bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                      grey = Comment text

14001  III,  1887    |                    hogy tagnak volt ajánlva és meg nem választották. Volt
14002  III,  1887    |               híreket, hol száz meg száz új és ritka név vetõdik fel, elfelejtett
14003  III,  1887    |               elfelejtett politikusok nevei és még ismeretleneké, hogy »
14004  III,  1887    |                   is vitte a halál angyala, és oda is jutott abba az alig
14005  III,  1887    |                  hogy nyugalmas egy kerület és hogy mindenkinek több mint
14006  III,  1887    |                   volt egykor a legjobb ízû és legszeretetreméltóbb alakja.~
14007  III,  1887    |                    sziporkázó szellemessége és harapós természete elõkelõ
14008  III,  1887    |            általában a parlamentben, félték és szerették egyszerre. Egész
14009  III,  1887    |                Aldzsitól, Pulszky Ferenctõl és Eötvös Károlytól kéregette
14010  III,  1887    |                bõvebb anyagot a kötekedésre és a szatírára.~Jóízû élcei,
14011  III,  1887    |                   élcei, mindig talpraesett és sohasem ízléstelen felszólalásaival
14012  III,  1887    |               visszautasította valamennyit, és elfogadta a szepességit.~-
14013  III,  1887    |                   elõtt egy cipszer-embert, és megtanulta tõle két hét
14014  III,  1887    |         választásokról diskurált rokonaival és barátaival, akik Pusztacsászon,
14015  III,  1887    |                    nem érdemes tovább élni.~És másnap valóban itt hagyta
14016  III,  1887    |                   megöklelt, megcsiklandott és összeszurkált.~Emlékezete
14017  III,  1887    |            államférfié, kedves ötletei élni és forogni fognak generációkról
14018  III,  1887    |                  mikor még olyan kevés pénz és olyan sok kedélyesség volt.~
14019  III,  1887    |                    Mit gondol, Feri bácsi?« És amit Feri bácsi gondol,
14020  III,  1887    |                   semmit sem követtem el.~- És lássa, mégis kell valami
14021  III,  1887    |               minden dolognak az igazi okát és a száraz bírói akták közt
14022  III,  1887    |                    a nemzettestbe eresztett és pezsgésbe hozott, csak talán
14023  III,  1887    |                   hozott, csak talán lassan és késõbben terjed szét a végtagokba,
14024  III,  1887    |            Otthagyja talán az országgyûlést és megszûnik, nem lévén immár
14025  III,  1887    |                     ezt a hosszú mandátumot és azt, hogy a haza örökéletû
14026  III,  1887    |                  pártjába.~De ha élhetetlen és amellett visszataszít a
14027  III,  1887    |                   programja, annál hódítóbb és rokonszenvesebb a függetlenségi
14028  III,  1887    |                  egyszer nagyok, hatalmasok és függetlenek legyünk, amint
14029  III,  1887    |                 szabta Európának a mappákat és nem a Bismarck ceruzája.
14030  III,  1887    |                 végét kell elõbb elgondolni és csak azután az elejét.~Hiszen
14031  III,  1887    |                   ember beszél az országban és nevezi magát 48-as[nak]
14032  III,  1887    |                     csak egy ember dolgozik és nevezi magát Tisza Kálmánnak.~
14033  III,  1887    |                  csak akkor lehet független és önálló, mikor sokkal erõsebb
14034  III,  1887    |                   mind magyar lesz érzésben és talán nyelvben is. Akkor
14035  III,  1887    |               fényes álmait fontolóra venni és ha a viszony ok kedveznek,
14036  III,  1887    |                Tisza Kálmánnál a magyar faj és magyar állameszme erõsítésére? (
14037  III,  1887    |               kitágul, befogadja önnön fiát és eltartja, ha azok is a bûvös
14038  III,  1887    |                     gyaluhoz, a kalapácshoz és vésõhöz.«~A képviselõ ezután
14039  III,  1887    |                    érinti a helyi érdekeket és azzal végzi beszédét:~»Eddig
14040  III,  1887    |                    Albert grófé Jászberény. És az jól van így. Mert a kunok
14041  III,  1887    |                      Horánszkyt, Grünwaldot és a párt többi nagyjából még,
14042  III,  1887    |               Makacs, szívós hazafi az öreg és nagy apponyista, amint látta,
14043  III,  1887    |             befogatta otthon a két csikaját és bekocogott kocsin. De iszen
14044  III,  1887    |                 ballagott az izzó aszfalton és felsóhajtott magában, hogy
14045  III,  1887    |                   hordár.~Feltöri a levelet és elsápad.~- Az isten szerelméért,
14046  III,  1887    |                   ebédeljenek.~S ez az ebéd és a tizenhármas szám valóban
14047  III,  1887    |                  csörren, ha lerakják.~Száz és egynehány halott van. Többé-kevésbé
14048  III,  1887    |                  elterülve a bús csatatéren és ott is hagyták temetetlenül.
14049  III,  1887    |                 Prileszky Tádé zöld sipkája és vastag aranylánca nem lesz
14050  III,  1887    |                      ki ezideig a balerinák és a haza közt oszlott meg,
14051  III,  1887    |                      hanem a saját fészkét. És örülnének a Ház jegyzõi,
14052  III,  1887    |                 egyáltaljában volna már Ház és jegyzõi kar, hogy ezentúl
14053  III,  1887    |                azzal kifogásolták az öregek és kopaszok, hogy nagyon sok
14054  III,  1887    |                     Zimándyt, Ferenc József és Kossuth Lajos unokaöccsét
14055  III,  1887    |                    Dobránszkyt, Mandel Pált és Nendtvichet, akik egymás
14056  III,  1887    |            konstatálni a sok »haláleset«-et és ezzel a sok csorbát és ûrt:
14057  III,  1887    |                   et és ezzel a sok csorbát és ûrt: csakis nagyjában fecseghetünk
14058  III,  1887    |                     Andort, Ketzer Miklóst, és ami fõ, elvesztette a contenance-át.
14059  III,  1887    |                  Otthon maradt Lázár Mihály és Kovács Károly. Pantocsek
14060  III,  1887    |               kiáltozni jóízû »helyes«-eket és »úgy van«-okat Széchenyi
14061  III,  1887    |                   Barthát, Enyedit, Hermant és Bartókot be tudja hozni (
