bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                       grey = Comment text

    1    I,  1869    |                    bók olyan, mint a rakéta, de legyen az csak ünnepi rakéta,
    2    I,  1869    |                    Én csak azt teszem hozzá: de olyan kulcs, mellyel a vigyázatlan
    3    I,  1870    |                szabad az ily aprónak látszó, de a nemzetgazdászatra nézve
    4    I,  1870    |                   vannak, nem változtak meg, de annál inkább változtak meg
    5    I,  1870    |                      a jobbágy jól, rosszul, de mégis úgy, hogy jövedelmök
    6    I,  1870    |              keményen ráncbaszedi a szolgát, de másrészt a gazda önkényének
    7    I,  1870    |                    szeszélyeinek és viszont.~De nézzük részletesen is, mit
    8    I,  1870    |                      felvegye.~Ez borzasztó, de hű képe azon malíciának,
    9    I,  1870    |                kényszeríti is ott maradásra, de arra, hogy azután ne durcáskodjék
   10    I,  1870    |                   van az egész társadalomra: de közvetett igenis van, azaz
   11    I,  1870    |                       Egy mélyen gondolkozó, de istentelen, feslett életű
   12    I,  1870    |            társadalom alaposzlopait képezik, de mindamellett nem tagadom,
   13    I,  1870    |                      külsõ benyomások iránt, de a határozatlanság a legnagyobb
   14    I,  1870    |                jellemtelen, s hány jellemes, de korlátolt elmetehetségû
   15    I,  1870    |                    és a nemzeti jellemet is, de én csak az utóbbira fordítom
   16    I,  1870    |                tulajdonképpeni örökös nem õ, de egy másik hasonnevû londoni
   17    I,  1870    |           flegmatikus vérmérséklet jellemez, de nem oly nagy mértékben,
   18    I,  1870    |                    áll a spanyolhoz a török, de az is már inkább a heves
   19    I,  1870    |                 hamar jön ki a béketûrésbõl, de aztán soká dühöng. Sajátságos
   20    I,  1870    |                      nagyon fogékony nemzet, de szinte határozatlan; kit
   21    I,  1870    |                   egész nemzetet felgyújtja, de mihelyt a szikra szétröppen...
   22    I,  1870    |                     lehet ugyan általánosan, de szorosan véve az olyan jellemzés
   23    I,  1870    |                   Cervantest, a »Don Quijote De La Mancha« íróját, és Zaphirt.~
   24    I,  1870    |                  Mancha« íróját, és Zaphirt.~De valamint az emberi természetet
   25    I,  1870    |                  tesz, akkor kitesz magáért, de aztán megelégszik az üres
   26    I,  1870    |                     a nagy adót nem szereti, de a zúgolódás nélkül fizeti
   27    I,  1870    |                   nem is annyira szembeötlõ, de mégis lényeges különbség
   28    I,  1870    |                      lényeges különbség van.~De térjünk vissza a szó szoros
   29    I,  1870    |               különféle feltûnési módjaihoz.~De valamint a növénynek, hogy
   30    I,  1873    |                  egyszer öli meg a halandót, de a bizottsága minden áldott
   31    I,  1873    |               bánattól sötétebb arccal.~Hej, de csak csendesen is megy már
   32    I,  1873    |                        Keserû az itala tõle.~De azért ha csendes is a Balassa,
   33    I,  1873    |           kombinációit, ami nagyon fáj neki, de azért nem mutatja, nem érezteti
   34    I,  1873    |                    elveszett fiatal emberek.~De bezzeg annál hálásabb publikum
   35    I,  1873    |                     õ muzsikálna nekik. Hej, de csak ebben is meg­rövidítette
   36    I,  1873    |               csigányra fondorkodó Úristen«! De õk azért nem irigyelnek
   37    I,  1873    |                     is, szilvóriumot is. No, de az rendén is van. A szõke
   38    I,  1873    |                     sikerült megszabadulnia, de a törvény pallosa még ott
   39    I,  1873    |                heccelte õket. A méregkeverõ.~De már azt megint Muki cukrász
   40    I,  1873    |                 akart felszökni a kaszinóba, de eltévesztette az emeletet.
   41    I,  1873    |                       Túlhajtott erényesség. De a Zichy már azt úgy érdemli
   42    I,  1873    |               embernek félnapi járóföld. No, de jó is, hogy ily sebesen
   43    I,  1873    |                     szemén levõ szemüvegbõl. De ebbõl is csak azért nem,
   44    I,  1873    |                 gyászhírek« rovatát betölti, de az is elmúlt a »Nógrádi
   45    I,  1873    |                betölti a lap hiányzó részét. De hát micsoda szemtelenség
   46    I,  1873    |                      világosság a szabadság. De hát mi köze a tótnak a szabadsághoz?
   47    I,  1873    |                  kíván jó estét mindenkinek.~De még azért nincs vége a munkának.
   48    I,  1873    |                     nyájas olvasóközönség, - de ilyenkor mégis kezdek kételkedni
   49    I,  1873    |                  tárcaíró volt nálamnál.~No, de ez a kishitûség nem háborgat
   50    I,  1873    |                    inkább gyengének találom.~De ha aztán valaki arra vetemedik,
   51    I,  1873    |                   Kerkápolyi-féle definíció, de azért mégis olyan világos,
   52    I,  1873    |                     az arcuk. Lesoványodtak.~De hát nem is csoda az. Étvágya
   53    I,  1873    |                     Hadd mulasson szegényke!~De ha van pártolója a jezsuitáknak,
   54    I,  1873    |                      nincsenek ugyan eszmék, de mégis vannak pártok.~...
   55    I,  1873    |                  mégis vannak pártok.~...Jó, de azért van egy dolog mégis
   56    I,  1873    |                      állapotját siratók: no, de ami a nedv e fogyatkozását
   57    I,  1873    |                tapogattam: nincs-e kitömve - de tapasztaltam hogy egy cseppet
   58    I,  1873    |                 cserélni a mi királyunktól - de mivel csak két regementet
   59    I,  1873    |                      azt a nótát, hogy »jaj, de huncut a német!«, hogy még
   60    I,  1873    |               formátlan arc õsmagyar típus - de nem teszi széppé a nõket.~
   61    I,  1873    |                hintett ránk mindent, ami jó, de az asszonyok arcára elfelejtett
