen most olvasom a »Kárpáti
11765   II,  1885    |             foglalkoznék, hogy a Nina, Mina és Karolina lábujjait, fülhegyét
11766   II,  1885    |               Karolina lábujjait, fülhegyét és csillagos szemeit énekelje.
11767   II,  1885    |              pártszenvedélyek, a gyûlöletek és viaskodások országában,
11768   II,  1885    |                 egyik levágott húsz embert, és azt mondta »resto«, mire
11769   II,  1885    |                 ellenségeket szerez magának és párthíveket.~Emez a Bartók
11770   II,  1885    |                kiváló tehetségét elismerik, és sok szépet várnak tõle az
11771   II,  1885    |               várnak tõle az úgyis hanyatló és elhagyott magyar literatúrának.~
11772   II,  1885    |                 mind a kettõben nagy erõvel és sikerrel dolgozik.~És ha
11773   II,  1885    |                erõvel és sikerrel dolgozik.~És ha mondanám, sem tenné meg,
11774   II,  1885    |                szárazon vízen (de nem vízen és kenyéren).~Tíz éve uralkodik
11775   II,  1885    |                     melynek a neve hatalom, és sem a kenyér nem lett kisebb,
11776   II,  1885    |                  keresztül, járt a Szküllák és Kharübdiszek között, hajója
11777   II,  1885    |               fölösleges hosszúra növeszti, és a fölösleggel takarja el
11778   II,  1885    |                     magát a kapacitásoktól.~És ez igazán fényesen sikerült
11779   II,  1885    |                 nehezedék rájok szellemével és egyéni tulajdonival. Nekik
11780   II,  1885    |               kicsinek kezdte magát érezni, és kicsi maradt. A régi nagyságok
11781   II,  1885    |                      Külsõ modora szögletes és ügyetlen, úgy, hogyha valami
11782   II,  1885    |                 Némelykor mogorván jár-kel, és nem jut senkinek egyetlen
11783   II,  1885    |                  fejét a leghívebbeknek is, és mégis azt hallani, hogy
11784   II,  1885    |                  Széchenyi szeme édes méz - és mégiscsak Tisza tud bánni
11785   II,  1885    |                nyitját. Tisza keveset ígér, és abból sokat tart meg, a
11786   II,  1885    |                   miniszterek sokat ígérnek és abból keveset tartanak meg.
11787   II,  1885    |                    a nyájassága természetes és õszinte, a legtöbb hatalmasé
11788   II,  1885    |                 szidják, vagy õt dicsérik - és már azelõtt sem volt egészen
11789   II,  1885    |            legnagyobb debatterünk beszédeit és szónoklati modorát. Le volt
11790   II,  1885    |                  parlamentünkben a tudomány és doktrinerség nem imponál,
11791   II,  1885    |              folytán ezt meg azt vallotta«.~És valóban a vallomás néha
11792   II,  1885    |                 Fogta magát paraszt ésszel, és megírt az õ ákombákomjaival
11793   II,  1885    |                    ügyészi minõsítvényétõl, és kényszerítették a lemondásra.~
11794   II,  1885    |                     egyhangúlag alispánnak.~És érezte most már a másik
11795   II,  1885    |                      Menjetek koporsójához, és most ti kísérjétek õt, akik
11796   II,  1885    |                  Itt. kezdte tanulni a svéd és spanyol nyelvet, melyet
11797   II,  1885    |                  magának ezalatt verseivel, és elbeszéléseivel, nevet és
11798   II,  1885    |                   és elbeszéléseivel, nevet és menyasszonyt, kinek a költészet
11799   II,  1885    |               otthonába, hol annyi szeretet és tisztelet környékezte azután.
11800   II,  1885    |                 gyarapodó ifjúsági mûveivel és remek fordításaival.~Lefordította
11801   II,  1885    |                élete az egyház, az irodalom és a család közt oszlott fel,
11802   II,  1885    |              vállalt, kivált az Akadémiánál és Kisfaludy Társaságnál, amit
11803   II,  1885    |                    páratlan azon kedveltség és tisztelet, amellyel neki
