bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                      grey = Comment text

21001  III,  1896    |           pecsenyéért Aradra kell fáradnia. És végezetül, mégiscsak eltelt
21002  III,  1896    |                  mégiscsak eltelt már a hét és tanácsos volna legalább
21003  III,  1896    |              Szélbalékat eszi a kíváncsiság és ott gyûrûznek Apponyi körül,
21004  III,  1896    |               Apponyinak, Justhnak, ismerõs és ismeretlen pároknak.~Míg
21005  III,  1896    |                  sietvést ürül ki a folyosó és ömlik be az ember az üvegajtókon.
21006  III,  1896    |                 lassankint megszokja a szem és a karzatról már kiválik
21007  III,  1896    |                  kezdenek a tüzelõ szemek - és mondjanak akármit, még érdemes
21008  III,  1896    |                 bibliából kölcsönöz képeket és próféciákat. És hirdeti,
21009  III,  1896    |                     képeket és próféciákat. És hirdeti, hogy terjed a ragály,
21010  III,  1896    |              hirdeti, hogy terjed a ragály, és terjedvén, az osztrák katasztrófa
21011  III,  1896    |                   el tõlünk a keserû pohár. És miként elpusztula az alkotmányosság
21012  III,  1896    |                    a parlament napjai. Ám - és itt a tiszteletes úr, sajnos,
21013  III,  1896    |           függetlenségi párt õrt fog állani és addig folytatja a harcot
21014  III,  1896    |                átcsap a politikai rónaságra és halkan suttogja el vallomását:
21015  III,  1896    |              gyönyörûség! Felragyog az arca és szeretettel rakosgatja maga
21016  III,  1896    |                   ezt eszem meg, azután ezt és ujjé! Még akkor is marad
21017  III,  1896    |                   fölkapja az elsõ fóliánst és citálni akar a generális
21018  III,  1896    |               hallani. Nem kell neki Tisza. És a szentesi követ kénytelen
21019  III,  1896    |                      De Sima mérsékli magát és nem bánja, Tiszát még csak
21020  III,  1896    |                  kibeszéli ezt a kis ülést. És egész új témába fog.~Perceg,
21021  III,  1896    |                osztrák botrányokról beszél. És hogyan beszél! (Ki merné
21022  III,  1896    |                  kerülnek ki az ecsete alól és itt nem szorul senki ember
21023  III,  1896    |              pontosan megjön a harmadik is. És akkor vége. A legszebb terv
21024  III,  1896    |             ráncokba, hanem mosolyogva szól és csak a házszabályokkal legyint.
21025  III,  1896    |                   vámterület elkészítésére. És - csak dél van -, de visszaesik
21026  III,  1896    |                 terjeszteni az osztályoknak és egész sor bizottságnak.
21027  III,  1896    |                    az argumentum fényessége és mélységes fohászkodással
21028  III,  1896    |               Államcsínyre készül a kormány és nincs más menekülés: keresztül
21029  III,  1896    |                     immár Polónyi a tapsból és az idõbõl is eleget lefoglalt.
21030  III,  1896    |             elégítve, ám jusson Aradnak is. És rövidebbre fogván beszédét,
21031  III,  1896    |                sietve halad a befejezéshez. És ekkor Szilágyi Dezsõ már
21032  III,  1896    |                 szónok nincsen följegyezve.~És a táborok egy gomolyba verõdve
21033  III,  1896    |                    ostromolt õ téged reggel és este! Hányszor maradt ébren,
21034  III,  1896    |                mások csöndben aludhassanak! És ah - a glória mégsem akart
21035  III,  1896    |                     fekete sapka.). Hidegen és érzéketlenül néztél el fölötte.
21036  III,  1896    |                 amikor elszakadt Apponyitól és büszke fejét nem akarta
21037  III,  1896    |                    koszorúját. Éljen Sághy! És bravó Sághy! Mámorítva öleli
21038  III,  1896    |                   jó Sághy. De észrevették. És ihatta a dicsõség szokatlan
21039  III,  1896    |                  mert amikor Kossuth, Orlay és Sima leõrölték a záróbeszé­
