Rész,  Esztendo/Fejezet

 1  III,  1893|   hitelesítve lett a jegyzõkönyv.~Bánffynak (ki idõközben újra elfoglalta
 2  III,  1893|         kegyelmes uram - feleltem Bánffynak (aminthogy igaza is van
 3  III,  1894|           vég drága bársonyt vitt Bánffynak, a másik szolgája pedig
 4  III,  1895|         eszébe jutott a felesége: Bánffynak, Rákosinak, Beöthynek, Wlassicsnak,
 5  III,  1895|       hinni kell, hivatása van rá Bánffynak, s hogy olyan bizonyosan
 6  III,  1895|         Wekerlének szólt, a másik Bánffynak, ezalatt már csomagolt a
 7  III,  1895|      kiáltott közbe:~- Visszaadta Bánffynak a vizitet!~Néhányan újra
 8  III,  1895|        nem éri többé limonádéval. Bánffynak teljes elégtételt kell kapnia.~
 9  III,  1895|  engedményben elmehet, mint éppen Bánffynak.~Ebbõl tehát az következik,
10  III,  1895|         eljárását kifogásolták:~- Bánffynak rögtön haza kellett volna
11  III,  1895|          a kicsiny anyag, melybõl Bánffynak jól kellett lakatnia az
12  III,  1896|         is helyeslõn bólintgatott Bánffynak. Különösen az istenbékére
13  III,  1896|          amelyet megsemmisítenek.~Bánffynak ördöge van! Hajdan azokat
14  III,  1896| ellenkezõleg kellett lennie, mert Bánffynak éppen a rögtönzött beszédei
15  III,  1896|        zászló végleges felirata: »Bánffynak nem szavazzuk meg a provizórium