11804   II,  1885    |               boldog maradhatott. Nyilvános és családi életét soha egyetlen
11805   II,  1885    |                   Az aggasztó hírek folyton és folyton megújultak; a kedves
11806   II,  1885    |               kedves beteg több ízben az ég és a föld között lebegett.~
11807   II,  1885    |                 nagyságában, milyen szerény és milyen áldott ember lehetett.~
11808   II,  1885    |                   oda van az én okosságom.)~És a publikum vonzalma irányomban
11809   II,  1885    |                  ragaszkodása a fiatalabbak és gyengébbek iránt ott rezgett,
11810   II,  1885    |                      megvívok-e a sorokkal.~És elnézed e majd - a keh ha
11811   II,  1885    |                     bírálók, Gyõry, Komócsy és én.~Több mint százötven
11812   II,  1885    |                  kis triccs-traccs mellett, és megszerkesztjük a jelentést.~
11813   II,  1885    |                 kell hallgatni.~Elsápadtam, és elkezdtem hivatkozni mindenre,
11814   II,  1885    |                     hozzá az utolsó szavam, és az is nevetve.~Mit gondolhattam
11815   II,  1885    |                  nem épült fel. Veres Pálné és Teleki Sándor grófné az
11816   II,  1885    |                  kiket a szivarfüst elborít és a tömjénfüst izgat; fürge
11817   II,  1885    |                   sétányokon, az estélyeken és pipere­asz­talok mellett
11818   II,  1885    |                 Annák, Lorántffy Zsuzsannák és Brunszvik Terézek talán
11819   II,  1885    |     leánymaradékokat.~Lépjünk be a terembe, és íme kitárul egy szokatlan
11820   II,  1885    |           Méltóztassanak idejönni egy órára és szétnézni. Honnan, mirõl
11821   II,  1885    |                   két elnök ül, Veres Pálné és gróf Teleki Sándorné. A
11822   II,  1885    |                   nevelés­ügyi barát, tanár és egypár hû férj, aki a felesége
11823   II,  1885    |                 Éppen az elnök olvassa szép és sok magvas gondolattal gazdag
11824   II,  1885    |                      Milyen különbség közte és Hegedüs Sándor között! Dallamos
11825   II,  1885    |                kicsit hosszadalmas úriember és amellett unalmas (pedig
11826   II,  1885    |                nõképzõ egylettõl, a haladás és emelkedés attributumait
11827   II,  1885    |                akinek a tudományát irigyli, és akinek az eszétõl fél.~Kemény
11828   II,  1885    |                  Szilágyi Sándor felugrott, és azt kiáltá:~- Új szavazást
11829   II,  1885    |                    rögtön földindulás lesz, és a terem boltozata beomlik.
11830   II,  1885    |                    pihentek.~A »HAT ÓRAI« - ÉS A LEGDRÁGÁBB KIRAKAT~(Kiállítási
11831   II,  1885    |                    emberek ott leülhessenek és hallgathassák a muzsikát.
11832   II,  1885    |                     toalettben, grófi mamák és papák, a kaszinó gavallérjai.~
11833   II,  1885    |                csoport. Meglátták emezeket, és õk is leültek. A csillagok
11834   II,  1885    |              charmant. Holnap is idejövünk.~És eljöttek másnap is.~Másnap
11835   II,  1885    |                  föltétel: a legnehezebb is és a leghálátlanabb is.~És
11836   II,  1885    |                     és a leghálátlanabb is.~És királyilag választott, mert
11837   II,  1885    |            Osztrák-magyar monarchia írásban és képekben« oly nagyszabású
11838   II,  1885    |                   képekben« oly nagyszabású és gyakorlati munka, ami igazán
11839   II,  1885    |            Megismertetni a monarchia népeit és viszonyait annyi, mint megszerettetni
11840   II,  1885    |                     megszerettetni magunkat és bemutatni életrevalóságunkat
11841   II,  1885    |                  kiadót is õ maga keresett, és talált felséges atyjában
11842   II,  1885    |                    többiek elszégyenkedtek, és szinte hozzáláttak a munkához.~
