Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|        az fáj nagyon fáj, hogy Kornélt nem méltányolja a nemzet
 2    I,  1878|    akár Bartókot, akár Ábrányi Kornélt és Szabó Endrét, de az egész
 3   II,  1883| egyetlen emlékét, ifj. Ábrányi Kornélt (a régi kollegát a »Kelet
 4   II,  1884|      hagyta el ön a többieket! Kornélt (ifjabb Ábrányit) az én
 5   II,  1884|        mérve egyebütt, Ábrányi Kornélt. Mert hát én istenem, lehet-e
 6   II,  1884|       istenem, lehet-e Ábrányi Kornélt kihagyni? Ábrányi Kornél
 7   II,  1885|      jól az atilla), s Ábrányi Kornélt emelték a piedesztálra.
 8   II,  1885|      csak, hívassuk ki Ábrányi Kornélt helyettes háznagynak.~-
 9   II,  1885|          Elõkerítették Ábrányi Kornélt. Ábrányi vállalja a helyettes
10   II,  1885|    búsan a piros nyakú Ábrányi Kornélt, az utódot a díszjegyzõségben.
11  III,  1886|       Megcsípi valahol Ábrányi Kornélt:~- No, mit ír most?~Ha azt
12  III,  1888| szemeiket röstelkedve. Ábrányi Kornélt pedig konvulzív köhögési
13  III,  1896|        például Bessenyey Emmer Kornélt.~- Hogy beszélt Apponyi?~-