   62    I,  1873    |               dologra. Ha az esküvõt nem is, de láttam helyette a »Goldene
   63    I,  1873    |                      mely kormányunkat érte.~De ezt mégiscsak elszenvedtem
   64    I,  1873    |                       Nemes csatározási mód, de negative. Ezek is tanulhatnának
   65    I,  1873    |               vigasztal a nagy veszteségben. De a baj nem jár egyedül. Az
   66    I,  1873    |                      esett tõle semmi bajom. De most meg vagyok hökkenve,
   67    I,  1873    |                       mindig neki van igaza. De én azért mégis felvettem
   68    I,  1873    |                  tudom, láz törné mérgében), de ez mindenesetre még nem
   69    I,  1873    |                      Mátyás király - halva«.~De azért abszurdum lenne nyomozási
   70    I,  1873    |                     az országos keretbe. No, de nem is csoda! Nagyon csendes
   71    I,  1873    |                    lenni vagy nem lenni. No, de jó a tejjel-mézzel patakzó
   72    I,  1873    |                     hogy benne maradjon. No, de vigasztalhatja az a tudat,
   73    I,  1873    |                    füstnek »üresség« a neve.~De menjünk tovább a fantázia
   74    I,  1873    |                    községi könyvtár épülete: de a legszebb ház mindenütt
   75    I,  1873    |                    banknak is kölcsönöz. No, de ki tehet arról, hogy olyan
   76    I,  1873    |                      sem nekem való ember; - de meg sajnálom is szegényt
   77    I,  1873    |                  kiálljon professzoroskodni, de amennyiben igazat ír, mégis
   78    I,  1873    |                  nagyon, valamit megbírálni, de nehezebb megírni azt a valamit,
   79    I,  1873    |                     hogy a tengeri kikeljen.~De még egyet nem hagyhatok
   80    I,  1873    |                   embernek, aki nemcsak pap, de a ki a szó valódi értelmében
   81    I,  1873    |                   hömpölyög, mint többnyire, de a viccek közt sem szabad
   82    I,  1873    |              keresztüllábolnia, míg fölfelé, de különösen »lefelé« elérte
   83    I,  1873    |                  elérte a kívánt sikert. No, de ez nem az õ érdeme: mert
   84    I,  1873    |           belediktált a virgács valamikor...~De még a halászati jog is fontos
   85    I,  1873    |               megismertem, még gyermek volt, de azért már bele­vegyült a
   86    I,  1873    |                   kevesebb csalódást ismert, de azért mégsem volt hiszékenyebb.~
   87    I,  1873    |                  lovagokat akarva-nemakarva, de mindenesetre ügyes manőverekkel
   88    I,  1873    |                     nem növekszik, nem fogy, de állandósága annak igazoltságáról
   89    I,  1873    |                    vélekedik ő, nem tudom, - de nem is törekedtem kitudni.
   90    I,  1873    |                 tisztában vagyunk egymással, de azért egyikünk sem zárta
   91    I,  1873    |                   eddig hidegeknek ismertem, de melyeket egy előttem ismeretlen
   92    I,  1873    |                    szép Galathea történetét, de rettegjem Pygmaleon sorsát.~
   93    I,  1873    |               azoktól is, kik nem érthették, de még inkább azoktól, kik
   94    I,  1873    |                    elzárkózott a ridegségbe; de hát van valami csodálatos
   95    I,  1873    |                    gyújtja is meg a világot, de legalább megmelegíthet nehány
   96    I,  1873    |                    az, hogy hallgassak róla. De mivel ha hallgatnék, üres
   97    I,  1873    |              mosolygott:~- Nagyon sajnálom - de mondhatom, bármikor szívesen...
   98    I,  1873    |                     hogy még magamnak elkel. De hátha véletlenül azt a koporsót
   99    I,  1873    |                  õfelsége?~- Nem is egyszer, de kétszer.~- Beírta nevét
  100    I,  1873    |                    jóllakni - nagy pazarlás.~De a költségeket bõven kárpótolja
  101    I,  1873    |              berugott állapotban faragtatni, de amennyiben az - mint a hor­
  102    I,  1873    |                    ami igen szép dolog tőle. De még sokkal szebb dolog lenne -
  103    I,  1873    |                      fejére, hogy ő viselje, de »nekünk« ragyogjon, fénnyel
  104    I,  1873    |                 ragyogjon, fénnyel körítjük, de az a fény nekünk világít.~
  105    I,  1873    |                  kölcsönöz - nem a halottak, de az élők kedveért...~Ők is
  106    I,  1873    |                 között hamvadozó por...~Por, de amely beszél az élőkhöz: »
  107    I,  1873    |                  nagyon szeretett kártyázni. De bezzeg annál tovább regnált
  108    I,  1873    |                   hadjárata volt a törökkel, de azért nagyon szerette a
  109    I,  1873    |                 mégpedig a - borban.~Keresi, de ki tehet róla, hogy sohasem
  110    I,  1873    |                forint.~- Jövedelem csak van, de meg is érdemli az ember.
  111    I,  1873    |                  hogy itt is pincében lakom, de... ezek a koporsók...~-
  112    I,  1873    |                     azután háborút is visel, de csak a kliensek ellen, és
  113    I,  1873    |                 ellen, és elpáholják ezt is, de csak - a periratokban.~A
  114    I,  1873    |                     már egy kis uras életre. De hát, én istenem, ha az öreg
  115    I,  1873    |                      sorokra.~A nõkrõl írok, de nem a nõknek.~Csak nekünk,
  116    I,  1873    |                  ugyan a kliens tagját fedi, de azért mégis a Sramko bácsi
  117    I,  1873    |                       Fatter« kivonulásához, de csakhamar elcsendesül minden,
  118    I,  1873    |                 elfoghassa financiernek.~No, de most már hála istennek,
  119    I,  1873    |                  vermet ás, maga esik bele.«~De hát beszéljünk a nógrádiakról.~...
  120    I,  1873    |                   gabona ára kezd leszállni. De még az sem tréfa ám, hogy
  121    I,  1873    |                      az olcsó borkészítést.«~De már erre a tudományra csak
  122    I,  1874    |                   kilép ugyan a baloldalból, de a kormányt pártoló Deák-párthoz
  123    I,  1874    |                      baját ki nem puhatolta. De hiába, hasztalanul tanakodtak,
  124    I,  1874    |                      minden egyebet megtett, de erről az egyről egészen