21040  III,  1896    |                   lemorzsolta a Sághy nevét és Regele nem tehetett egyebet,
21041  III,  1896    |                 pótolja. De Sághy is eltûnt és ah - csak harmincheten maradtak,
21042  III,  1896    |                    a kemény magyar beszédet és nagyon kikívánkozik belõlük.
21043  III,  1896    |           törvényjavaslatot, Eötvös Károlyt és mellékesen az állam nyelvét
21044  III,  1896    |                  magyar, mint Eötvös Károly és odaadná a hazáért az életét,
21045  III,  1896    |                      akkor oda punktum való és nem akármilyen idegen név
21046  III,  1896    |                     ki. Eljutott a t. Házba és elindult, hogy megkeresi
21047  III,  1896    |                  hétig, mert õ volt Rómában és látta a pápát, Budapestrõl
21048  III,  1896    |                egész ellenzék a jobb mezõre és mind csak Kristóffyt hallgatta.
21049  III,  1896    |                    helye, amelyet elfoglalt és a legzajosabb helyesléseket
21050  III,  1896    |                többi hely is gazdát cserélt és ahol például rendesen Sréter
21051  III,  1896    |             Kristóffyt.) Mindenkit érdekelt és mindenkit meglepett az az
21052  III,  1896    |           munkásviszonyok dolgát kirajzolta és a kibontakozás hídjának
21053  III,  1896    |                    Csak tessék õket lerakni és a szociális lápból ezen
21054  III,  1896    |           bemutatták gróf Apponyi Albertnek és a nemzeti párt vezére nyilván
21055  III,  1896    |                      ott lesz, bizonyosan.) És Lanthier most már sokkal
21056  III,  1896    |            kérdezõsködött a francia?~- Nem. És nálad sem?~Visontait sem
21057  III,  1896    |                      ahogy Visontai mondja. És velük szóba se állt az a
21058  III,  1896    |                   figyelj. Én most bemegyek és beszélni kezdek a munkásjavaslat
21059  III,  1896    |                     nem fogom abban hagyni. És két órakor is beszélni fogok.
21060  III,  1896    |                   órakor is beszélni fogok. És magam sem tudom, meddig,
21061  III,  1896    |               Danton beszédeit mondhatná el és a forradalom nem törne ki,
21062  III,  1896    |                 ellenzéket akarja meggyõzni és támogatja a kormány javaslatát.~
21063  III,  1896    |                  hogy vegye át a delikvenst és végezze kötelességét. Mert
21064  III,  1896    |                õrangyalokat. Apponyi, Csáky és Andrássy Gyula húzódtak
21065  III,  1896    |                   megint közelebb egymáshoz és úgy tetszik, mintha azt
21066  III,  1896    |                 kiözönlõk szavát a nevetés. És nyomukban siet már az öreg
21067  III,  1896    |           Rendreutasított! - vágja ki végre és megint elkapja a nevetés.~
21068  III,  1896    |                    folyosó csupa várakozás. És úgy nyögik ki valahára,
21069  III,  1896    |                   István utasította rendre. És nem is a jegyzõi helyérõl,
21070  III,  1896    |                  haját, amely annyit látott és tapasztalt...~S a jó isten
21071  III,  1896    |    negyvennyolcasnak! De kiáradt a kacagás. És Rakovszky ijedten figyelte,
21072  III,  1896    |              gondolták magukban az emberek, és vitték ki a derût a folyosóra.
21073  III,  1896    |                    Minden pohár egy félóra. És Visontai még most sem fáradt
21074  III,  1896    |                 közül melyik legyen a vezér és melyik a párt. S ha Sima
21075  III,  1896    |                    órakor. De Sima Ferencet és a t. Házat leverte. Ezt
21076  III,  1896    |                      szocialista, parlament és népgyûlés, miben van hiányossága
21077  III,  1896    |                    lenni, hogy még Kalocsay és Blaskovich tisztelendõ urak
21078  III,  1896    |                    Azért nem is illik Simát és Visontait bántani, akiknek
21079  III,  1896    |                szólítgatta az idegenkedõket és édesgette apró módosításokkal,
21080  III,  1896    |              elõvette a sereghajtó karikást és hajrá! Utána! Fölséges hajsza