11843   II,  1885    |                  Jókai elmondja, hogy ilyen és olyan könyvet írunk, nagy
11844   II,  1885    |                   lett a lelkesedés az írók és tudósok közt.~- Aztán mikor
11845   II,  1885    |                 kultúrát meg fogja becsülni és ápolni, maga is egyik elõharcosa
11846   II,  1885    |       vadászélményeit, melyeket Mármarosban és Dél-Magyarországon a Chotek
11847   II,  1885    |                    szeretettel a szárnyasok és a festõi tájak iránt, ami
11848   II,  1885    |                    röpködõ, vijjogó sasokat és keselyûket, szinte hallani
11849   II,  1885    |            tisztáson, leszálltam a kocsiról és gyalog követtem egy erdõcsõszt,
11850   II,  1885    |             keresztül, melyben csalánbokrok és égbe nyúló törzsek váltakoztak.
11851   II,  1885    |                  égen piros fény sugárzott, és a csillagok lassanként el-eltünedeztek,
11852   II,  1885    |                ismét kijutottam az erdõbõl, és egy festõi fekvésû erdõgyep
11853   II,  1885    |                     a csalétekhez repültek, és hozzáláttak a lakmározáshoz.~
11854   II,  1885    |                    rekedten kezdtek károgni és félénken tekingettek a túlsó
11855   II,  1885    |                 közönség más okot keresett. És hirtelen meg is találta,
11856   II,  1885    |                     ekkor ki volt nyomtatva és ki volt osztva a közönség
11857   II,  1885    |                 elõfordult az abszolutizmus és elõfordult Kossuth Lajos
11858   II,  1885    |                     elnöki megnyitója alatt és szerette volna e pillanatban
11859   II,  1885    |                  marad? Ej, mégis kihagyom.~És kihagyta.~Trefort miniszter
11860   II,  1885    |                 udvaroncoknak is ügyetlenek és tapintatlanok vagyunk.~Hiszen
11861   II,  1885    |                   az önérzettel, bizalommal és õszinteséggel párosult lojalitást.~
11862   II,  1885    |                    én ott nem lettem volna?~És mi lehet rá nézve a legnagyobb
11863   II,  1885    |                 illett azokba egykor a kard és buzogány, éppoly jól kezelik
11864   II,  1885    |               fûrészt, a kalapácsot, az árt és a varrótût.~Beksics Gusztáv
11865   II,  1885    |                   megyegyûlésen, egy alapos és terjedelmes indokolással.~
11866   II,  1885    |                     ezt ki Császár Bálint: »És csakis ennek a fajnak ösztönszerû
11867   II,  1885    |                   sorok, melyek erõteljesen és a maga valóságában vázolják
11868   II,  1885    |                     a szomszédokkal az oláh és szász áramlatokkal. S ebben
11869   II,  1885    |                     akiket már nem ösztökél és nem ingerel semmi, akik
11870   II,  1885    |                    nehezebb. Ritka lelkierõ és polgári erények kellenek
11871   II,  1885    |                    terveket szõnek, nyíltan és homályban, az elhagyott
11872   II,  1885    |            tervezett valamely elhalt írónak és segített elõteremteni rá
11873   II,  1885    |                értekezleten, ki tudja, hogy és honnan, de mindig ott volt -
11874   II,  1885    |                  itteni maradék társadalom, és azt sürgönyözték neki vissza,
11875   II,  1885    |                     akinek annyi gondja van és szereti a gondot, igazán
11876   II,  1885    |          végrehajtók értekezletet tartottak és egy felhívást bocsátottak
11877   II,  1885    |         alapszabályokat, ahol a támforrások és azok minõsége megjelöltessék.~
11878   II,  1885    |                 szedik ki alólunk a vánkost és derékaljat - de én istenem,
11879   II,  1885    |                   hogy a bíróságok kényének és szeszélyeinek nagyon ki
11880   II,  1885    |              kabátod, Zsiga!~- De hát mitõl és hol?~- Tudom is én már a
11881   II,  1885    |                     rendeleteit kihirdetni, és a püspököket megerõsíteni
11882   II,  1885    |                       Hát iszen nincs is.~- És hogy a mai klérus nem áll
