Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873| félrehúzta a száját egy erõtetett mosolyra, azután odavonta a fejemet
 2    I,  1877|  lehetetlen, hogy kedélyes embert mosolyra ne derítsen.~Márpedig e
 3    I,  1877|       csizmadia-inas füttye, mely mosolyra fakasztja.~Hermann Ottó
 4   II,  1909|    chance-om, vagy egy lekötelezõ mosolyra, aszerint, amint ócsárlok
 5   II,  1881|      jutott, hogy a szegfût, mely mosolyra deríté a »nagy alvót«, neki
 6   II,  1882|         végzõdött be, teli szelíd mosolyra fakasztó ötletekkel, s szívesen
 7   II,  1883|      jegyezett, nagy széles ajkai mosolyra nyíltak, amint elméjében
 8   II,  1884|         tanítványok, az arcocskák mosolyra gömbölyödnek mindenütt,
 9   II,  1884|          Sennyei halál alakú arca mosolyra idomult.~- Egy kéréssel
10   II,  1885|       KARÁTSONYI GUIDÓ~Ne rántsák mosolyra a szájukat olvasóim - nem
11   II,  1885|       tört ki, még a mamelukok is mosolyra húzták szét szájukat e miniszteri
12  III,  1887|     szeret. Még a Olayak szája is mosolyra szelídül azoktól.~Mindennap
13  III,  1887|   csapongó fantázia. Önkéntelenül mosolyra ferdül az ember ajka.~Hát
14  III,  1887|          Reggel fölébredt a mama, mosolyra nyílik a szája, jó reggelt
15  III,  1888|      miniszteri biztosa«. Szájunk mosolyra ferdül: Hát ez miféle állás?