14062  III,  1887    |                 azelõtt, a többi szolgabíró és prókátor, csak néhol virít
14063  III,  1887    |                    Csak Beöthy Zsolt, Csiky és Rákosi képezik a kivételt,
14064  III,  1887    |             vihetnének a t. Házban. Az írók és újságírók közül bejutott
14065  III,  1887    |             lehetetlenné minden új helyzet.~És végre is, mibõl állott a
14066  III,  1887    |                 elnökbõl, egy csengettyûbõl és négyszáz egynehány képviselõbõl.~
14067  III,  1887    |                     lesz a legöregebb ember és Beöthy Algernon a legfiatalabb.~
14068  III,  1887    |                     még nagyobb csomó kontó és egypár adoma.~A halottakat
14069  III,  1887    |               meglett, az is az elnyomatást és az ellene kifej tett ármányokat
14070  III,  1887    |             biztatták, költözzék fel Pestre és nyisson tanfolyamot a választási
14071  III,  1887    |                      hogy Nagy János vagyok és hogy élek.~- Én most választási
14072  III,  1887    |                     választási elnök vagyok és csak azt tudom, ami a lajstromban
14073  III,  1887    |                  szabadjára hagyjuk a népet és nem költünk egy garast sem,
14074  III,  1887    |                  meglesz képviselõ egyikünk és megbukik a másik.~- No,
14075  III,  1887    |                    Ha mind a ketten költünk és én bukom el, akkor nekem
14076  III,  1887    |              mandátumom.~- Természetesen.~- És ha te találsz megbukni,
14077  III,  1887    |             mandátumot.~Imigyen okoskodának és imigyen paktáltak. Nem tréfadolog
14078  III,  1887    |                   körül forog a politikusok és nemzetgazdák esze. A nagy
14079  III,  1887    |                  néptanítókon fog kezdõdni. És ez sokkal praktikusabb,
14080  III,  1887    |                   mikor már elfogyott a vaj és tej.~És noha tudjuk, hogy
14081  III,  1887    |                     elfogyott a vaj és tej.~És noha tudjuk, hogy nem kell
14082  III,  1887    |                Helfy egy kicsit rekedt volt és túlságos sötét színeket
14083  III,  1887    |                  idõben pedig szétszedegeti és a lutriba rakja). E számok
14084  III,  1887    |                 számok ugráltak, csattogtak és bugyborákoltak egy óra hosszat
14085  III,  1887    |                  deputáció fogad a peronon.~És az ellenzék mégis szeretné
14086  III,  1887    |                  indítá meg, aki tüzet okád és mindig meg szokott enni
14087  III,  1887    |             föltálalva.~Különben sok igazat és szépet is mondott Herman,
14088  III,  1887    |                     volt, hol a kontinensen és onnan recsegtette, hogy
14089  III,  1887    |                  józan ésszel bíró úriember és sietett kijelenteni, hogy
14090  III,  1887    |                     szólal föl Herman után, és hogy nagyszabású beszédet
14091  III,  1887    |             pozsonyi képviselõk Szalay Ödön és Schnellszieder Károly roppant
14092  III,  1887    |                       egészen más valaki.~- És már csakugyan ki van szemelve?~-
14093  III,  1887    |            figyelemmel hallgatta Neiszidler és Szalay Ödön. Ragyogott a
14094  III,  1887    |                     mégis feltalálta magát, és ilyenformán végzé az õ jóízû
14095  III,  1887    |         terjedelmében kellett adnom.~Szalay és Neiszidler búsan kullogtak
14096  III,  1887    |              pénzügyeket.~Szapáry beszédjét és ügyesen kifejtett tervét
14097  III,  1887    |                    egy borzas cilinderkalap és egy ív fehér papiros az
14098  III,  1887    |                Henrik még mindig nincs bent és eljutott ahhoz az idõponthoz,
14099  III,  1887    |                  járhat-kelhet a karzatokon és folyosókon. Már Lánczy Gyula
14100  III,  1887    |                    a forgácsdarabokat. Boér és Rácz Athanáz olyan lelkesen
14101  III,  1887    |                    Ernõ.) Báró Kemény János és Szontagh éppen olyan szerelmesen
14102  III,  1887    |                   kérte kölcsön a számokat, és még maga is toldott hozzájok).~
14103  III,  1887    |                 egyszersmind a legravaszabb és leghasznosabb tagja a szélsõbalnak:
14104  III,  1887    |                  Most felállott Beöthy Ákos és beszélt lefelé a csendes
14105  III,  1887    |                    falvaknak, a ködmönöknek és báránybõr sapkáknak. Kitûzöm -
14106  III,  1887    |                    Apponyi gróf következett és beszélt fölfelé. Legalább
14107  III,  1887    |                     fullánkjaikkal a kígyók és sárkányok... egyszóval volt
14108  III,  1887    |               hömpölyögnek, meg-megújulnak, és aztán elhalnak az ajkakon
14109  III,  1887    |                  modorában szórta szét az õ és a Beöthy Ákos állításainak
14110  III,  1887    |                   volna, mint az államé ma, és nem sajnálnám, ha a közbeszólóé
14111  III,  1887    |                    Ákos kitûzte a vészjelt. És az is csak valami.~A T.
14112  III,  1887    |                  dörzsölgetvén ki szemeibõl és nehány korán érkezõ öreg
14113  III,  1887    |                    Szalay Károly okos ember és szerepet visz az antiszemita
14114  III,  1887    |                  Károly.~Ma hosszan beszélt és elég szépen, kár, hogy ugrált,
14115  III,  1887    |                     otthagy be nem fejezve, és új körmondatokkal bonyolódik
14116  III,  1887    |                   bugyog belõle a sok eszme és gondolat, de az egyik sem
14117  III,  1887    |                    egyik sem domborodik ki, és nem borul össze teljes egésszé...
14118  III,  1887    |                     Különben mindig eredeti és bizonyos fokig excentrikus.~
14119  III,  1887    |                 vágja, mikor szabad a vásár és Szapáry ki van szolgáltatva
14120  III,  1887    |                szépen becsomagolja a tegzét és Tiszát védi.~A »beszédmérce«
14121  III,  1887    |           államjövedelmek, fogy a cigaretta és havanna a folyosón. Ámbár
14122  III,  1887    |             folyosón, malíciózus mosolyával és gúnyos megjegyzéseivel pótolja
14123  III,  1887    |             kesztyût húz a kezére Szitányi, és bizonyos várakozásteljes
14124  III,  1887    |                    magát Becker, menjünk be és hallgassuk meg a kisebbik