11883   II,  1885    |                    a »Budapesti Közlöny«-t, és a felperesek közül választani.) »
11884   II,  1885    |                   rezes kard harminc kalpag és mente ködalakban, de az
11885   II,  1885    |                    arcok bizonytalanok még, és föl nem ismerhetõk csak
11886   II,  1885    |             beszédet, mely boldogult emlékû és nagy virtusokkal tündöklõ
11887   II,  1885    |                   Tekintetes Nemes Nemzetes és Vitézlõ Hatvani István uramnak,
11888   II,  1885    |               kollegiumának ritka tudományú és fáradhatatlan professzorának
11889   II,  1885    |                 1786-ban, midõn az úr a hív és vitéz szolgát bevivé a lelkek
11890   II,  1885    |                     családjától, rokonaitól és patrónusaitól külön-külön
11891   II,  1885    |                    sok szegény, nemes, gróf és báró~Ki már a halálnak völgyében
11892   II,  1885    |                   Belgiumba, hol Müssenbrok és Bernul vezették be a fizikai
11893   II,  1885    |                 Csatáry Máriától két leánya és négy fia született, de halálakor
11894   II,  1885    |                gyermek élt, Mária, Júlianna és két fia; a fiúk közül, Pál
11895   II,  1885    |             vacsorája:~Még pedig oly szépen és együgyűképpen~Hogy azt a
11896   II,  1885    |                   felbon­tóját, a szellemek és kísértetek parancsolóját,
11897   II,  1885    |                     az ördögnek cimboráját, és a híres »Mágyika« birtokosát,
11898   II,  1885    |                professzor koporsója fölött:~És bátor már meghalt, fog élni
11899   II,  1885    |                  János, nagykõrösi születés és rendes tag. Különben univerzális
11900   II,  1885    |                   Kiismertem, hogy ön derék és tisztességes ember, akit
11901   II,  1885    |              dicsvágy, de alapjában szerény és kapacitábilis.~Nem értettem
11902   II,  1885    |                    hozzám egy konfortáblin, és azt mondja:~- Készüljön,
11903   II,  1885    |                     Az öregúr kézen fogott, és vitt fölfelé a lépcsõn az
11904   II,  1885    |                   nagy terembe.~Szétnéztem, és nem bírtam hirtelen elgondolni,
11905   II,  1885    |                    A terem jobb sarkán urak és úrhölgyek ültek egymás mellett
11906   II,  1885    |                     kivette a zsebkendõjét, és a könnyeit törülgette, s
11907   II,  1885    |                   baloldalon némi félénkség és izgatott várakozás tükrözõdött
11908   II,  1885    |                    tettetett elégedetlenség és akadékoskodás ütötte fel
11909   II,  1885    |                 szólítgatta a kisleányokat, és kérdéseket intézett hozzájok: »
11910   II,  1885    |                    ki a katedrához, Rozika, és írd fel a kis cica történetét.«~
11911   II,  1885    |                   történetét.«~Róza kijött, és felírta szép gömbölyû betûkkel.~»
11912   II,  1885    |                   Szent István palástjában, és a királyné magyar ruhásan.
11913   II,  1885    |                amint a lányka megfelel jól, és amint Janka néni megbiccenti
11914   II,  1885    |                 egy-egy hieroglifet.~A Sors és a Tapasztalás, akik a fiataluraknál
11915   II,  1885    |                komoly serpenyõn a szorgalom és tehetség mellett a jó magaviselet
11916   II,  1885    |                  kell tenni két »ll« betût, és hova egyet. (Csoda, hogy
11917   II,  1885    |                legfõbb, nem a hányavetiség, és tudákosság hangja jellemzi
11918   II,  1885    |        átidomították elõször, s hajlékonnyá és szomjassá tették az ismeretek
11919   II,  1885    |               akadémiai taggá választottak, és nem volt többé semmi mentség.~-
11920   II,  1885    |                 összehasonlításokat a jelen és múlt közt.~Valaha a képviselõk
11921   II,  1885    |                     orrok között, krákogtak és prüsszentettek. Egy-egy
