Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|    tekintett, majd kicsordult a könnye utána. De amily szomorú
 2    I,  1878| magasztos elveiről, hogy szinte könnye csordul az elérzékenyüléstől.~
 3    I,  1879|   Aradig...~A királyné szemének könnye.~Igen, a király és királyné
 4    I,  1879|     füsttõl, félek, a szegediek könnye csordul...~Mert bizony Bakay
 5    I,  1880|      érdeme ez?~Király szemének könnye lett volna ily termékeny,
 6    I,  1880|         kész részvét hozta ide. Könnye szánalom volt, kegynek mondták,
 7    I,  1880|      indult meg a részvét, az õ könnye volt a jótékonyság harmata,
 8    I,  1880|     szavaktól csordult a király könnye.~...Az a könny, amelyért
 9   II,  1881|   koporsójánál helyet kér a nép könnye is. A hajdani jobbágyoké,
10   II,  1882|       ég harmatja közé királyok könnye is vegyül még azonfelül.~
11   II,  1883|        a szegény Vaynak majdnem könnye csordult erre a szégyenre:~-
12  III,  1890| hangulatból a másikba az embert könnye­dén ömlõ beszédével, mely
13  III,  1892|     temetésekhez nincs részvevõ könnye, csak a születésekhez van
14  III,  1894|     fényét még egyszer. Wekerle könnye­dén hátra hajlik, s talán