14125  III,  1887    |             figyelemmel hallgatott beszédet és abban egy még nagyobb figyelemmel
14126  III,  1887    |                   ha az adoma lett volna jó és a beszéd rossz. De neki
14127  III,  1887    |                    polemikus mameluk beszéd és Horánszky ellen irányult.~
14128  III,  1887    |                     volt, a konverzió terve és az államvasutak iránti elégedetlen­
14129  III,  1887    |              járás-kelés, szünetlen topogás és zsibongás annyira hat a
14130  III,  1887    |                  látásra, a gyülekezõk zaja és krákogása annyira elfoglalja
14131  III,  1887    |                     vesz erõt az érzékeken, és a beszédbõl nem hallatszik
14132  III,  1887    |                    volna. Különben csinosan és eszesen szólott.~Ugron Ákos
14133  III,  1887    |                találjuk meg a szerencsét.«) És ilyen, azazhogy éppen ellentéte
14134  III,  1887    |                  arctengert látni a középen és a vállak falzatát, de a
14135  III,  1887    |                     mely egyszerre megkapja és megdermeszti. A Ház kiérezte,
14136  III,  1887    |                    otthon a feketekávéjukat és mikor visszajöttek, még
14137  III,  1887    |             Némelyek elmentek borotválkozni és mire visszatértek és Gaál
14138  III,  1887    |          borotválkozni és mire visszatértek és Gaál Jenõ bevégezte a beszédét
14139  III,  1887    |                megérdemli, hogy Urbanovszky és Szitányi olyan nagy becsben
14140  III,  1887    |                mamelukcsoport Széll Kálmánt és Wahrmannt szidja: miért
14141  III,  1887    |                   ki szakítok a magaméból), és ugorjunk át a következõ
14142  III,  1887    |          meg-megújuló zaj közt, igen szépen és igen okosan fejtegette,
14143  III,  1887    |            Fenyvessy is úgy ugrált ide-oda, és csörgött-csacsogott, mint
14144  III,  1887    |                   hoznak onnan a katonáink.~És citálta Pulszky Ágostot
14145  III,  1887    |                      galandférgek« mozogtak és vickándoztak, a tigrisek
14146  III,  1887    |         vickándoztak, a tigrisek pisszegtek és ingerült közbekiáltásokkal
14147  III,  1887    |                kulcs nyikorgott a zárjában, és kezdé kieresztegetni csodálatos
14148  III,  1887    |               Kivett egy szakajtó záptojást és így szólt a mamelukokhoz: »
14149  III,  1887    |                     Olay Szilárd.~A kormány és pártja hüledezve bámult-ámult,
14150  III,  1887    |                    ülés végén Szemnecz Emil és Petrich beszéltek, de már
14151  III,  1887    |               Grünwald »berlini történetei« és az Ugron »arab regéi« közé.)~
14152  III,  1887    |                    a politikusnak száraznak és unalmasnak kell lennie.
14153  III,  1887    |                     Valaki lehet ugyan okos és hasznos államférfiú, ha
14154  III,  1887    |          kezeügyében áll.~Persze van határa és módja, miképp és mikor lehet
14155  III,  1887    |                     határa és módja, miképp és mikor lehet élénk színekkel
14156  III,  1887    |            restelkedve ejti ki a maga nevét és állapotját.~(Denique mégis
14157  III,  1887    |                     volna. Prüszköl, köpköd és toporzékol, s mikor már
14158  III,  1887    |                  pillanatban feláll Busbach és egy ügyes orációval megtatarozza
14159  III,  1887    |                  hát festetek nekik bajuszt és hazavitetem Keszthelyre
14160  III,  1887    |                  régi hófe­hérek« tapsoltak és ujjongtak Irányinak, az
14161  III,  1887    |                     ez a párt az egyenlõség és szabadság talapzatán áll,
14162  III,  1887    |                 megbosszantotta az »éljen«, és ingerülten szólt oda Istóczynak:~-
14163  III,  1887    |                   kitört a vihar, a tetszés és az ingerültség zûrzavaros,
14164  III,  1887    |                   szaggatott kifakadásaival és meg se szûnt, hanem kihömpölygött
14165  III,  1887    |                öltve, izgatott jelenetekben és dialógu­sokban végzõdött.~
14166  III,  1887    |                   Láng Lajos mondta el szép és tartalmas beszédét szorosan
14167  III,  1887    |                  Dimitrievics Mihály ellen, és legyõzi. A Ház helyeslése
14168  III,  1887    |               Mondtak itt beszédeket mások, és nyújtottak be határozati
14169  III,  1887    |                     beszéde után, míg Barla és Veres beszéltek, a folyosó
14170  III,  1887    |                    Tisza Kálmánnal sétálgat és élénken magyaráz neki valamit.
14171  III,  1887    |                    székkel? Megy-e Szapáry? És ki jön helyette?~Hát amint
14172  III,  1887    |                    terembõl Beöthy Algernon és lihegve mondja:~- Megvan
14173  III,  1887    |                  államháztartás rendezésébe és éppen azt magyarázta, hogy
14174  III,  1887    |                  kapjon napidíjat.~Nagy zaj és hahota támadt erre.~- Eláll -
14175  III,  1887    |                   titkárok, kormánybiztosok és az illetékszabási hivatal.~
14176  III,  1887    |                 ütötte a monarchia ügyeit), és ma megint itthon járt-kelt
14177  III,  1887    |                    intéz, Tisza visszaveri, és ez így megy egypár héten
14178  III,  1887    |                  ember elõtt minduntalan új és új panoráma nyílik meg).~
14179  III,  1887    |             bementem vele a szerkesztõségbe és mondom a szerkesztõmnek,
14180  III,  1887    |                     lát, neki víziói vannak és azt állítja, hogy a gótikus
14181  III,  1887    |                    s megvédelmezi a gótokat és a tételt.~Orbán is belerohan
14182  III,  1887    |                   új országház se épül fel, és pénzügyeink sem lesznek
14183  III,  1887    |                    Irányi Dániel állott fel és egy igen óvatosan kicirkalmazott
14184  III,  1887    |             megtudtunk.~Azt, hogy a helyzet és politikánk nem változott;
14185  III,  1887    |                ravasz ember, mint azelõtt.)~És azt, hogy nemsokára összehívják
14186  III,  1887    |                 összehívják a delegációkat.~És azt, hogy a delegációk megint
14187  III,  1887    |               várják, míg Péchy beharangoz, és Gyõry Elek szóhoz juthat.~
