Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1877|       szeretnek incselkedni a magyarokkal, ahol csak szerét ejthetik.
 2    I,  1878| palatinusa.~- Mi jót tettél a magyarokkal?~József semmit sem tudván
 3    I,  1878|    fogadta:~- Mi jót tettél a magyarokkal?~- Felgyújtottam a német
 4    I,  1878| Vilmos örök idõkre kibékült a magyarokkal.~Hát mondom, a rosszabbik
 5    I,  1880|         Tettél-e valami jót a magyarokkal? - kérdi nyájasan a szent.~-
 6    I,  1880|         Tettél-e valami jót a magyarokkal?~- Igenis tettem. Fölgyújtottam
 7   II,  1900|       roppant szimpatirozik a magyarokkal, õ benne magában is betyáros
 8   II,  1881|       Hát tett-e valami jót a magyarokkal?~Soká gondolkozott a nádor,
 9   II,  1881|  Tett-e valami jót fenséged a magyarokkal?~- Tettem bizony, kedves
10   II,  1881|      hasznát venni?~Mert ha a magyarokkal akar beszélni az ember,
11   II,  1882| nevetve -, hogy az Isten is a magyarokkal tart.~- Úgy van! Az is! -
12   II,  1883| okoskodjunk ezekkel a vasfejû magyarokkal, hanem csináljunk egypár
13  III,  1888|       érintkeznie Rudolfnak a magyarokkal, s legott elsimultak a borongós
14  III,  1895|     esetleges érintkezésben a magyarokkal. Ezzel a száz mondattal