  125    I,  1874    |                 hanyatlott gabna-kivitelünk, de újabb időben a rossz termés,
  126    I,  1874    |                dézsmát kellett adni borábúl, de csak akkor, ha termett,
  127    I,  1874    |                   volt, midőn dézsmát adott, de mit csináljon vele, hogyan
  128    I,  1874    |                  kimondta ugyan, hogy káros, de törvényt azért annak megszüntetésére
  129    I,  1874    |               lehetnek ugyan jók és üdvösek, de nálunk károsak.~Pedig a
  130    I,  1874    |                     irigységet, dicsvágyat - de a helyzet őszinte áttekintését
  131    I,  1874    |                 melybe talán önhibájából is, de különösen a körülmények
  132    I,  1874    |                 legyen »mindennapi kenyere« (de nem hogy eleméssze, hanem
  133    I,  1874    |                      Õ megmozdult a hegyhez, de a hegy nem akar hozzájõni):
  134    I,  1874    |              nyereség, se veszteség.~Száraz, de mélyen elszomorító adatok
  135    I,  1874    |                     számmal megjelent tagok; de az eredmény éppen semmi.
  136    I,  1874    |                    is megegyeztek ez egyben, de annál inkább tértek el a
  137    I,  1874    |                   magát a megye függetlenül, de ne hozhas­son statutumokat
  138    I,  1874    |                     ftig jótállni valakiért; de ha felvesszük azt, hogy
  139    I,  1874    |                     ügyetlen eljárása miatt, de erkölcsileg kötelezve vagyunk,
  140    I,  1874    |                     az ország nemcsak belül, de határain kívül is minden
  141    I,  1874    |                      hogy Ghiczy következik, de lehet, hogy - Sennyey; mert
  142    I,  1874    |                     hagyhatják oda a fényes, de kellemetlen miniszteri székeket
  143    I,  1874    |                   reformokra van szükségünk, de éppen azért a mostani országgyûlést
  144    I,  1874    |                      barátjai a koalíciónak, de a jelen esetben mégis alighanem
  145    I,  1874    |              királynak beadják lemondásukat. De hogy kik fogják õket követni,
  146    I,  1874    |                   Gorove, Horváth Boldizsár, de legkiváltképp Lónyai mellett,
  147    I,  1874    |                    állítólag - abba belépni, de legkevésbé hajlandó átengedni
  148    I,  1874    |                  dottak is csak találgatás - de a legtöbb alappal bíró találgatás.~
  149    I,  1874    |              kormányt igyekezett létrehozni: de Ghiczy Kálmán szinte vonakodott
  150    I,  1874    |                    hazafiságára hivatkozott, de oly föltétellel, hogy amennyiben
  151    I,  1874    |            ütközhetik lehetetlen­ségekbe is, de mely szerencsésen keresztül
  152    I,  1874    |                      melyek sok jót ígérnek; de ha nem sikerül is az óriási
  153    I,  1874    |             Mocsáry-féle közjogi ellenzékbe, de mely szinte nem sokat lendít,
  154    I,  1874    |                      újakat behozni lehetne.~De legfontosabb, amelyrõl ezúttal
  155    I,  1874    |                követelések, a rendõri ügyek, de legkiváltképp a légiónyi
  156    I,  1874    |                  apasztaná a bírák munkáját.~De ami véleményünk szerint
  157    I,  1874    |                  szinte a külföldön utazgat. De amennyiben a politikusok
  158    I,  1874    |               beletörülheti a maga szennyét, de viszont nem vagyunk olyan
  159    I,  1874    |                  megférjenek egymás mellett.~De errõl elég ennyi, annál
  160    I,  1874    |                     hogy Ghiczy az az ember. De nemcsak Kerkápolyi után
  161    I,  1874    |                   lesöpörgetni sem értek rá, de nem dologkerülésbõl, mert
  162    I,  1874    |           nemzeteknél nagy szolgálatot tevõ, de a mi mûveltségünket messze
  163    I,  1874    |                     még senki sem kopott el, de az ugrásokban már nem egy
  164    I,  1874    |                     Haladjunk, ha lassan is, de biztosan, ez a mi elvünk,
  165    I,  1874    |                    biztosan, ez a mi elvünk, de ne ugráljunk divatból egyes
  166    I,  1874    |                     nyilatkozik részletesen. De reméljük, hogy erõs akarat
  167    I,  1874    |                politizálási pletyka kedvenc, de szomorú tárgya. Már azon
  168    I,  1874    |                    mi is és az egész ország.~De ez alatt sem mi, sem az
  169    I,  1874    |                      és jöven­dõnk rovására, de értjük alatta azt az ésszerû
  170    I,  1874    |                     hasznára, ha nem kíméli, de ahol kára nélkül nélkülözhet,
  171    I,  1874    |                   vehetne a törvényhozásban. De vajon elérhetõ volna-e ez
  172    I,  1874    |                 magyar bankról nyilatkozott, de nyilatkozatát, mely kétségkívül
  173    I,  1874    |                      túl akart adni rajta, - de budget nélkül kormányozni
  174    I,  1874    |                      majd máskor határoznak, de már abból a dologból, hogy
  175    I,  1874    |                    békét! És ez nagy diadal, de még nagyobb nyereség. Most,
  176    I,  1874    |                  akarsz, háborúra készülj! - de mindamellett gondolkozzanak
  177    I,  1874    |                   nagy hadsereget összeütni, de ahol nagy hadsereg van,
  178    I,  1874    |                       szabott ár« uralkodik. De Bittó azért mégis derekasan
  179    I,  1874    |                     és azt használta is (?), de azért ami ott meg­szavaztatik,
  180    I,  1874    |                   kicsordult a könnye utána. De amily szomorú volt, éppen
  181    I,  1874    |           gondatlanság vezérli igen sokszor.~De lássuk magát a dolgot.~A
  182    I,  1874    |                     ez nem a Deák-párt volt.~De a Deák-párt sem járt el
  183    I,  1874    |            megszavazták volna az 5 milliót.)~De hogy a jobboldal el nem
  184    I,  1874    |                    is hozott fel ugyan okot, de már az meg éppoly nevetséges,
  185    I,  1874    |                  lenne - úgymond - elegendõ.~De a »semmi«, az elegendõ ugye?~
  186    I,  1874    |                   kellett volna: a nevelést, de a nagy tételeknél ismét
  187    I,  1874    |                     Kálmán, Zsedényi s a t., de ezek jótékony befolyását