21081  III,  1896    |            megriasztott áldozatot. Visontai és Sima csak úgy lihegve morogtak
21082  III,  1896    |                   saját diadalmas hangjától és hajrá, nagyokat csördített
21083  III,  1896    |                     Csupa kedves, jó dolog. És az ember, hála istennek,
21084  III,  1896    |               többség az erõpróbára készült és a magára maradt szélsõbal
21085  III,  1896    |                     szavába Meszlényi Lajos és mivel õ humorista, nagyon
21086  III,  1896    |              vidáman tette hozzá: - Emberek és asszonyok, figyeljetek,
21087  III,  1896    |             felpattant a néppárti Rakovszky és talált valami formulát,
21088  III,  1896    |                   Lukáts Gyulának kedvezett és Lukáts rajta volt, hogy
21089  III,  1896    |               hagynánk fel vele? - Hiszen - és ezt a kedves Lukáts behízelgõ
21090  III,  1896    |                 miniszterelnök indítványát. És csak azt ajánlotta, hogy
21091  III,  1896    |                  essünk át a záróbeszédeken és döntsön a Ház legalább általánosságban
21092  III,  1896    |                    az imént még felugráltak és beszélni akartak, most már
21093  III,  1896    |                   nélkül. A szeme káprázott és mindenképpen azt látta,
21094  III,  1896    |                    akit ki lehetne ugratni. És addig gyúrta, formálta a
21095  III,  1896    |                januáriusi - rendelet?~Leült és figyelt.~- Most... most
21096  III,  1896    |                 napirenden Sima Ferenc volt és Visontai. Azazhogy hivatalosan
21097  III,  1896    |                    szocialistát tárgyalták. És le is tárgyalták. Visontait
21098  III,  1896    |                 kell, inkább a zsidót üti.) És addig tapogatta, cirógatta,
21099  III,  1896    |                 várt a néppárti papocskától és esküdtszéki vádlottól. Csalódott.
21100  III,  1896    |                  legélesebb Rohonczy Gedeon és Ivánka Oszkár. Csak úgy
21101  III,  1896    |                 lazításra, mert a pártokkal és a társadalommal elvesztett
21102  III,  1896    |               obstrukció vagyok. Egymagam.~(És ezért volt bölcsebb Darányi
21103  III,  1896    |            kaszinóban vagy egyébütt történt és báró Harkányi Frigyes egypár
21104  III,  1896    |             történik semmi figyelemre méltó és ahol már az is esemény,
21105  III,  1896    |                    is azzal is beszélgetnek és igazítanak egyet-mást. Olay
21106  III,  1896    |            megharagszunk.~Polónyi ellenben (és ez a legijesztõbb) békés
21107  III,  1896    |                   csak jót akar, békét akar és önálló vámterületet.~Maguk
21108  III,  1896    |                   körül csoportok képzõdnek és hallgatják a fejtegetést.
21109  III,  1896    |               meg-megnyílnak s valaki kijön és hírt hoz. De szinte nehéz
21110  III,  1896    |                     fog kelleni csinálni.~- És Enyedy?~- Enyedynek ellenben
21111  III,  1896    |                    A múzsa kissé ismeretlen és a nemes dámák hírét sem
21112  III,  1896    |                   burleszk közbeszólásokkal és esetleg vitézi kóklerségekkel.~
21113  III,  1896    |                    harag összes zsilipjeit. És innen is, onnan is sziszegik,
21114  III,  1896    |               rádupláz a pénzügyminiszterre és gyalázat, ha egy parlamenti
21115  III,  1896    |                Kossuth! - hangzik hirtelen.~És Kossuth Ferenc abban a tüntetõ
21116  III,  1896    |                     Pulszkyt akarja bántani és neki kedves - szokatlan
21117  III,  1896    |                     azt érzi, hogy amit tud és amit összehordott, amit
21118  III,  1896    |                     összehordott, amit érez és amit neki szuggeráltak:
21119  III,  1896    |                   szárnyakat is ád szavának és igazán magával ragadja társait,
21120  III,  1896    |               nemsokára leveri a bágyadtság és akkor társai mosolyognak
21121  III,  1896    |                   Persze hogy el is lankad. És olykor csodálatosan naiv