14188  III,  1887    |                  hangulat - veti oda kurtán és keserûen a megszólított
14189  III,  1887    |                     hagyván vitát, karzatot és folyosót, elmegyünk ebédelni.~
14190  III,  1887    |                   közönség van a karzatokon és földszinten, de az Operában
14191  III,  1887    |                   folyosón síri csönd ásít, és csak a Podmaniczky Frigyes
14192  III,  1887    |                 beszé­deket. A levegõ fojtó és nyomott. A terem üvegfedelére
14193  III,  1887    |                     lengnek a nõi kalapokon és a köpenykék fekete gyöngyei
14194  III,  1887    |                     képviselõ híres támadó. És megvan az a szerencséje,
14195  III,  1887    |               dolgait tárta fel, élénk volt és mulatságos. Itt-ott elcsattantott
14196  III,  1887    |                     egy jó ötletet, s a Ház és karzatok hangos hahotára
14197  III,  1887    |                   sok pletykát összehordott és a »mondják«, »így olvastam«, »
14198  III,  1887    |                    a Házat a kulisszák közé és a »különlegességek gyûjteményébe«.~
14199  III,  1887    |                     jut maga a megtámadott, és egy kézintéssel Keglevich
14200  III,  1887    |               kierõszakolta a helyesléseket és a tetszést. (Denique mégiscsak
14201  III,  1887    |            erõszakos ember.)~Ezt a beszédet és ezt a csoportosítást ugyan
14202  III,  1887    |                      fölemelkedék helyérõl, és odabökött mutatóujjával
14203  III,  1887    |                      A katalógust elõvették és lepergették nagy lassan
14204  III,  1887    |                  voltak ingerülve az öregre és elkezdtek a folyosókon tanácskozni,
14205  III,  1887    |                  kívánt. Õ nem hagyja magát és a szegény eltaposott ügyvédeket.~-
14206  III,  1887    |          odajárultak a Ház összes alperesei és felperesei, hogy gratuláljanak
14207  III,  1887    |     büdzsé-beszédjei tavalyról, harmadévrõl és még régebbrõl. Mindig azokat
14208  III,  1887    |          medvevadászatra, soha sincs medve, és valahányszor a pénzügyminisztérium
14209  III,  1887    |             vergõdnek szónoklati hálójában.~És õ mégis egyike a legrokonszenvesebb
14210  III,  1887    |                     a beszéd cél önmagáért. És annyira pesszimista, hogy
14211  III,  1887    |              figyelmét.~Egyébiránt jó ember és a légynek sem árt. Még kevésbé
14212  III,  1887    |                    egy nagy lélegzetet vett és újra bezárta a fiókot.~Azzal
14213  III,  1887    |              rovatja kezdõdött: a közmunka- és közlekedésügyi költségvetés.
14214  III,  1887    |                joggal megtámadhatták volna, és sokkal csatakészebb hogysem
14215  III,  1887    |                Orbán Balázs is elösmeréssel és méltánylással beszélt róla.~
14216  III,  1887    |                    kölcsönöz egyéniségének, és éppen nem visszatetszõ.
14217  III,  1887    |                fickók közül egyet felkapjon és fölvigye a magasba elreggelizni,
14218  III,  1887    |                   levelet Londonba küldték, és végre a londoni postaexpeditor
14219  III,  1887    |                     Ma nem volt svádájánál, és csak Fackh Károly hallgatta
14220  III,  1887    |                     elnök az órájára nézett és kimondta a tourokat - akarom
14221  III,  1887    |               rendesen otthagy egy bonmot-t és magával visz egy fait accomplit.
14222  III,  1887    |             szivartárcájából a cigaretlijét és siet a legelsõ szivarozó
14223  III,  1887    |                      ennek is mond valamit.~És amint átsétál, hat-hét emberrel
14224  III,  1887    |                  mindenütt megakadt ügyeket és csomókat gurított volna
14225  III,  1887    |                 börze mai állását: informál és informáltatja magát. Véleményt
14226  III,  1887    |                      hogy ki beszél odabent és mirõl beszél. Végre addig
14227  III,  1887    |                    Leülnek valamelyik padra és elbeszélgetnek halkan, csendesen.~
14228  III,  1887    |               akinek már fel van terjesztve és Salamon Ferenc, aki kinyomassa
14229  III,  1887    |                    Helfy, Enyedi, Prileszky és Beöthy Algernon. Siettek
14230  III,  1887    |              Siettek hozzá, hogy üdvözöljék és kritizálják.~Fiatalember,
14231  III,  1887    |                  ott nem teremne Visi Imre, és az aggódó Helfyt meg nem
14232  III,  1887    |             elnémult az az egyetlen hang is és az egyetlen kifogás is,
14233  III,  1887    |                  esõ ablakokon a folyosóra, és végigsiklott a Margittay
14234  III,  1887    |                  katonaviselt képviselõket, és kiosztogatta köztük a »képzeletbeli
14235  III,  1887    |                  szürkésbarna téli dókáját, és sietõ léptekkel elindult
14236  III,  1887    |                órakor kezdõdnének az ülések és tartanának ötig. Sok jót
14237  III,  1887    |                   vett változtatás mellett, és csak egy ellenargumentumot.~-
14238  III,  1887    |              bõbeszédûvé teszi az embereket és esetleg túlságosan elevenekké,
14239  III,  1887    |                     javaslatunkat máskorra, és nyissunk be a tanácsterembe,
14240  III,  1887    |            Széchenyire. Zalay István duzzog és nagyokat sóhajtozik. De
14241  III,  1887    |                      De következik Göndöcs, és az legott felvidámítja a
14242  III,  1887    |                    õ kedves kis méhikéihez, és az icike-picike selyemhernyócskákat
14243  III,  1887    |             megindulna az ádáz harc a borág és az ólomcukor közt, ha most
14244  III,  1887    |                 Beksics nem régen ott járt, és bizonyosan megint nemsokára
14245  III,  1887    |              Beksicset, aki mást beszél itt és mást mondott ott. Rácitálta
14246  III,  1887    |                   mintha köpülne.~Praktikus és furfangos, mint a zsidó.
14247  III,  1887    |                  külön öt forint.~Fogadtak. És ma, mikor megkezdõdött ellene
14248  III,  1887    |                   még érdemes, de haragudni és azonfelül fizetni érte nem
14249  III,  1887    |                    Állam«-ban szórul szóra, és akkor meg is feleltem rá.~
