Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1877| csodálkozás, de azért semmi ellentmondás. Mert a mameluk még tréfából
2 II, 1882| rosszabb volna. És ez nem ellentmondás. Mert egyöntetûbb lenne
3 II, 1883| Zeyk pergetett le minden ellentmondás nélkül. Akik a karzaton
4 II, 1884| erõsen viharzott fel a zajos ellentmondás. Csatár, ki az utolsó padban
5 II, 1884| mégis a legmostohábban.~Ez ellentmondás, de mégis igaz.~Mert szellemes
6 II, 1885| hogy az megöli õket.~Mennyi ellentmondás e nehány sorban.~S mégis
7 III, 1887| ellensúlyoz jobbról »zajos ellentmondás« vagy efféle. Sötét ott
8 III, 1888| egyetlen egyszer hangzott zajos ellentmondás, mikor kereken kijelentette,
9 III, 1889| fészkelõdés, nyüzsgés, mozgás, ellentmondás a balon, s sûrû, szakadatlan
10 III, 1890| Kiss Albert. Nincs semmi ellentmondás az utolsó napon.~A szónokok
11 III, 1893| mondhatta a beszédét zaj nélkül, ellentmondás nélkül. Pedig ebben is volt,
12 III, 1893| beszéltek. - Nem is volt ellentmondás, zaj. Simán fognak megjelenni
13 III, 1893| bûbáj megkötve tartja az ellentmondás fúriáit, Wekerle a szerencse
14 III, 1894| közt egy áthidalhatatlan ellentmondás van. Már most lõttek az
15 III, 1815| egyik fogyatékosságom. (Ellentmondás.) De pályám bizonyos fokig
16 III, 1896| egyetlen szisszenés, egyetlen ellentmondás nélkül, mintha egy nagy
|