21122  III,  1896    |                    veszedelmesen késõre jár és Kossuth csak szórja vegyesen
21123  III,  1896    |                     szórja vegyesen a derût és a villámokat. Végre mégis
21124  III,  1896    |                    szóhoz jut Enyedy Lukács és ámbátor akkor már verejtékesen
21125  III,  1896    |                 javaslatot akarja támogatni és az önálló vámterület alapjáról.
21126  III,  1896    |                    ez a kényes vállalkozás? És hogyan fest a szélsõbal
21127  III,  1896    |                  határt a politikai taktika és a gazdasági szükség között,
21128  III,  1896    |              meghozza. Aki pedig taktikázik és könnyelmûen, elõkészítés
21129  III,  1896    |        szentimentális érzések markolták meg és lágy szavakkal simogatta
21130  III,  1896    |                kihallszik a lelkesedés ezer és ezer megnyilatkozása, a
21131  III,  1896    |                      mindegyiken csak hívõk és rajongók tódultak ki a folyosóra.
21132  III,  1896    |                   jobb ajtóban Kubinyi Géza és a bal ajtóban Bartha Miklós
21133  III,  1896    |                    Nem volt különbség túlsó és innensõ folyosó között;
21134  III,  1896    |                    felelte Horánszky Nándor és olyan boldogan sétált tovább,
21135  III,  1896    |                  egyet gondolt. Az az Emmer és az a Horánszky végre is
21136  III,  1896    |                Bessenyey sok mindent tudott és semmit sem tudott. Világos,
21137  III,  1896    |              véleményt. Egyet gondolt tehát és új kérdésekkel állott a
21138  III,  1896    |                      akik meg voltak gyõzve és egy hajszállal se taszította
21139  III,  1896    |                   az elérhetetlen ideál!)~- És most már megszavazod a javaslatot?~-
21140  III,  1896    |                 forog, Sághy tovább opponál és az obstrukció zavartalanul
21141  III,  1896    |                Apponyi a szónak, a tudásnak és a hangulatkeltésnek minden
21142  III,  1896    |                  fegyverével szállott síkra és lelkesedésre ragadta az
21143  III,  1896    |                 szívta magába szavait a Ház és foga magába szívni az egész
21144  III,  1896    |                   csapat pedig meghallgatta és megy tovább - beszélni, -
21145  III,  1896    |                    kissé hosszadalmasan is. És õ még Apponyi elõtt beszélt.
21146  III,  1896    |               jóformán csak elsõ napja volt és a szélsõbalon kevesen vannak
21147  III,  1896    |                  Barták. Holnap, holnapután és azután már elfogynak a Barták
21148  III,  1896    |               azután már elfogynak a Barták és akkor jönnek a Marjay Péterek.~
21149  III,  1896    |                    jönnek a Marjay Péterek.~És azok is polemizálni fognak
21150  III,  1896    |                    gondoskodott Mócsy Antal és Városi Gyula.~Ez a két derék
21151  III,  1896    |             számvetés tiszta. Harmadfél óra és egy óra, az összesen három
21152  III,  1896    |                  egy óra, az összesen három és félóra. Marad még harminc
21153  III,  1896    |                 emberek a fejüket csóválták és nem tudták megérteni, hogy
21154  III,  1896    |                    villamos csengõ, jobbról és balról egyforma buzgósággal
21155  III,  1896    |                     tárgyal Széll Kálmánnal és Széll Kálmán tárgyal mindenkivel.
21156  III,  1896    |                   sem árult el. Szelíd volt és óvatos, mint soha, még az
21157  III,  1896    |             szélsõbal künn volt a sodrából.~És ekkor tûnt ki, hogy a Hegedüs
21158  III,  1896    |                    nagyobb, a legfeltûnõbb. És nemhogy tüske volna benne,
21159  III,  1896    |              elállott. Elferdítve közölték? És a pénzügyminiszter nem mondta,
21160  III,  1896    |                  állott Ausztriával szemben és kevesen használtak annyit
21161  III,  1896    |                   úgyis módfelett harciasak és jobbról is, balról is hangoztatják,
21162  III,  1896    |          vámpolitikai különválás Boszniában és Horvátországban is megszólaltatná