  188    I,  1874    |               ezáltal meghosszabbítá életét. De ha csalódnánk is és a Bittó-kormányt,
  189    I,  1874    |               törvény, mely 67 óta hozatott: de ezzel nem azt mondtam, hogy
  190    I,  1874    |                mindig hencegnek a karlisták, de már ez csak a lépre került
  191    I,  1874    |                 melyhez mindig visszatérünk. De a politikusok nyugalma is
  192    I,  1874    |                      a nagy meleg dacára is, de csak ritkábban tart nyilvános
  193    I,  1874    |                     mint mondják, jó katona, de egyéb semmi, s sokan a magyar
  194    I,  1874    |                   lehet hû »császári ember«, de hogy bajosan lesz alkotmányos
  195    I,  1874    |                      lesz szavazva a budget, de hova lesz az alkotmány?
  196    I,  1874    |                     a sokszor megpanaszlott, de a mainál mégis talán jobb
  197    I,  1874    |                      idejét nemcsak megérzõ, de meg is értõ józanságának -
  198    I,  1874    |                     ember nemcsak két úrnak, de néha hatnak is. Aki miniszteri
  199    I,  1874    |                   lehetetlenség; akárhonnan, de valahonnan ingyen húzza
  200    I,  1874    |                      ingyen húzza fizetését.~De ha ettõl eltekintünk - akkor
  201    I,  1874    |             Bármiként szépítsük is a dolgot, de erre valóban szükség volt,
  202    I,  1874    |             szeplõtlen tiszta hangjának.~No, de ezentúl nem így lesz, hacsak -
  203    I,  1874    |                 héten észrevehetõ irányában, de éppen ez mutatja, hogy a
  204    I,  1874    |                     magunk sem tudjuk miért, de úgy látszik, nem fog javunkra
  205    I,  1874    |                      hazafiságunk óhajtotta, de legalább megköze­lítette
  206    I,  1874    |              becsületünkre váló határozatot, de hála Keglevich Béla kezdeményezésének
  207    I,  1874    |                összevissza csókolunk szembe, de fel sem vesszük a háta mögött,
  208    I,  1874    |                      hirdetünk úton-útfélen, de azért úgy bánunk vele, mint
  209    I,  1874    |                    vele, mint egy szolgával. De aztán neki is van néha egy
  210    I,  1874    |                    háta mögött fel sem vesz, de melyre nemsokára rá fog
  211    I,  1874    |                     ez még megengedhetõ is - de már borzasztón nevetséges,
  212    I,  1874    |                határozott kifejezést adni. - De ennél kisszerûbb és gyermekesebb
  213    I,  1874    |                    ténynek kell tekintenünk: de a fejedelmek találkozása,
  214    I,  1874    |                  véghezvitelére fanatizálva; de - mint egy berlini lap megjegyzi -
  215    I,  1874    |             szükséges érdemleges módosítás - de mindamellett van e törvény­
  216    I,  1874    |                  egyéb bajunknak kútforrása: de nem bízom az orvosság õszintetésében,
  217    I,  1874    |                     hogy az mégis praktikus. De mi azért most sem vehetjük
  218    I,  1874    |               borzadunk: »Magyarország volt, de nem lesz«. És mégsem szállunk
  219    I,  1874    |                   nemes eredetû is lehetett, de a gyakorlat megmutatta hogy
  220    I,  1874    |                eltört fazéknak a cifra fedõ?~De hagyjuk ezt, s ne hagyjuk
  221    I,  1874    |                  befizetését eredményezheti, de az ország sanyarú állapotán
  222    I,  1874    |                     mik a hínárból kihúznak, de íme most már itt az idõ:
  223    I,  1874    |            trónbeszéd képeznek némi érdeket, de ezek is csak úgy tûnnek
  224    I,  1874    |                   illõ dísszel megtartatott, de valamely új lendülettel
  225    I,  1874    |                    tenni még nem tett sokat, de a biztatásból kijut elég.~
  226    I,  1874    |               megírva, tele hazaszeretettel, de hát fogja látni aki olvassa,
  227    I,  1874    |                  Lajos csak közel áll hozzá, de nem tart vele.~Mi is közel
  228    I,  1874    |                      függetlenségét akarjuk, de mi sem tartunk vele, mert
  229    I,  1874    |                   úgy látszik, ha lassan is, de megerõsödhetünk. Chiczy
  230    I,  1874    |                      erõsen reménylik ugyan, de én nehezen hiszem, hogy
  231    I,  1874    |           észrevétlenül olvadjon be: igen, - de hogy ez eléressék, egyidejûleg
  232    I,  1874    |                    nélkül veszedelmes lehet, de hasznos nem.) Sok teendõnk
  233    I,  1874    |                 Higgyük?~ ~A PÉLDA RAGADÓS - DE RITKÁN~Ilyen ritkaságot
  234    I,  1874    |                    cipelheti szomorú életét, de az egyesek érdekeit s azoknak
  235    I,  1874    |                      akármilyen immel-ámmal, de utoljára is rájövünk, hogy
  236    I,  1874    |                kormánynak gondoskodni errõl, de ha késõn teszi is, jobb
  237    I,  1874    |                  emlõit. Várunk és remélünk! De mit és kitõl? A sajtó és
  238    I,  1874    |                    csomó kikötözgetését.~No, de végre mégis megakad valahol,
  239    I,  1874    |                      ahol nem megállapodnia, de honnan kiindulnia kellene -
  240    I,  1874    |             közvéleménynek mindig igaza van.~De hiszen ahol vezéreknél sincs
  241    I,  1874    |                     mert hiszen az a haza, - de az tiszta meg­gyõzõdésem,
  242    I,  1874    |                   része gondolkozni sem tud: de ez korántsem volna nagy
  243    I,  1874    |                  rész tud ugyan gondolkozni, de bolondul, eladják szavazatukat,
  244    I,  1874    |                      meg az igazság mellett, de nem minden ajk szól mellette.
  245    I,  1874    |                    velök még ma foglalkozni, de a helyzetet elõkészíteni
  246    I,  1874    |                  kifolyó következmény lehet. De ezt nem lehet várni a levegõbõl,
  247    I,  1874    |                egyelõre nagyhatalmi állását, de azon majdnem diktátori szerepét,
  248    I,  1874    |                      még eddig teljes titok, de hogy az fog-e végig maradni,
  249    I,  1874    |               államháztartásunk vezetésében, de ezen két év alatt megöli