11922   II,  1885    |                    jeinek formája, oly laza és pongyola, mint mesteréé,
11923   II,  1885    |              azonfelül oly szerény modorban és hangon szokott beszélni,
11924   II,  1885    |                    háromszáz évvel ezelõtt!~És ebbõl az a tanulság, ha
11925   II,  1885    |            beszédével. Azóta kedvence lett. És a közvélemény egyet fordult.~
11926   II,  1885    |                       Nem ösmeri azt senki. És nem is fogja ösmerni. Hiába
11927   II,  1885    |               Kiváló megfigyelõ képességgel és a találékonyság erejével
11928   II,  1885    |                    a múltkorinak retorikája és lendületessége, legalábbis
11929   II,  1885    |                    kötött e nagy tekintélyû és érdemû fõúrhoz, de a szónok
11930   II,  1885    |                     öreg habarék körülülte, és alig hallhatólag köhécselt.
11931   II,  1885    |                 mire kiesett az egyik foga, és a pad alá gurult kopogva. (
11932   II,  1885    |                   terv volt abban a jövõre, és olyan hosszú volt, hogy
11933   II,  1885    |                      Éber Nándor felugrott, és a miniszterelnök üres székéhez
11934   II,  1885    |                  vissza Beksics.~S az állam és társadalom összeülnek egy
11935   II,  1885    |             következtek volna a »Helyes«-ek és »Úgy van«-ok?!~A veréb ellenben
11936   II,  1885    |                 megbirizgálván Ugron Gábort és Herman Ottót, a szélsõbal
11937   II,  1885    |                 leereszté villogó kelevézét és csak az ujjaival fenyegeté
11938   II,  1885    |                rajzolja elénk a földmívelés és a marhaállomány tenyésztés
11939   II,  1885    |                  ember-e Wahrmann.~A zajban és viharos derültségben alig
11940   II,  1885    |                      aki olyan tapintatosan és éberen vezeti a vitát.~A
11941   II,  1885    |                széke - a szent szimbólum -, és az is elég.~Mamelukok (mintha
11942   II,  1885    |                    hallgatták: Tisza Kálmán és Vámos, a másik kecskeméti
11943   II,  1885    |                     Tisza Kálmán hátradõlt, és úgy nézte Lipthay szörnyû
11944   II,  1885    |                organum, megtisztult látkör, és elõadásából igazi melegség
11945   II,  1885    |                 karmaival, meg felszállott, és ott kóválygott az õ »saját
11946   II,  1885    |              viharos helyeslést »úgy van«-t és »igaz«-t provokált, arról
11947   II,  1885    |                  írtam este hét óra tájban, és a Herman mai szellemes beszédét
11948   II,  1885    |               jelenti, hogy meglett Szivák, és hogy a fejem nem az enyém
11949   II,  1885    |                  bent senki, csak a szászok és Vadnai Károly.~Feltûnt,
11950   II,  1885    |              füstfelhõkben mozogtak adomázó és kritizáló csoportok.~Horvát
11951   II,  1885    |                     tálalták fel a klubban, és átszûrték.~Miután Gyulai
11952   II,  1885    |            országban megterem két év alatt. És még zsák sem kell hozzá,
11953   II,  1885    |                   oly sokáig volt a Honnál, és annyira szereti Jókait,
11954   II,  1885    |                  belõle a jó falusi ötletek és princípiumok. Távolról szinte
11955   II,  1885    |                    majdnem az egész mai nap és az egész mai karcolat a
11956   II,  1885    |                 mert csinos fej.~Fiatal arc és délceg termet, de ha álcában
11957   II,  1885    |                venném - mert a Láng beszéde és az Apponyi válasza volt
11958   II,  1885    |                     hallom, hogy a barátaim és ismerõseim ilyenformán jelölik
11959   II,  1885    |                    Hiába piszkálja Grünwald és Szilágyi a kormányt, hasztalan
11960   II,  1885    |                 igazság! (Különben a XXI-es és a pagát is kiváló egyéniségek.)~