14250  III,  1887    |                fõurakkal:~Elöl ült a király és mindig ő vesztett.~No semmi;
14251  III,  1887    |                   hogy megharagudott volna.~És most bocsánatot kérve az
14252  III,  1887    |             haragudott meg. Leült nyugodtan és mosolyogva fordult Apponyi
14253  III,  1887    |                    S amint így elmélázgatok és odaképzelem tarkán, majd
14254  III,  1887    |                     bent ül a bíborszékben, és kedélyesen diskurál excellenciás
14255  III,  1887    |         kollégájával Barossal.~Nézem, nézem és látom, hogy az báró Kemény
14256  III,  1887    |           képviselõk felugrálnak padjaikról és a középre tódulnak. A folyosó
14257  III,  1887    |                      hörgé Komlóssy tompán, és állva maradt õ is, Trefort
14258  III,  1887    |               Treforthoz:~- Ülj le - mondá.~És Trefort leült. Talán eszébe
14259  III,  1887    |                    dacolva a Ház akaratával és haragjával, a Ház pedig
14260  III,  1887    |                    pedig fel volt bõszülve, és nem engedett. S a Háznak
14261  III,  1887    |                      minden külföldi trónok és dinasztiák megvédelmezõje«,
14262  III,  1887    |                ugrik fel, mint egy hörcsög, és a padra üt az öklével.~-
14263  III,  1887    |               perccel az összecsapás elõtt.~És ebben a kritikus pillanatban,
14264  III,  1887    |                    a szónokot meghallgatni.~És amilyen szelíd volt ez a
14265  III,  1887    |                    oltó víz egy szelíd szó. És ilyen érett, nemes modorú
14266  III,  1887    |                  méltó választ Komlóssynak, és Trefort kiállta a harmadik
14267  III,  1887    |                mikor Mocsáry jutott szóhoz, és Babelnek egy magyarellenes
14268  III,  1887    |                   hallgatták a jobboldalon, és szégyenkezve a szélsõbalon.~
14269  III,  1887    |                nyilatkozata tapintatos volt és a helyzetbõl folyt, mert
14270  III,  1887    |             országban. Csodálták bátorságát és talentumát, ünnepelték,
14271  III,  1887    |                aztán felkerült képviselõnek és Deák Ferenc nem adott neki
14272  III,  1887    |                  engem jobban megbecsülnek.~És átment a szélsõbalra. Itt
14273  III,  1887    |                 napok következtek rá. Helfy és Irányi mellett vezér lett.
14274  III,  1887    |                      Utoljára is oláh lett.~És csak ebben van az õ végzetes
14275  III,  1887    |                     Ó sohasem öregszik meg, és mindennap csinál valamit,
14276  III,  1887    |                 Kálmán háta mögé a folyosón és átváltoztatott, könyörgõ
14277  III,  1887    |                  miniszterelnök hátrafordul és maga elõtt látva Beöthyt,
14278  III,  1887    |                     jól tanult diák korában és hozzátette, hogy a fiai
14279  III,  1887    |                   felhangzott az »Audiamus« és a »Taceat«. Mintha csak
14280  III,  1887    |             futkározva Pozsonyból Szegedre, és meg nem pihenve sehol, mint
14281  III,  1887    |                       s a Ház mély figyelme és nagy tetszése közt mutatta
14282  III,  1887    |                   mely minduntalan Angliába és Franciaországba tesz kirándulásokat)
14283  III,  1887    |                  dicsérte a német rendszert és szidta a franciát.~Ennek
14284  III,  1887    |                   meglóbázta a csengettyût, és félbeszakította a szónokot:~-
14285  III,  1887    |               nemzettel barátságban állunk.~És ezzel a Péchy Tamás gyûjteménye
14286  III,  1887    |                     de kálvinista beszédet, és még Göndöcstõl vártak egyet
14287  III,  1887    |                    elõcsarnoka egyre nyílik és csukódik. Sorba jönnek a
14288  III,  1887    |                    bent ülnek a padjaikban, és hallgatják az ünnepies beszédeket.~
14289  III,  1887    |                 vonultak ki: a két Madarász és madaruk, a Rigó, az öreg
14290  III,  1887    |                     Petrich, valamint Ányos és Tulok. (Újra heten vannak,
14291  III,  1887    |                    iker-elõadó, Dániel Ernõ és Münnich Aurél, katonás,
14292  III,  1887    |                     Ekkor felállt Fejérváry és fölemelte... nem a véres
14293  III,  1887    |                     be a piros pártzászlót, és azzal az ünnepies pátosszal,
14294  III,  1887    |                   mondta el, hogy a trónnak és a hazának megszavaznak mindent,
14295  III,  1887    |              egyszerûségében oly emelkedett és szép volt, hogy még tán
14296  III,  1887    |                  Szemnecz ne beszélt volna.~És azt, hogy a cár vagy legalább
14297  III,  1887    |            parlament. Hát még a csipkedések és támadások? Olajbarna arcán
14298  III,  1887    |                  kellett volna meghallanom, és sokat beszéltem, amit nem
14299  III,  1887    |                   Ház egyetlen demokratája, és a szóbeliség mellett plaidírozott.
14300  III,  1887    |                    is, de általában hasznos és jelentékeny erõ a parlamentben,
14301  III,  1887    |                     egész lénye szelídséget és méltányosságot lehel. Csak
14302  III,  1887    |                  lehel. Csak rá kell nézni, és az ember nem hiszi el, hogy
14303  III,  1887    |                 palackokat befogja a penész és pókháló. A büfé igazán el
14304  III,  1887    |                     kinek, az õ diákverseit és ismeretes Deák-adomáit.~
14305  III,  1887    |                    Beöthy Algernon elnökölt és vitte a szót, maga mellé
14306  III,  1887    |               hahota mellett a koccintgatás és az egyes asztaltársak aposztrofálása.~
14307  III,  1887    |                 csak itt Pesten demokrata õ és a vasúton, mikor hazafelé
14308  III,  1887    |             megpillantja a sárga bricskáját és a két pejcsikót a dolmányos
14309  III,  1887    |                 ropogtatni kezdi az rr-eket és vége van minden forradalmi
14310  III,  1887    |                  gyergyói székely fuvarost, és azt mondta neki: »Hová való
14311  III,  1887    |                   azt cselekedte Boér bácsi és azután minden alkalommal,
14312  III,  1887    |                látott. Alig múlt el egy év, és már Gyergyóban egész regék
