Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1875|            nagy arisztokrata.~Drága szobrok, ragyogó sírkövek jelzik
 2    I,  1880|           meg, diadalnak hirdetõi a szobrok, hogy dagasszák az utódok
 3   II,  1906|        fasorok, szökõkutak, sõt még szobrok is - mind nem ér semmit -;
 4   II,  1882|       képzeltem a poétákat, ahogy a szobrok mutatják. Mit tudhattam
 5   II,  1882|          helyesebben odatámasztva a szobrok, még nincs ott a kis házacska,
 6   II,  1883|             kerten, s csonka, ócska szobrok és antikvitások mellett
 7   II,  1885|          táncra kerekedtek körüle a szobrok, legalább õ úgy látta, s
 8   II,  1885|         köröskörül közelebb a többi szobrok.~Õk félig elevenek, emez
 9  III,  1888|         elbeszélés. Náday-jubileum. Szobrok és szobrászok.)~Lassanként
10  III,  1888|           De bármilyen rosszak is a szobrok, van bennök némi humor.~
11  III,  1889| méltóságteljes állásba. A budapesti szobrok mind irigyelhették volna
12  III,  1891|   meggyvörös sipkás, aranykeresztes szobrok megelevenültek és ugyanazt
13  III,  1892|           mondattal gazdagodott.~»A szobrok közt nincsenek reciprocitások.«~»
14  III,  1896|   irattekercsével, mint a budapesti szobrok.~Csakhogy õ nagy hasznát