  250    I,  1874    |                 javaslat, amire szükség van: de a betegség nagy, úgyhogy
  251    I,  1874    |                   erély a legjobb tanácsadó, de a szigornak sem szabad a
  252    I,  1874    |                   felelõssé téve a kivetett, de behajthatatlan adóért. Igen, -
  253    I,  1874    |             kalkulusaiban ne csatlakozzék, - de nálunk, hol a községek nyomorult
  254    I,  1874    |           konstitúciónk ezen igaz hogy szép, de ma már tökéletesen lejárt
  255    I,  1874    |                 többség ugyan még mindig õ - de e többségben nincs meg többé
  256    I,  1874    |                   ülhet akárki a kormányon - de segíteni nem fog, bajainkat
  257    I,  1874    |                    ama néhány valamire való, de még végleges elintézést
  258    I,  1874    |                    adó alá esnek a cselédek, de csak a férfinemen levõk (
  259    I,  1874    |               lótartás igaz, hogy luxuscikk, de csak ott, ahol kizárólag
  260    I,  1874    |                   magasan adóztassék is meg. De ha apadna, se lenne érte
  261    I,  1874    |     adótörvényjavaslatot nem lehet felfújni. De hát hiába, ha az volt a
  262    I,  1874    |                     jelszó:~Adj uram, esõt - de mindjárt.~Igaz a latin közmondás,
  263    I,  1874    |                     gyorsan ad, kétszer ad«; de az is igaz, hogy aki rosszat
  264    I,  1874    |                   mondta, a másik is mondta, de biz a csak malaszt maradt,
  265    I,  1874    |                passzionátus demonstrációkat, de csak úgy, ha semmibe sem
  266    I,  1874    |                     párt, szabadkozván, hogy de bizony õ viseli az átírási
  267    I,  1874    |                      milyen olcsón! Oh, nép, de nem érted meg: mit tesz
  268    I,  1874    |                      mint beadni lemondását. De hogy mi lesz akkor, azt
  269    I,  1874    |                     készíti el kellõ idõben, de hol van az megírva: ha a
  270    I,  1874    |                   folytatólagosan az adókat, de abban nem lesz köszönet.~
  271    I,  1874    |                   megjeleli magának az utat, de a Bitto-Ghyczy kabinet semmire
  272    I,  1874    |                hírlapi harc folyt már ezért, de annyira felmelegítve még
  273    I,  1874    |                   okoskodás sok alappal bír, de bátran merjük állítani,
  274    I,  1874    |              magunkat, ha nem is gyûlöletes, de kétes, jelenük a szabadelvûség
  275    I,  1874    |                 adhatja kezükbe önként soha.~De tegyük fel, ami lehetetlen
  276    I,  1874    |                    hogy ez mind megtörténik, de még akkor is lehetséges
  277    I,  1874    |               miniszter lesz Magyarországon, de az is bizonyos, hogy már
  278    I,  1874    |                  csak nehéz kormányra jutni, de nem lehetetlen; a konzervatív
  279    I,  1874    |                      volna fel nyugalmunkat: de az egész idõn keresztül
  280    I,  1874    |                     vajúdást, mely a pártok, de kivált a Deák-párt kebelében
  281    I,  1874    |                    kedve megállni a félúton, de könnyebb volt kitérni a
  282    I,  1874    |          kezdeményezésétõl a siker elmaradt.~De azért, mint az erõszakosan
  283    I,  1874    |               vezérsége alatt állott és áll, de külön szerepet még nem vitt,
  284    I,  1874    |                       s ezt én is helyeslem, de mikor az élõk becsülete
  285    I,  1874    |                  Horkainak ujját megharapta; de hol van azon aludtvérû ember,
  286    I,  1874    |                   nagyságos ezredes úr!« No, de rá is rivalltam az akasztófáravalóra: »
  287    I,  1874    |                     a középpárt tagja lenni, de a klub tagja maradt, míg
  288    I,  1874    |                      hivatásának megfelelne, de élhetetlen semmivé törpül,
  289    I,  1874    |            röpiratban rágalom foglaltatik, - de azért a vádlottakat, mint
  290    I,  1874    |                   expedíció nemcsak osztrák, de magyar, nemcsak Ausztriára,
  291    I,  1874    |                      a bölcs határozat, hogy de mégis »megtiszteltetés«
  292    I,  1874    |                  gróf gondolkozott helyesen, de Bismarck dobta el a kalapács
  293    I,  1874    |                      Ez már nem »stratégia«, de taktika!)~Csodálatos, hogy
  294    I,  1874    |                   nagy hazafiak vagyunk mi - de csak ünnepélyeken és banketteken!~
  295    I,  1874    |                 siettetni fogják a törvényt.~De miért?~Hát csak azért - »
  296    I,  1874    |                       kényelmesen ugyan nem, de tisztességesen élhetnek.)~
  297    I,  1874    |                 napilap szerkesztője ellen.~»De már ezt megnézzük!« mondja
  298    I,  1874    |                    szent elveket lapjaikban, de azért õk magok annyit sem
  299    I,  1874    |                      vagyok mindkettõjüknél.~De hogy tulajdonképpen a dologra
  300    I,  1874    | igazságszolgáltatásunk nincs, pénzünk sincs, de még pláne reményünk sincs,
  301    I,  1874    |           munkálkodással, takarékos­sággal - de már azt nem kívánhatja komolyan,
  302    I,  1874    |                     Szép egyesekben az akar, de isten ments ehhez az eszközhöz
  303    I,  1874    |             bámulatos, fantáziája hatalmas - de érvelése sántít. Eszméi
  304    I,  1874    |                      Eszméi nem rendezettek, de meglepőn újak. Gondo­latait
  305    I,  1874    |                    is a mai világrendszerbe, de amennyiben egy híres férfiú
  306    I,  1874    |                      dolognak utána jártunk, de eddig semmi siker, A 31-
  307    I,  1874    |                     találkozhatunk a lapban, de ez nem zárja ki, hogy beszélyéért,
  308    I,  1874    |                     Meglehet rossz politika, de becsületes. Nem állunk semmi
  309    I,  1874    |                     Irányunk a hazaszeretet, de az okos hazaszeretet, mely
  310    I,  1874    |                     törekvésünk a szabadság, de a célszerű szabadság, mely
  311    I,  1874    |               feltakarhatlan fátyola alatt - de éppen mert nem tudjuk, sokat
  312    I,  1874    |         szerencsétlenségekben gazdag év olt. De miért a visszapillantás?