14313  III,  1887    |                     a csacsogó kis szökõkút és a mogorva sírkõ, a »Fuit«.
14314  III,  1887    |                      a mesés fényû kupolák, és a szökõkút váltig azt locsogta: »
14315  III,  1887    |                kiengedett: ha már Karavelov és Usapov el van fogva, hát
14316  III,  1887    |                   miatt. Csak Enyedi Lukács és Horánszky Nándor hányta-vetette
14317  III,  1887    |            hányta-vetette magát egy kicsit. És Orbán Balázs jelenté ki
14318  III,  1887    |             megszavazták bizonyos verve-vel és passzióval. Mert ne csak
14319  III,  1887    |                 lett itt benn. Ideges a Ház és idegen; kivaló, ahogy a
14320  III,  1887    |                  pialogja, kurtább a lángja és zavarosabb.~Az elfogyó mandátum
14321  III,  1887    |               vannak itt, kevesen beszélnek és keveset. Csak a biztos kerületek »
14322  III,  1887    |                   urai« ülik még a folyosót és a padokat, a bizonytalan
14323  III,  1887    |                   ezt nem lehet elmondani. (És ezért tökéletesebbek a Tisza
14324  III,  1887    |                 Elfogadták.~Molnár Antalnak és Grünwald Bélának sikerült
14325  III,  1887    |                 javasolván Domahidy Istvánt és Perényi Pétert.~Lágyszívû
14326  III,  1887    |                   Olay, a kötekedõ Madarász és a gavallér Hoitsy közbevetették
14327  III,  1887    |             kiadjátok ti mindjárt a többit, és egy újabb kivégzési lajstromot
14328  III,  1887    |                Ábrányi Kornél, Gromon Dezsõ és - (hogy könnyû szívvel tehesse
14329  III,  1887    |                elnök kihirdeti az eredményt és már kimondaná a végzést
14330  III,  1887    |                    volt. A Ház tanácskozott és határozott is anélkül, hogy
14331  III,  1887    |                   fognak a csaták viharában és a vitézi öltözetet, mely
14332  III,  1887    |               hogyne volna ott) Zichy Jenõ (és ezért nem lehet többé komolyan
14333  III,  1887    |                     Ámbár hiszen Olay Lajos és Ullmann Sándor sem nevezhetõ
14334  III,  1887    |                keresztkomája a királyunknak és mégis...~- Nem ért kend
14335  III,  1887    |                     az aerariális zubbonyok és nadrágok között.~A hadnagy,
14336  III,  1887    |                       Az igaz!~- No, lássa. És ön mégis meg akarná már
14337  III,  1887    |               szemben. Mert hiába, az ördög és a választó sohasem alszik!~
14338  III,  1887    |                     az jó, kérem alássan.~- És ugyan miért? - kérdi a képviselõ
14339  III,  1887    |              Nendtvich apó) be vannak oltva és nem kapták meg a himlõt.
14340  III,  1887    |                 gyermekek nincsenek beoltva és mégsem kapták meg a himlõt.
14341  III,  1887    |                   vélemények, a Ház a Tisza és az Orczy felszólalása után
14342  III,  1887    |                     fordul a Frangepánoknak és Zrínyieknek, már ti. a zsidók
14343  III,  1887    |                  megszabadítani a bajaitól. És most öt miniszterhez is
14344  III,  1887    |                 József. Õ állja még a sarat és az elnöki csengettyû. Ezzel
14345  III,  1887    |                      a városrész is József.~És ezzel mintegy azt akarta
14346  III,  1887    |                  rokonszenves csengõ hangja és elõadása van, hogy a mai
14347  III,  1887    |                     szûkebb lenne az épület és alacsonyabb. Nem is az országháza
14348  III,  1887    |            antiszemita végrehajtó bizottság és leküldött egypár száz programot
14349  III,  1887    |                    Azok pedig szégyenkeznek és oszladoznak. Így reparálódott
14350  III,  1887    |                   mindenki becsomagolta már és a haza való eszét vette
14351  III,  1887    |                  elõ.~Csak Tisza Lajos éber és fáradhatatlan örökké: ezer
14352  III,  1887    |                    két szakácshoz, Teleszky és Dárdaihoz, a házszabályok
14353  III,  1887    |             paktumot csinálja a Montecchiek és Capuletiek között. Nem kevesebbrõl
14354  III,  1887    |                     táskájában Sárbogárdnak és Tinódnak.~A derék öreg annyira
14355  III,  1887    |                  felét nem vette tudomásul.~És az is igaz, hogy a miniszter
14356  III,  1887    |                  haja szépen le van simítva és kétfelé választva. Megelégedett
14357  III,  1887    |                     a csizmája nem szorítja és hogy a kedves gyermekeit (
14358  III,  1887    |                   ember, nagyon is jó ember és a világért sem tesz semmi
14359  III,  1887    |               napfény rámosolyog az öregre, és az öreg viszonzásul az emberekre
14360  III,  1887    |                   azazhogy most van. Feláll és felel. No, csak beszélj,
14361  III,  1887    |                kivándorlások akadályozására és ígéri, hogy ezentúl is szigorú
14362  III,  1887    |             történetet.~S felállt a jó öreg és kezdé a zsidókon, hogy hát
14363  III,  1887    |                  hívnak. Ezt a pénztõzsérek és zsidók csinálták. Ez, lássátok,
14364  III,  1887    |                      egyszerre hátrafordult és egyet pislantott a »Pester
14365  III,  1887    |                ilyen szerencsés kifejezései és akkor vannak, mikor éppen
14366  III,  1887    |                  akit a csizmája nem szorít és aki egészségesen hagyta
14367  III,  1887    |                  jönne a húsvét.~SKÍZ, XXI. ÉS I.~Ezerszer leírtam már
14368  III,  1887    |               ugrálok be minden ostobaságra és rontom a játékukat?~No,
14369  III,  1887    |               hangosan, mert még észreveszi és el találj a dobni a XXI-est«.
14370  III,  1887    |                      Meghallják mindenfelõl és gyülekezni kezdenek az összes
14371  III,  1887    |                mindjárt kisül az én tréfám, és visszamennydörgi a »rekontrá«-
14372  III,  1887    |                   azonban játszani kezdenek és amint már éppen fel akarja
14373  III,  1887    |                    dunántúliakkal játszani, és azért nem való a tarokkal
14374  III,  1887    |                Elértettem a gyöngéd célzást és azóta nem játszom többé,