11961   II,  1885    |               kalamárisomból. Pittek, Foxok és Sheridánok népesítették
11962   II,  1885    |                     beszédet mondott.~A Ház és a folyosó, szavazási nap
11963   II,  1885    |            felejtett.~Még mindég friss, üde és ruganyos. Öt órát dolgozik
11964   II,  1885    |                   nak növi ki magát.~Merész és találékony, beszédeiben
11965   II,  1885    |              kassaiak révén az egész Háznak és karzatnak.~Elmondta, hogy
11966   II,  1885    |                    Ház elhitte elandalodva.~És még most is hinné, ha Lesskó
11967   II,  1885    |               arcával, fölséges szakállával és ezüstös nagy botjával a
11968   II,  1885    |                    nagy botjával a kapuban, és mindég Altstaedter János
11969   II,  1885    |                   János maradt.~A nagyságos és méltóságos urak, akik ki
11970   II,  1885    |                 hogy bement Péchy Tamáshoz, és a nyugal­maztatását kérte. -
11971   II,  1885    |                     pénzt, ha többet kérne, és hogy miért nem kér többet.~
11972   II,  1885    |                   egyetemi tanár van, nábob és proletár.~S fel is olvasta
11973   II,  1885    |                    fel is olvasta a nábobok és proletárok jövedelmét egy
11974   II,  1885    |                     merev, üveges szemekkel és szokott fagyos gúnyjával
11975   II,  1885    |             tanárokat, akik tíz-húsz forint és viszont, akik 7 ezer, sõt
11976   II,  1885    |                   igaza: gyengén, zavarosan és formátlanul csatározott
11977   II,  1885    |                világ!~Ezt nem a mai vitából és szavazásból következtetem,
11978   II,  1885    |                   ütik fel fejeiket Csanády és az öreg Madarász:~- Nini,
11979   II,  1885    |                 hangot adott, igen helyesen és férfiasan. Nagy fa ez! De
11980   II,  1885    |                katolikus papok tapintatosan és óvatosan beszéltek.~- A
11981   II,  1885    |               békülékeny volt, a kálomisták és lutheránusok elõszeretettel
11982   II,  1885    |                függönyein, lelke pedig nõtt és elszállt az ábrándok honába.
11983   II,  1885    |                színû felhõ fodrán ült Klio, és egy Posner Lajos-féle plajbásszal
11984   II,  1885    |                      báró Andreánszky Gábor és Vadnay Andor.~A körülülõk
11985   II,  1885    |                     öreg képviselõk köhögni és krákogni, s köhögtek egész
11986   II,  1885    |             összejött nehány öreg képviselõ és köhögött.~Ha valamelyik
11987   II,  1885    |                oldalon ült egy öregasszony, és az is köhécselt.~Hát a fiatal
11988   II,  1885    |               voltak?~Aludtak báli éj után.~És a szélsõbal, mely nem bálozik?~
11989   II,  1885    |                   csak azt hiszi, amit lát.~És csak felét hiszi annak,
11990   II,  1885    |                    a Ház jogász képviselõi, és a fogukat fenték Paulerre.
11991   II,  1885    |               kiskirályt.~Korlátlan hatalom és népszerûség az övék, de
11992   II,  1885    |                     közben elfogyott az idõ és elfogytak a költségvetés
11993   II,  1885    |                   szavazást.~Egyszerre üres és csöndes lett a folyosó,
11994   II,  1885    |                  kapott volna; hanem azon 6 és 7 ezer forintos pozíciók,
11995   II,  1885    |                   rendes fizetést, lakpénzt és mindennemû tan- és vizsgadíjakat
11996   II,  1885    |                 lakpénzt és mindennemû tan- és vizsgadíjakat is. Amint
11997   II,  1885    |                    sem azt, hogy becsületes és tisztességes munkával fáradtsággal
11998   II,  1885    |                 mozzanat, mely miatt bárhol és bármikor emelt fõvel és
11999   II,  1885    |                     és bármikor emelt fõvel és nyílt homlokkal megjelennem
12000   II,  1885    |                   képzeletbõl táplálkozunk, és nem a tandíjakból.)~De ez