Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|    dörmögé magában a miniszter aggodalmasan.~- 11 óra 22 perckor kilépett
 2    I,  1880|      beteg? - nyitott be anyám aggodalmasan, mert észrevette, hogy atyám
 3   II,  1881|        bökkenõ - mondja Gorove aggodalmasan -, százezer forintot kérnek
 4   II,  1881|    kezdet!... - mondá Verhovay aggodalmasan.~*~A kupékbõl elõjött sokaság
 5   II,  1883|         Az öreg Almássy Sándor aggodalmasan tekint szét a híveken. »
 6   II,  1883|   ijedve, s vakarta is a fejét aggodalmasan.~- Ha most valami baj esnék
 7   II,  1883|   emlékezik meg a halottakról.~Aggodalmasan néznek oda mindenfelõl.
 8   II,  1885|        oda akart ülni közéjök. Aggodalmasan intette Szilágyi Sándor: »
 9  III,  1892| benépesültek a padok. Az elnök aggodalmasan pillantott végig a nyüzsgõ,
10  III,  1892|     eléje. Ámbár a szélsõbalon aggodalmasan suttogták, mikor belépett.~-
11  III,  1892|   évekbõl, csak Bartók figyelt aggodalmasan minden szóra és nyelte gyönyörrel
12  III,  1892| tornyosuló vihart, de a Wippek aggodalmasan számítgatták a képviselõket,
13  III,  1892|        helyét?~Majd hozzátette aggodalmasan:~- Nem lesz-e hátrányára,
14  III,  1893|    Hieronymi szólottak okosan, aggodalmasan intve a kisebbséget egy
15  III,  1894| melegtõl, mint tömött libák, s aggodalmasan suttogták:~- Quo modo valemus?~-