14375  III,  1887    |              szavazáskor:~- Nem fogadom el.~És most az egyszer õ volt az
14376  III,  1887    |                  özvegy menyecske, aki csal és csalatja magát. A szegény
14377  III,  1887    |                    borúba olvad minduntalan és megfordítva. Rózsaszín mosoly
14378  III,  1887    |                Csodálatos az a pesszimizmus és optimizmus, mely gyors egymásutánban
14379  III,  1887    |                  mindenki azt mondta.~- No, és mégis meglettél.~- Éppen
14380  III,  1887    |                    szó az elbizakodottságba és a nyugtalanító megjegyzés
14381  III,  1887    |              elviszi õket a másik megyéjébe és kicseréli amazokkal. Mint
14382  III,  1887    |                  kukorica után búzát vetnek és vice versa. Mindenik megye
14383  III,  1887    |                 végtelenül meg van elégedve és megmarad az illúziója.~...
14384  III,  1887    |                  trencséni követek peckesen és bizonyos ünnepélyességgel
14385  III,  1887    |                    az »Angol királynõ«-ben, és ezt kiírják az újságokba
14386  III,  1887    |                 szerint, bírálva a kormányt és pártját, s alkalmat nyújtott
14387  III,  1887    |                miniszterelnöknek egy fényes és szellemes rögtönzésre, melyet
14388  III,  1887    |                   Még egy-két lélegzetvétel és becsukódnak a t. Ház kapui.
14389  III,  1887    |                     halhatatlan. A padokról és a ruhafogasokról lefeszegetik
14390  III,  1887    |                     a Házba s leül Krajtsik és Mohay közé. Amint idegenül
14391  III,  1887    |                  másikban lép mostan fel.~- És az milyen?~- Meglehetõs.~-
14392  III,  1887    |                 visszatérnek új élményekkel és új kontókkal.~Az én többségem
14393  III,  1887    |                   megrázta kuruc buzogányát és utasíttatni kívánta a minisztert,
14394  III,  1887    |                 vidéki ismerõse a folyosóra és szépen kéri, eszközöljön
14395  III,  1887    |          várakozóhoz.~- Gyere!~Karjára fûzi és viszi.~- Hát fogad? - kérdi
14396  III,  1887    |                  hirtelen kigondol valamit, és elõadja Fabinynak.~Beöthy,
14397  III,  1887    |               megrázta a nagy székely fejét és így szólt, szokása lévén
14398  III,  1887    |                     immár csendes pusztulás és magány van. Zajtalan, szelíd
14399  III,  1887    |                Azután fogta a csengettyûjét és bezárta a fiókba. Eredj
14400  III,  1887    |              szépség a fiatalság üdeségével és az elõkelõség bájával. Ilyen
14401  III,  1887    |            elõkelõség bájával. Ilyen fiatal és már válik. Csak négy hónapja
14402  III,  1887    |                   az Apponyiéval vetekszik. És mennyire a hatalmában a
14403  III,  1887    |                    volt színházi intendáns, és föllépett Bartha ellen.~
14404  III,  1887    |                      hanem csak mosolygott, és még homályosabbá tette a
14405  III,  1887    |                    nincsen«-t összetesszük, és leverjük Bartha Miklóst
14406  III,  1887    |              kerületet. Beszéltek a néphez, és meghódították teljesen.~
14407  III,  1887    |                     Tudniillik a szégyentõl és nem a melegtõl, mert immár
14408  III,  1887    |                  darabig megijeszti, undort és fitymáló gondolatot ébreszt
14409  III,  1887    |                világvárossá tételére nézve, és szépen szót fogadott.~Valóban
14410  III,  1887    |               jártatta szemeit a közönségen és a szép kilátáson.~Minden
14411  III,  1887    |              politikusok asztala. Néhány új és ócska képviselõ és egy államtitkár
14412  III,  1887    |                Néhány új és ócska képviselõ és egy államtitkár teng ilyenkor
14413  III,  1887    |                        Hát csakugyan indus, és miféle?~- Megyei fõispán
14414  III,  1887    |                 beszélt a magyar fõvárosról és asszonyai szépségérõl.~-
14415  III,  1887    |                  hogy egy ilyen nevû ország és város léteznék a világon.~
14416  III,  1887    |                    lett volna olyan meglepõ és csodálatos, mint az, hogy
14417  III,  1887    |                   Sándor unta meg az életét és méreggel ölte el magát.
14418  III,  1887    |                     ajándékozva el eszméit.~És ha e tervek nem lettek volna
14419  III,  1887    |                  télen), majd megjön a tél, és bevágnak a »téli számok«.~
14420  III,  1887    |                     leánykájának a sírjára, és ott itta meg a méregitalt.
14421  III,  1887    |                 ember, aki folyton nevetett és nevettetett, mit érzett
14422  III,  1887    |                mindig csak olyat, ami lesz, és semmi olyat, ami van. Tagja
14423  III,  1887    |              megvolt, azt is nyomban elunta és egy harmadik társaság alapításán
14424  III,  1887    |                túlságosan utánozta Dickenst és Thackeray-t.~Társaságban
14425  III,  1887    |                    Játszi elméje szikrázott és pattogtatta az elmésségeket.
14426  III,  1887    |                      együgyûnek, fösvénynek és tõkepénzesnek játszva magát.
14427  III,  1887    |                    hogy õ együgyû papucshõs és tõkepénzes, úgy nem volt
14428  III,  1887    |                     elámította a cimborákat és az uzsorásokat: mert csak
14429  III,  1887    |            emberfajjal volt összeköttetése, és a Múzsával, akit szintén
14430  III,  1887    |                  aki megnyerte a sorsjegyet és itt van Koburg Gotha S z
14431  III,  1887    |                    élete meg van keserítve, és mert Koburg Nándor olyan
14432  III,  1887    |                  Lehet, hogy a fejére teszi és akkor elvész a feje is a
14433  III,  1887    |                 kastély megint csöndes lesz és szomorú. Senki sem fog beleskelõdni
14434  III,  1887    |                  eredj be Bécsbe Kálnokyhoz és konferálj vele még egyszer:
14435  III,  1887    |              álruhában a vonathoz érkezett, és a kupéjába osont.~- Hogy
14436  III,  1887    |                  mit mond ön ehhez?~- Hm.~- És a hatalmaknál állott-e be
14437  III,  1887    |               herceg. - Most már remélek.~- És itt van Futtaki is.~- No,