  313    I,  1874    |                  őket az új pártalakulásnál?~De történjék bármi, szüljenek
  314    I,  1874    |                   pedig nemhogy kevesbednék, de inkább megszaporodik a periratok
  315    I,  1874    |                  eszme van ugyan Aesopusban; de ahhoz csak úgy hasonlít,
  316    I,  1874    |                      Csók« is plágium lenne. De még mennél nagyobb plágium
  317    I,  1874    |                   eredeti bennök, ami rossz. De én azt azért mégsem tartom
  318    I,  1874    |             LEVELÉHEZ]~1.~Ha okulást nem is, de szellemi gyönyört mindenesetre.
  319    I,  1874    |                       3.~Bocsánatot kérek... de már ezt nem hagyhatom helyben.
  320    I,  1874    |       SZERKESZTÕJÉHEZ~Köszönöm a jóakaratot, de én magam nem látom szükségét
  321    I,  1874    |         helyrehozatalát remélik az új évtõl; de legyen bármiképp, mi is
  322    I,  1874    |                       ki csak a mára gondol, de a holnappal már nem törõdik.~
  323    I,  1874    |                      még nem jöttek meg ide, de azért mégis tavasz van még
  324    I,  1874    |                 ibolya ütötte fel üde fejét! De még ez mind csak kismiska
  325    I,  1874    |                      látod ugyan az ibolyát, de csak az »Auslag« alatt,
  326    I,  1874    |                      jutsz, habár drágán is: de mert könnyen jutottál, tehát
  327    I,  1874    |                     is csak festett szépség! De még mennyire festett!~Igaz,
  328    I,  1874    |            nyomtatvány eléggé jövedelmezõ. - De ami legjobban meglepett,
  329    I,  1874    |                       Nincs többé melegség.« De már ez dühbe hozott. Ejnye,
  330    I,  1874    |                kategoria. Mingyár szolgálom.~De a rostélyos ominózus étel
  331    I,  1874    |            Hitelességéért nem kezeskedhetem, de hangulata s a költõ egyéni
  332    I,  1874    |                      A vészes égen elborult,~De nem esett le csillaga.~Meg
  333    I,  1874    |                     vagdalva, vérzik kezünk,~De még azért elbirja fegyverünk~
  334    I,  1874    |                    ránk veszett fogad fened.~De mit az élet nekünk?~Ha lesz
  335    I,  1874    |               Feltámadtak és járnak köztünk, de némán, hallgatagon. Semmi
  336    I,  1874    |                 hangzik, mikor vadászat van.~De most már ettõl bizony nem
  337    I,  1874    |           kegyelettel az elvérzettek sírját; de ne vigyünk onnan haza se
  338    I,  1874    |                     datálhatom elõbbrõl. No, de kezdjük elölrõl. - Olvasóim
  339    I,  1874    |                       ha nem is személyesen, de legalább szatírái után.
  340    I,  1874    |                  tartja a »Csalomjai« nevet, de az igazsághoz annyira nem
  341    I,  1874    |                    midõn közbevágtam, hogy: »De én igazán ösmerem ám Csalomjait.
  342    I,  1874    |               Életrajzi adatokat is ígértem, de nem volt idõm: különben
  343    I,  1874    |                 alusszák innen örök álmukat, de azt meg kell éreznie a halottnak
  344    I,  1874    |                  ünnepe: a legnagyobb ünnep.~De Pesten nem az. Itt mulatságból,
  345    I,  1874    |                      megér circa 16 frtot, - de egy gyereket!...~- Hagyjuk
  346    I,  1874    |                       a jövõ vasárnap hozom, de csak hátul a szerkesztõi
  347    I,  1874    |              Csalomjai név alatt nõ lappang: de arra talán mégsem gondolt,
  348    I,  1874    |                   gyufájával. Nyirkos gyufa. De még nedvesebb a gyertya
  349    I,  1874    |            szeretnének sötétben maradni.~No, de félre a politikával! Ne
  350    I,  1874    |             nyavalyáskodásnak néz eléje.~No, de ha ilyen rossz jóslatot
  351    I,  1874    |                  vész el a nagy álmosságtól, de azért mégsem maradnának
  352    I,  1874    |                   Mikulás sem bántotta õket, de a kis Jézus is hátatfordított
  353    I,  1874    |                      megvan máskor is ugyan, de sohasem fáj annyira, mint
  354    I,  1874    |                     kulcsát.~Bár nem sokan - de mégis vannak, akik azt már
  355    I,  1874    |            ráfordította figyelmét e tárgyra. De dacára annak, hogy az erre
  356    I,  1874    |                      erkölcsileg mindég áll, de vajon jogilag is-e? Igenis,
  357    I,  1874    |             követelhettünk díjat munkánkért, de csak akkor, ha azzal megbízattunk.
  358    I,  1874    |                   agyában is keletkezhetnek, de egyén­leges természetüknél
  359    I,  1874    |                      különben is lehetetlen.~De - fogják ellenem vetni -,
  360    I,  1874    |               megszünteti ezen megszorítást. De midőn más kiadó akarja ezt
  361    I,  1874    |              legigazságtalanabb egyedáruság. De ezen ellenvetés csak az
  362    I,  1874    |                      más is jogosítva volna. De midőn az író vagy jogutódja
  363    I,  1874    |            jogtulajdon címén cselekszi; úgy, de tulajdontól elválaszthatatlan
  364    I,  1874    |                   ennyit nyert a törvénytől. De - kérdem - nélkülözi-e ezen
  365    I,  1874    |                tökéletest hozzon létre. Úgy, de ha nem ismeri el a törvény
  366    I,  1874    |                     vagy élvezetet merítsen, de a közzétételt nem akarta,
  367    I,  1874    |                     annak tulajdonosa ugyan, de ezen tulajdon az írótól
  368    I,  1874    |                     gyönyört kíván nyújtani, de előadásának kinyomatását
  369    I,  1874    |                 folytán alakult szüleményei. De aki akár az első, akár a
  370    I,  1874    |               utánnyomást követnek ugyan el; de jogilag másként ítélendő
  371    I,  1874    |                      elébe való alkalmazása; de csak akkor, ha ezen cím
  372    I,  1874    |             engedhető meg, mint más munkáké. De mit kelljen előadásukról
  373    I,  1874    |             legméltányosabb arányba hozza. - De térjünk vissza az utánnyomáshoz.~
  374    I,  1874    |               lehetetlen a társas együttlét.~De még egy másik érvet is harcra
  375    I,  1874    |                  ezen célzatát nem tagadjuk, de szintoly alaposan föltesszük