21163  III,  1896    |                  gondolják õk a különválást és különben is csütörtökig
21164  III,  1896    |                 bolondságokat tud szavalni! És olyan drámai allûrökkel!
21165  III,  1896    |                    könyvét, az udvartartást és amirõl csak egyáltalán beszélni
21166  III,  1896    |                 Kiss István is unalmas volt és ez megdöbbentõ. Mi vitte
21167  III,  1896    |                 ugyanis hátraszegte a fejét és a legugocsaibb makacssággal
21168  III,  1896    |              szárnyai alá a megriadt csibék és félénken tudakolták, csakugyan
21169  III,  1896    |              miniszterelnök, Szilágyi Dezsõ és gróf Andrássy Gyula. Egyenest
21170  III,  1896    |                     Hentaller szava, tompán és zokogva, mint az elmerült
21171  III,  1896    |                     amikor Kossuth Ferencet és Justh Gyulát látta az elnöki
21172  III,  1896    |               telepedett le egy karosszékbe és aggódó társaival együtt
21173  III,  1896    |                 beszélni, csak a karzatról. És ha a fõrendek érdekelnék,
21174  III,  1896    |                     szerencse, hogy Kossuth és Justh nem maradtak sokáig
21175  III,  1896    |                   Miklós ennyibõl is értett és úgy vélekedett, hogy a gyereket
21176  III,  1896    |                   Csak ment hívõtõl hívõhöz és tanácskozott szakadatlan.
21177  III,  1896    |                   kapacitációba.~- Soha!~...És tizenkét órakor, midõn Szilágyi
21178  III,  1896    |                   gróf Apponyi Albert ellen és hogy nem minden dicsõség
21179  III,  1896    |                     Mezõssy csakugyan Dávid és Apponyi csakugyan Góliát.)~-
21180  III,  1896    |               mondta a szabadelvû pártból.)~És ámbátor Kubinyi Géza valószínûleg
21181  III,  1896    |                   olvasást, tíz a másodikat és húsz a harmadikat. (Mert
21182  III,  1896    |                  rózsaszín volt a szemhatár és minden ember azt képzelte,
21183  III,  1896    |                   ujjait kell meghajlítania és kezében a kívánatos madár?
21184  III,  1896    |                    Ma ólmosan festett az ég és a felhõk olyan alant úszkáltak,
21185  III,  1896    |                   Hogy áll a kompromisszum?~És Justh tágra nyitotta a szemét.~-
21186  III,  1896    |                 Bánffy enged! - felelték.~- És ha nem enged?~- Akkor is
21187  III,  1896    |              Hirtelen megüresedik a folyosó és aki csak mozog, mind a terembe
21188  III,  1896    |                egyszerre az õ beszéde iránt és úgy érzi, hogy ezt a váratlan
21189  III,  1896    |           érdeklõdést meg is kell hálálnia. És újult erõvel folytatja beszédét.
21190  III,  1896    |               szeretné elmondani a beszédét és fölöttébb elcsodálkoznék,
21191  III,  1896    |                     Õ semmit sem vett észre és abban a boldog illúzióban
21192  III,  1896    |                fölragyog egyszer a dicsõség és íme õt is hallgatják - lázban,
21193  III,  1896    |                     többség csak megmozdult és úgy fújta el ezt a gyönge
21194  III,  1896    |                  mint valami gyertyalángot. És akkor a miniszterelnök a
21195  III,  1896    |                     vadak« riadtak meg tõle és zúgva, összebújva, lesbõl
21196  III,  1896    |             tévedésbõl is mondhat valamit. (És nincs is rendjén, hogy a
21197  III,  1896    |              micsoda komédiát csinál Kubik.~És odabenn nincs is más ellenzéki
21198  III,  1896    |                    Az üvegajtó libbentebben és omlik be a segítõcsapat.
21199  III,  1896    |                    ötven lépést se tennének és nyomukban már megcsendülne
21200  III,  1896    |                   Ház össze sem ülne többé. És az elnök mégis boldog ünnepeket
21201  III,  1896    |               legalább elkapták a parancsot és egy-kettõre már volt világosság.
21202  III,  1896    |                 fehér villamos fény völgyön és karzaton. A tanácsterem