14438  III,  1887    |                  Dobner. Gyújtsunk szivarra és menjünk tovább.~A »MAGYAR
14439  III,  1887    |                 közgyûlését a kultúregylet, és ahol a tömérdek vendég közt
14440  III,  1887    |                 vendég közt ott van az írói és mûvészi kör.~Igazán sajnálom,
14441  III,  1887    |                   redakciójában a kalamust, és megírnám a »Pesti Hírlap«-
14442  III,  1887    |                      hogy most mennek oda - és nem ezelõtt három hónappal.
14443  III,  1887    |             Köröspatak, a régi harangjaival és a Kálnokyak kastélyával,
14444  III,  1887    |                    apródonkint észre tértek és otthon mosakodnak hazai
14445  III,  1887    |               apródonkint sem tértek észre, és még most is a külföldre
14446  III,  1887    |             külföldre járnak. Így hanyatlik és pusztul évrõl-évre a jobb
14447  III,  1887    |               Elhanyagolt úri parkok gyomja és tövise kiáltoz rád: »Itt
14448  III,  1887    |                  minden jól van, ahogy van, és jól is lesz, úgy, ahogy
14449  III,  1887    |               királyné megharagudott emiatt és megparancsolta, hogy erõszakkal
14450  III,  1887    |                     a krumplitermesztésnek, és ma már igen sok krumplis
14451  III,  1887    |                      Egy kis megfigyeléssel és valamivel szélesebb látókörrel
14452  III,  1887    |                  Tisztába jönnie a célokkal és az eszközökkel.~És ez lassan
14453  III,  1887    |                 célokkal és az eszközökkel.~És ez lassan és nehezen megy,
14454  III,  1887    |                   eszközökkel.~És ez lassan és nehezen megy, mert ott is
14455  III,  1887    |                 áldással, atyai tanácsokkal és flóresekkel s egy rózsás
14456  III,  1887    |                    Az anyai áldás sokat ér, és talán nem fogy el sohasem,
14457  III,  1887    |         Excellenciás, méltóságos, nagyságos és tekintetes uraim! Mert tibelõletek
14458  III,  1887    |                 dörzsölõdött nehány éven át és testimoniumot kapott arról,
14459  III,  1887    |                    közt. Tertium non datur. És hogy csak egy könyv van
14460  III,  1887    |                     egy könyv van a világon és az a »Corpus juris«. Minden
14461  III,  1887    |                     a vagyontalan dzsentri, és ez a nagyobb rész: megtört,
14462  III,  1887    |              ábrándoznak fiaik karrierjérõl és arról, hogy az elkopott
14463  III,  1887    |            görnyedten a keserves kenyérért.~És ezeket hiába kapacitálja
14464  III,  1887    |                tartozik, szalonkabátban jár és nincs a famíliának szégyenére.
14465  III,  1887    |               írnokok, díjnokok, sikkasztók és váltóhamisítók, a leányok
14466  III,  1887    |             megszerzik a boldog­talanságot, és egész életükben elcsavaroghatnak
14467  III,  1887    |                     hát, kedves urambátyáim és asszony nénéim, fogadjanak
14468  III,  1887    |                 programbeszéde, megtanultam és elmondtam otthon a kerületemben.
14469  III,  1887    |                  Ösmerlek, kedves magyarom, és nem is merlek hibáztatni,
14470  III,  1887    |                     EMLÉKKÖVEK~(A kisebbség és a többség. A vacsora és
14471  III,  1887    |                     és a többség. A vacsora és az uzsonna)~Valamelyik pécsi
14472  III,  1887    |              folyosón, vagy a klubban akkor és akkor és mit mondott. Mítosz
14473  III,  1887    |                    a klubban akkor és akkor és mit mondott. Mítosz már
14474  III,  1887    |              fogdossa a sok vándorló humort és bölcsességet.~Az öregúr
14475  III,  1887    |                   se volna, mondásai, képei és hasonlatai örökké üdén tartanák
14476  III,  1887    |               processzus. Hiába vigasztalta és nógatta egyik bizalmas barátja:~-
14477  III,  1887    |               valami nagy hasznot fog húzni és irígykednek rá.~Máskor Bónis
14478  III,  1887    |                   Mindig szerettem a Naplót és Kemény Zsigát. Ej, az a
14479  III,  1887    |                  túlélték õt magát, ötletei és velõs mondásai pedig túl
14480  III,  1887    |                   Rebellis tárca)~Megjelent és lapunkhoz beküldetett Jókai »
14481  III,  1887    |                 Woraffka, Kropacsek, Tocsek és Mocsek stb. Bach-korszakbeli
14482  III,  1887    |                  hozzon be egy kancsó vizet és locsoljon meg, mert én álmodom.~-
14483  III,  1887    |                    találja elég lojálisnak.~És mégis úgy van.~Ez a kolosszális
14484  III,  1887    |                   Nekiestem nagy mohósággal és elolvastam egy huzomra.
14485  III,  1887    |                     kõnek is szíve van most és fáj. Azt akarták, hogy annak,
14486  III,  1887    |                   van egy édesanyja otthon, és ha kétszázezer anya elkezd
14487  III,  1887    |                    gyermek. Mi kiáltottunk. És a fiak meghallották szavunkat. -
14488  III,  1887    |                   hogy elfogják, ha mozdul, és töltve van ellene az orgyilkos
14489  III,  1887    |                   fegyvere, ha helyt marad. És a fiatal leány nem gondolkozik,
14490  III,  1887    |                   egyik most kezd gagyogni. És õ elhagyta õket; s ment
14491  III,  1887    |                  ígér a sors, az mind sötét és keserû. Nem kényszerítelek,
14492  III,  1887    |              hûségnek még jutalma is van: - és ilyen jutalma! Törjön hát
14493  III,  1887    |                     becsületszó legyen füst és pára, forogjanak a csillagok
14494  III,  1887    |                 dolgot írt ez a mi Jókaink.~És Keglevich neve szóba sem
14495  III,  1887    |              Nedeczky Pista piké játékát.~- És mégis, tudja mit csináljunk,
14496  III,  1887    |        szégyenszemre. Valahány idegen idejõ és reámnéz, mind csak azt mondja: »
14497  III,  1887    |                örökké. Mindent, csak poétát és Zichy Jenõt ne. De én Andrássy
14498  III,  1887    |                    gyereke van.~HERMAN OTTÓ ÉS A VASÚTI BAKTEROK~A kiérdemesült
14499  III,  1887    |                    A kiérdemesült néptribun és jeles tudós az õ emlékezetes
14500  III,  1887    |                fölséges nép. A természet hû és változatlan, minden évben