  376    I,  1874    |                 kétség nélkül el fog éretni, de az irodalomnak sír fog ásatni,
  377    I,  1874    |                   jog volt az írói tulajdon, de 1709-ben és 1710-ben ezen
  378    I,  1874    |                      hagyatott ezen törvény, de csak belga állampolgárok
  379    I,  1874    |       sajtótörvényeket, annak módja szerint, de ne lakoltassuk ilyen félszeg
  380    I,  1874    |              megnevezett szerzőtől származó, de a kiadó neve. Továbbá a
  381    I,  1874    |                     is küldte észrevételeit. De az ezek alapján a kancelláriánál
  382    I,  1874    |                 peres kérdések eldöntésénél. De miután más törvénykezési
  383    I,  1874    |                    mely azonban elvettetett, de újabb időben Franciaország
  384    I,  1874    |               általános nemzetközi oltalmat, de miképp évről évre több állam
  385    I,  1875    |           kitartással, azokkal ha lassan is, de biztosan jobb karba állítani
  386    I,  1875    |                csatlakozzanak a balközéphez. De hát miért csatlakozzanak?
  387    I,  1875    |                 Lehet, hogy tudnak valamit - de nem akarják elárulni a haza
  388    I,  1875    |                  mind csak mulatságok ugyan, de oly mulatságok, miken gyakran
  389    I,  1875    |               Szomorú dolog lesz, az igaz, - de bizony sok más szerencsétlenség
  390    I,  1875    |                   írtunk, még mindig kísért, de csak a lapokban. Abban mindenki
  391    I,  1875    |                 fogadtatott a fényûzési adó. De mondom, hogy látszik célszerûnek
  392    I,  1875    |                   köpenyeg alatt eddig is, - de nem vártuk volna a Deák-párttól,
  393    I,  1875    |                kövesse, mi fog kibonyolódni; de amennyire emberi ésszel
  394    I,  1875    |                 eddig csak papíron létezett, de amely már is kezd »életjeleket«
  395    I,  1875    |                 egyezményt rosszallja ugyan, de egy idõre elfogadja. Ezáltal
  396    I,  1875    |                    menekülhetünk a hínárból, de ez áldozatok ne terjedjenek
  397    I,  1875    |                  kormányt akar elsõ esetben, de ez szerinte csak úgy érhetõ
  398    I,  1875    |                 megalakulása után kezdi meg. De annál tömöttebbek a pártklubok,
  399    I,  1875    |                     leendõ miniszterelnökül, de azt hisszük, egyelõre minden
  400    I,  1875    |                   konzervatívok, nem tudjuk, de látjuk mozogni õket, jele
  401    I,  1875    |               volnánk indokolni nézeteinket, de ezúttal nem volna helyén
  402    I,  1875    |           reakcionárius rendszabály elfér, - de mi nem akarjuk intencióit
  403    I,  1875    |                    kormányoz ez idõ szerint.~De lássuk, kik lettek miniszterekké.
  404    I,  1875    |                Szontagh Pál kínáltatott meg, de visszautasította. Az új
  405    I,  1875    |                kormány ellenében elfoglalni. De mielõtt síkra szállana ellene,
  406    I,  1875    |               szellemi tekintetben fölverte. De hogy ezen program megvalósulhasson,
  407    I,  1875    |                  bátran jósoljuk: igazságos, de szigorú kormányférfi lesz,
  408    I,  1875    |                      hagyományos szabadelvû, de mindamellett józan érzületét:
  409    I,  1875    |                  leverné, ha nekigyürkõznék, de azért õk magok nem tesznek
  410    I,  1875    |                 naggyá és félelmessé neveli. De ez nem valósult meg. Az
  411    I,  1875    |                töpreng: hosszú élete lesz-e? De ha biztonságát mégis zavarja
  412    I,  1875    |                   játssza el, habár célszerû de halasztást szenvedhetõ reformokkal
  413    I,  1875    |                   szüksége, mint éppen most.~De amily hazafias kötelessége
  414    I,  1875    |                   zászlója lehet csalo­gató, de azon felül, hogy a hazára
  415    I,  1875    |                  világnak, mint most nekünk. De azért még sincs okunk büszkélkedni
  416    I,  1875    |               közéjük durrantott puskájával, de azért nem lőtt varjút, hanem
  417    I,  1875    |              Legalább jóízűt nevetnek rajta.~De íme, lássuk szóról szóra:~»
  418    I,  1875    |                   szeretetben, reménységben, de azért ne csüggedjünk!~Tisza
  419    I,  1875    |                       mit a 48-asok akarnak. De ha nem érhető el! Azon anya,
  420    I,  1875    |                     ki az érzelmeket ismeri, de bűnös az emberek előtt.~
  421    I,  1875    |        rangfokozatnak tanító és tanító közt, de különbség mindenesetre van:
  422    I,  1875    |                    fontos következményekkel, de annyiban mégis érdekes,
  423    I,  1875    |                  hozni ellene alkalmasint, - de arra nem hederít senki.
  424    I,  1875    |                    kezd, jönnek a fecskék... De nem azok a rendes, fekete,
  425    I,  1875    |                  gyanús. Ajánljuk a kormány, de nem ajánljuk a közönség
  426    I,  1875    |                      sem tudják, hogy miért, de kezdik magokat kényelmetlenül
  427    I,  1875    |              elégedetlenül rázzák fejüket. - De hogy »miért?« - azt voltaképpen
  428    I,  1875    |                  mindenekelőtt Rómába vezet, de a mi meggyőződésünk szerint
  429    I,  1875    |                     méltóságos fõrendeknek - de annál nagyobb bosszúságára
  430    I,  1875    |              hangoztatott takarékosság felé.~De úgy vannak vele azok is,
  431    I,  1875    |                       féltik a kimaradástól. De tegyük fel a legrosszabbat,
  432    I,  1875    |                    kormányt, mi a programja?~De hát az övé mi? Eddig még
  433    I,  1875    |              ellenzék is a közügy érdekében, de múltjánál fogva, mely nemzeti
  434    I,  1875    |                   jutna a nemzet tudomására, de nincs okunk kétségbeesni
  435    I,  1875    |             követhetnõk õket látatlanban is? De mit várhatunk a Sennyey-párttól?
  436    I,  1875    |           Sennyey-párt többségre jutása sem. De ha megtörténik is valaha
  437    I,  1875    |                 bolondítják az »oh, nép«-et, de most aligha csinál egy bolond