21203  III,  1896    |                    a többiek is megérkeztek és lassankint meg­népesedett
21204  III,  1896    |                      hogy egyszer ebéd után és illuminálva lássa a tisztelt
21205  III,  1896    |                     az óra elüti az éjfelet és hirtelen sötétségben megérkezik
21206  III,  1896    |                  fölemelkedett Thaly Ferenc és beszélni kezdett. Egész
21207  III,  1896    |              gondoskodni? Hentaller! Justh! És ti többiek, hát nem tudtátok
21208  III,  1896    |                  amely pihenõvel, színekkel és levegõvel biztat minden
21209  III,  1896    |                 fõdolog a csöndes emésztés. És semmi móka, semmi mulatság.
21210  III,  1896    |                   semmi mulatság. Ismerõsök és ismeretlenek nesztelenül
21211  III,  1896    |                  suhannak el egymás mellett és az egyetlen elmésség, amely
21212  III,  1896    |                   Jó reggelt! - mondogatják és aki mondja, halkan nevet
21213  III,  1896    |               ívlámpák alatt is csak Thalyt és Lakatost kell éljenezniök.
21214  III,  1896    |                     Demosthenesre gondolnak és úgy éljenzik Lakatost. Bizony
21215  III,  1896    |                 körül tábort ütnek néhányan és folytatják ott, ahol csütörtökön
21216  III,  1896    |                     a szocialisták szeretik és azonfelül...~Ami azonfelül
21217  III,  1896    |                 csomó árnyék szegõdik hozzá és mind kíváncsi. Kubinyi pedig (
21218  III,  1896    |                     áll. Az egyik fél Justh és harminc vitéze, a másik
21219  III,  1896    |               kormányzat szükségletei iránt és maga is kormányképes. Az
21220  III,  1896    |                     meg Simát a mai ülésre? És a karácsony szent ihlete
21221  III,  1896    |            betegségrõl volna szó, amely jön és elmúlik.~És mintha volna
21222  III,  1896    |                  szó, amely jön és elmúlik.~És mintha volna valami a dologban.
21223  III,  1896    |              szélbalék, ott is összebúgnak. És a nagy súgásból-búgásból
21224  III,  1896    |                   átveszi a Lakatos szavait és tovább fogja adni az utána
21225  III,  1896    |                 után Tóth János mondotta el és a jószívû Pichler buzgón
21226  III,  1896    |               egyenest a párthelységbe siet és nyomban konferenciázni fog
21227  III,  1896    |                  Ágost szavaiból idézgetett és ekkor sokkal sûrûbben repültek
21228  III,  1896    |                     mai ülésen Endrey Gyula és Polónyi Géza atyafiságosan
21229  III,  1896    |             véleményen van-e a kormányelnök és a nemzeti párt vezére -
21230  III,  1896    |               minden békés embere megjelent és folyt a kapacitáció, amerre
21231  III,  1896    |                Eötvös Károly, Komjáthy Béla és Barta Ödön mozgattak meg
21232  III,  1896    |                akarják várni a Bánffy Dezsõ és Apponyi Albert kilátásba
21233  III,  1896    |                    két nyilatkozat összevág és újból is dokumentálva lesz,
21234  III,  1896    |              eldobott babérjait fölszedheti és ha éppen akarja, egymaga
21235  III,  1896    |                     hirdette is, a teremben és a folyosón. Nevetve nézte
21236  III,  1896    |                  útját próbálták egyengetni és egyszer-egyszer elkiáltotta
21237  III,  1896    |                    szimbolista darabjaiban. És nagyon kapóra jött, hogy
21238  III,  1896    |              folyosóra gyûlt minden izgalom és várakozás. Az emberek már
21239  III,  1896    |          miniszterelnök megérkezett Bécsbõl és azt is tudták, hogy Apponyi
21240  III,  1896    |                 válaszolna. Most tehát száz és száz szem leste, mikor indul
21241  III,  1896    |                  mert az idõ már délre járt és még nem mozdult a miniszteri
21242  III,  1896    |                üvegajtóba kiállott egy alak és harsányan hirdette:~- Siessetek...
21243  III,  1896    |                    a tornyosodó hullámokat. És aztán beszélt. Elmondotta,
