Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1877|       vagyunk viszont ővele s szidjuk, mint a bokrot. Hogy Tahir
 2    I,  1877|       Szegény Odry Lehelt, ha szidjuk is ír, ha dicsérjük is ír.~
 3    I,  1877|     ha dicsérjük is ír.~Minek szidjuk hát?~Aztán nem is igazságos
 4    I,  1877|    kóróra...~Hétköznap Tiszát szidjuk, vasárnap aztán egy kis
 5    I,  1877|      Igaz, hogy amikor Tiszát szidjuk, éppúgy értetődik alatta
 6    I,  1878|    meg aztán három évig ismét szidjuk a mamelukokat, s három év
 7    I,  1878|       hogy jelenleg Tiszáékat szidjuk érte) magunknak fogjuk tulajdonítani.~
 8    I,  1878|    Pulszky Ferenccel szemben.~Szidjuk az öreget, de azért szeretjük.~
 9   II,  1881| minden embernél fiatalabb.~Ne szidjuk tovább. Annál sokkal több,
10   II,  1881|      ártani lehetne.~Tehát ne szidjuk, ha nincs célja, hanem mondjunk
11   II,  1882|       búsulunk, mikor az idõt szidjuk, a fiatalság majd csak talál
12   II,  1883|    õhozzá közelebb állnak. Mi szidjuk õt, akik nem ösmerjük.~Jó
13   II,  1883|        Hiszen az ellenkezõjét szidjuk mindég.~Hanem iszen segítettek
14  III,  1888|      Hiába lamentálunk, hiába szidjuk az igazságügy-minisztert,