  438    I,  1875    |                    hazáéval van összeforrva, de ma már Kossuth is elhidegült
  439    I,  1875    |                     szív jó tanácsadó lehet, de csak annak, kinek sok a
  440    I,  1875    |                   nagy államokban járja meg (de ott is káros), hogy az ilyen
  441    I,  1875    |                      megtisztítja a levegõt, de nálunk, kis, gyenge, romlás
  442    I,  1875    |                  hogy Tisza a kormány tagja; de nagy fontosságú fõleg azért,
  443    I,  1875    |                     tenni kellene valamint«; de hogy »mit«, azt nem mondta
  444    I,  1875    |               gyáripart a saját területérõl, de elveszti ugyanez által Magyarországot,
  445    I,  1875    |                  vesztesége, mint nyeresége.~De a mi veszteségünk sem lenne
  446    I,  1875    |                     megválasztja a belváros, de alkalmasint visszautasítja
  447    I,  1875    |                      az újakból, nem tudjuk, de kötve hisszük.~Egyáltaljában
  448    I,  1875    |                       mint a magyar kormány.~De gyakorlati szempontból ítélve
  449    I,  1875    |                  bizottmányok megmaradjanak, de csak kisebb számban és felügyeletet
  450    I,  1875    |        annyira-amennyire helyre van pótolva. De itt mi fog történni? Felüti
  451    I,  1875    |        elkerülhetetlen logikája a tényeknek.~De miért van, fogják olvasóink
  452    I,  1875    |              szövetségesének jött megnyerni. De mi nem hisszük ezt! Milán
  453    I,  1875    |                  Bécsbe utazott Terebesrõl), de semmiesetre sem háborúra
  454    I,  1875    |                     esetben is, bár nehezen, de mégis hozzájutunk a szükséges
  455    I,  1875    |                     ha nem is minden idõben, de válságos pillanatokban mindig.~
  456    I,  1875    |                  szivárgott a közönség közé, de okunk van hinni, hogy az
  457    I,  1875    |                     lépést tartson a korral, de ne tévessze szem elõl államunk
  458    I,  1875    |               azoknak, amiket tenni kellene, de nem tétetnek meg senki által.~
  459    I,  1875    |                  olvassa fel a trónbeszédet; de már szeptember 3-án ismét
  460    I,  1875    |                       Ez a legszük­ségesebb. De miként hiszik az államháztartást
  461    I,  1875    |                     felállítása tervben van. De mi ez? Egy csöpp a tengerben!
  462    I,  1875    |                      mik a kormányra várnak. De ennek mikéntjérõl sem ad
  463    I,  1875    |                     fõispán lesz ezentúl is, de az alispáni teendõket is
  464    I,  1875    |                 amennyi betöltendõ hely. No, de nem illik dehonesztáláson
  465    I,  1875    |                 végül - amit mindenki belát, de senki kimondani nem mer -
  466    I,  1875    |                 adjanak õk össze benneteket, de ha össze nem ád titeket,
  467    I,  1875    |                   nagyon sovány vigasztalás, de hát elvégre csodát senkitõl
  468    I,  1875    |                   államjavakat el kell adni, de nem most, mikor a magyar
  469    I,  1875    |                     értékét. Ez mind igaz, - de kérdjük: az ország ilynemû
  470    I,  1875    |               rovatunkban is szólani fogunk. De annyi tény, hogy úgy a pénzügyi
  471    I,  1875    |                 jövedelmi adót bejelentését, de még jobban azt, hogy az
  472    I,  1875    |                reméljük, megállja ezután is.~De ha a kormány ellen nincs
  473    I,  1875    |               alkotmányos abszolutiz­mustól.~De mi nem tartjuk ezt bajnak
  474    I,  1875    |                    kifejlõdött államok élén, de ott, ahol sok és merész
  475    I,  1875    |                    nemzet is bár bizalommal, de várakozólag tekint Tisza
  476    I,  1875    |                    ily lázas tevékeny­séget, de eredményében ugyancsak kevés
  477    I,  1875    |                    csak beszélési joga lesz, de amannak akarata nélkül nem
  478    I,  1875    |                     melynek ha voltak rossz, de voltak ám jó oldalai is -
  479    I,  1875    |              Tisza-minisztérium rendelkezik. De mielõtt ezen javaslat kerülne
  480    I,  1875    |                    keveset használnak ugyan, de legalább megteremtõi a közvéleménynek,
  481    I,  1875    |                   hibás õs intézményeinkhez, de nem hisszük annyira megerõsödve
  482    I,  1875    |                  volt az illetékes körökben, de örökké csak indolenciát
  483    I,  1875    |                      oly fölötte nehéz is -, de hazai viszonyaink közt mindenesetre
  484    I,  1875    |                   felelt meg e szellemnek. - De most a fényoldalnál maradjunk.~
  485    I,  1875    |                 nagyon a közös vámterületet. De legyen bármint: szívesebben
  486    I,  1875    |                    kölcsön 80 millióra szól; de az alkalommal csak ennek
  487    I,  1875    |                      sok sebet behegesztett. De nem csillapíthatta le a
  488    I,  1875    |                beváltását nemcsak megkezdve, de befejezve is látjuk, ha
  489    I,  1875    |                   részében kell teljesíteni, de az állam jövedelmeinek nagyobb
  490    I,  1875    |       pénzügyminiszterek lángelméje menekül. De azt senki sem kérdezi, ha
  491    I,  1875    |                      akarhat: Sennyey bárót. De vajon célszerû volt-e a
  492    I,  1875    |                      okoskodáshoz folyamodó, de mégis eléggé hatásos beszédet
  493    I,  1875    |                fõispánja követte: Tomcsányi; de egy komikus dolog esett
  494    I,  1875    |                   légyfej nagyságú betûkkel; de olyan betûkkel, amiket mások
  495    I,  1875    |                  fölött tréfálnom kellett. - De a hosszú munka nem volt
  496    I,  1875    |                      megáldott vagy megvert, de nem tehetünk róla, s én
  497    I,  1875    |                      másutt többet találnék, de azt az aranyat, ami a szívekben
  498    I,  1875    |                 számítom be hálám adójába. - De hálám adójának igenis van
  499    I,  1875    |                     igazat ott, ahol ez fáj: de gyógyít. Megismertetni magunkat
  500    I,  1875    |          meghallgatja - áldást hoznak le rá. De nagyon kérem önöket, ne