21244  III,  1896    |                     tizenhetedikén mondott. És megismételte. Élõ szóval.
21245  III,  1896    |                     a szélsõbal lelkesedett és Bánffy helyett ma Polónyi
21246  III,  1896    |                   tenni! Megcsalja Apponyit és megcsalja az országot! Ebbõl
21247  III,  1896    |                ajtót nyithattak. Hah! Ez õ! És meghúzódva lesték, nem a
21248  III,  1896    |                     hogy már ebéd után van. És Kubinyi Gézát ezért már
21249  III,  1896    |                   tehát hamarosan elkészült és Polónyi már vitte az elnökhöz.~
21250  III,  1896    |           leszerelünk. Vagy nem nyilatkozik és akkor a felelõsséget az
21251  III,  1896    |                    az õ vállaira. Hehehe...~És a folyosón, titokban vagy
21252  III,  1896    |                     miniszteri szoba ajtaja és egy kicsit pirosabban, de
21253  III,  1896    |                  hangzott valami sziszegés. És a miniszterelnök egy megnémult
21254  III,  1896    |                   nevetésbõl, fenyegetésbõl és szenvedélyességbõl egybeolvadt
21255  III,  1896    |                    már Visontai is végzett. És Bánffy fölemelkedett.~-
21256  III,  1896    |                kezdte kiáltani a szélsõbal. És Szilágyi Dezsõ (- ki fejti
21257  III,  1896    |               beszélhetnek; csak csöngetett és aztán elrendelte a zárt
21258  III,  1896    |                     többség most is háborog és a háborgó többség most nem
21259  III,  1896    |                 mint az imént Kubinyi Géza. És nem is nagyon akadt, aki
21260  III,  1896    |                    Mert ez csakhamar kitûnt és Bánffy Dezsõ már nyílt ülésben
21261  III,  1896    |                     meglehetõsen rövid volt és ha Polónyi csapdának nevezte
21262  III,  1896    |                    tehetetlen haraggal dúlt és toporzékolt. Pedig mi történt?
21263  III,  1896    |                Apponyi ismételte a beszédét és Bánffy helyeselte elõször
21264  III,  1896    |                    királyát, Lajost. Ígérem és megtartom!~(Megtartja az
21265  III,  1896    |                ígéretét, mondták a magyarok és tapsoltak.)~- Hajóimmal
21266  III,  1896    |                    királyát, Lajost. Ígérem és megtartom! - ismételte a
21267  III,  1896    |                      gondolták a velenceiek és õk is tapsoltak.)~Pedig
21268  III,  1896    |                  beszédébõl az ismétlésnél. És a dózse szavai világosak
21269  III,  1896    |                   könyvet, füzetet, újságot és jegyzetet hozott magával,
21270  III,  1896    |                   is ez a Barabás tüdejének és csudálatos szóbõségének!
21271  III,  1896    |                       Mert ez az utolsó nap és hátha mégis történik valami...~
21272  III,  1896    |                  egy kicsit a felelõsségtõl és ugyancsak szívesen vették
21273  III,  1896    |         feljegyzését is lehozta az irodából és azzal bizonyította, hogy
21274  III,  1896    |                    akkor megvan az aranyhíd és a szélsõbal az utolsó pillanatban
21275  III,  1896    |                    tudhatja, mi történhetik és jó, ha kurta lélegzésû szónokok
21276  III,  1896    |             tisztességes visszavonulást is! És végezetül az õsi reménység:
21277  III,  1896    |             Horánszky Nándort. Mert higgadt és világos, szenvedélytelen
21278  III,  1896    |                    világos, szenvedélytelen és józan volt az utolsó betûig
21279  III,  1896    |                 józan volt az utolsó betûig és nem a szép szavak muzsikájával,
21280  III,  1896    |                 hanem a gondolatok erejével és hatalmával fogta meg hallgatóságát.
21281  III,  1896    |             beszédet - toldották meg mások.~És az aranyhidat nem tudták
21282  III,  1896    |                     csak percek kínálkoztak és a vonat egyik ajtajában
21283  III,  1896    |                  hagyják a perceket elfutni és szavazzák meg a törvényt;
21284  III,  1896    |               hallgassanak: törvény nincsen és obstruálni sem kell tovább,