Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|           csengõ kacaj a kedves édes ajkakon, mely mint egy tündércsengettyû
 2    I,  1878|       szolgálja a szíveket, elhal az ajkakon szelíd humorban csöppen
 3    I,  1880|           Egy mosoly, kivált ha szép ajkakon lebben el, olyan, mint a
 4   II,  1881|             lenne közön­séges emberi ajkakon meghurcolni.~Maga a fõkutyapecér,
 5   II,  1883|         végzõdött.~»Halljuk« volt az ajkakon az eleje felé, s »eláll«-
 6   II,  1883|           szemekben ragyogó fény, az ajkakon mosoly jelent meg:~- Kármán
 7   II,  1883|           önkéntelenül is kiültek az ajkakon.~Madarász bátyánk mennydörgõ
 8  III,  1887| meg-megújulnak, és aztán elhalnak az ajkakon nyomtalanul.~Annyira nyomtalanul,
 9  III,  1887|            nyájas mosoly lebegett az ajkakon.~- A viszontlátásra! - hangzott
10  III,  1888|       szemekben, mosoly hasadozik az ajkakon.~S amint úgy elnézi az ember
11  III,  1891|         kinek veri?« Szállong még az ajkakon a röpke élc, eleven szófordulat;
12  III,  1892|          megfagy még a lehelet is az ajkakon. Nyolcvan pár szem néz utána
13  III,  1893|        bokréta a pohárban, mosoly az ajkakon, megelégedés a szemekben.~
14  III,  1895|           fájdalmas vonás õgyeleg az ajkakon, ami a beteges embert mutatta.