Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|        ékesszóló némaságával.~Ez vigasztal a nagy veszteségben. De
 2    I,  1873|          önök pletykái ellenében vigasztal:~»Azon embereknek pedig,
 3    I,  1877|     valószínûleg hullák. Csak az vigasztal, hogy a feleségem is.~Gligor,
 4    I,  1879|       nemzet diadalára.~Különben vigasztal a tudat, hogy ettõl már
 5   II,  1897|     Blaháné esküvõjén:~- Csak az vigasztal, hogy ez a Blaháné még az
 6   II,  1916|        mint az övék«.~- Aztán az vigasztal, lássa, ezen a Szegeden,
 7   II,  1882|       ugyan azt mondja: »Csak az vigasztal engem, hogy Blaháné még
 8   II,  1882| kóstoltatja meg.~- Engem csak az vigasztal, hogy német ember a szerzõje.
 9   II,  1883|         éhségbõl.~Csak az az egy vigasztal, hogy míg én sovárogtam
10   II,  1883|       personák. - Csak az az egy vigasztal, hogy itt van Futtaki is.
11   II,  1883|      emlékeztet rá. Férjem azzal vigasztal: »Megmaradnak még a gyermekeid,
12   II,  1884|          mi elõbb halunk is meg, vigasztal az a hit, hogy a lap nem
13   II,  1884|   pihennek... (Engem itt csak az vigasztal, hogy a föld is termel néha
14  III,  1890|         alatt lévén), és csak az vigasztal, hogy ti szerkesztõk is