Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1879|      hercegrõl. A magyar nemzet elösmeri a királyokat, de nem imádja.
 2    I,  1879|        Szegednek, hát azt akkor elösmeri mindenki. De miért ne lehetnének
 3   II,  1883| határozottan, meggyõzõen felel; elösmeri, hogy a hullajegyzõkönyvet
 4   II,  1883|        De azért nemes ellenfél. Elösmeri, ha igazuk van.~Az igaz,
 5   II,  1884|      segítségére. De ugyanakkor elösmeri, hogy drámairodalmunk oly
 6  III,  1886| legkiválóbb hely. Az õ érdemeit elösmeri mindenki. Csapásnak tartjuk
 7  III,  1886|        gyeplõt.~Hiszen mindenki elösmeri a Tolnay érdemeit, még Baross
 8  III,  1887|       katonától nem tréfadolog. Elösmeri, hogy a nyugdíjazott tábornokok
 9  III,  1887|    írtam, »becsüli szorgalmát s elösmeri tehetségét, de rosszalja
10  III,  1887|        nagy tehetségeit Kossuth elösmeri.~Mert mi, akik a kormánypárton
11  III,  1888|     Vámbéry ellen, hogy õ ugyan elösmeri Vámbéry tudományát, nagy
12  III,  1890|      mondja meg nekem õszintén, elösmeri maga a Habsburg-Lotringen
13  III,  1890|         Madarász tehetségeit is elösmeri.~És még az következik, hogy
14  III,  1896|       Frigyes is, aki szerényen elösmeri, hogy a Cukor utcában született,