Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| mint a gyermek Nagy Sándor, szomorú, elborult arccal: »Atyám,
2 I, 1873| kifizetetlen váltója. Mind a három szomorú dolog. És felhangzik hozzá
3 I, 1873| kidöglöttek. Hiába, az ember fut a szomorú sors elől. Ez már az önfenntartási
4 I, 1873| alatt Miklós bátyánk. Milyen szomorú, gondolatdús az arca! Ugyan
5 I, 1873| német!~FALUSI CSENDÉLET~(Szomorú elmélkedések - magamról.
6 I, 1873| hasonlítanak hozzám.~Bizony szomorú idõket élünk. Mióta Herczeg
7 I, 1873| Nagyvilág«-ban most folyó, szomorú hangulatú novellámat felolvasták:
8 I, 1873| gondolkozik. A gondolkozás nagyon szomorú mulatság, amitõl belefájdul
9 I, 1873| elig nagy titulus az is.~Szomorú idõk ezek!~Múltkor Gyarmaton,
10 I, 1873| meg lehet tanulni azt a szomorú, súlyos feladatot: »uralkodni«...~
11 I, 1874| szilárdságát leginkább a jelen szomorú csapásokkal teljes év indokolta,
12 I, 1874| a hivatalnokokkal, minek szomorú következménye, hogy dacára
13 I, 1874| menetét az ide-oda kapkodás szomorú eredménytelenségével. Tisza
14 I, 1874| által múlatnak felül, kikrõl szomorú hírek érkeztek. Mivel már
15 I, 1874| politizálási pletyka kedvenc, de szomorú tárgya. Már azon aggályos
16 I, 1874| olyan élethíven, hogy aki e szomorú képre tekintett, majd kicsordult
17 I, 1874| a könnye utána. De amily szomorú volt, éppen oly tanulságos,
18 I, 1874| életfenntartása kérdésében! Igazán szomorú dolog és szégyenletesen
19 I, 1874| képviselõházban, mely olyan szomorú s parlamentáris képzettségünkhöz
20 I, 1874| indokolására elég felhozni azon szomorú adatot, hogy március hóban
21 I, 1874| volt lefoglalva. A többi szomorú adatokat, mikbõl okulhattunk
22 I, 1874| szíveli, és mindamellett szomorú hírnek kell mégis Khun bukását
23 I, 1874| eszméje követeli.~Nagyon szomorú dolog lenne, ha elmozdítása
24 I, 1874| már többször hangoztatott szomorú meggyõzõdésem újabb igazolását,
25 I, 1874| a világtörténelemben és szomorú eredményeket szülend az
26 I, 1874| megnyirbálta nemcsak, ami igen szomorú, a külföld elõtt, hanem
27 I, 1874| annak dacára, hogy minden szomorú tréfasága mellett van, illetve
28 I, 1874| apasztására.~Igaz, hogy szomorú sorsa van az elbocsátott
29 I, 1874| egypár évvel tovább cipelheti szomorú életét, de az egyesek érdekeit
30 I, 1874| lenni, semmi egyéb, mint egy szomorú változás, mely a Deák-pártot
31 I, 1874| hívei voltak.~Az ország szomorú, hogy ne mondjuk tönkrejutott
32 I, 1874| viszonyok közt hazánknak úgyis szomorú nyugalmát, különben is céltalan
33 I, 1874| És mit tett a sajtó?~Azon szomorú véletlent, hogy Horkai a
34 I, 1874| tart még az ország ezen szomorú sorsa? - kérdé egy szélsõbali
35 I, 1874| mondom, hanem egyáltalán azon szomorú tapasztalatra jutottam,
36 I, 1875| rántani a - szükség idején.~Szomorú dolog lesz, az igaz, - de
37 I, 1875| szóról szóra:~»Polgártársak! Szomorú napok azok, amelyek ránk
38 I, 1875| amennyit megvártunk volna. Szomorú három év volt ez az elõbbi. -
39 I, 1875| mint ezelõtt három éve. A szomorú napok elmúltak. A nemzet
40 I, 1875| beérkezett aratási tudósítások szomorú jövõt jósolnak. Nem tudom,
41 I, 1875| nézve, nem fog sikerülni.~Szomorú dolog lenne, ha vágyuk beteljesülne!~
42 I, 1875| tartózkodni.~*~Most pedig még egy szomorú tényt kell regisztrálnom:
43 I, 1875| megdöbbenve kell hát vennünk ezen szomorú fordulatot, mely azzal fenyeget,
44 I, 1875| jövõ évben. Hanem az aztán szomorú dolog, hogy ezen megtakarítások
45 I, 1875| érdekes epizódja is - a sok szomorú epizód közt. - Jókai Mór,
46 I, 1875| sokat tanultunk, számos szomorú tapasztalat államférfiúi
47 I, 1875| áll útjában.~Szóval oly szomorú viszonyok hozzák létre ez
48 I, 1875| vámterület barátja.~Elég szomorú dolog biz ez, kivált ha
49 I, 1875| sújtó elítélését képezi a szomorú emlékû Bach-korszaknak.
50 I, 1875| volna pihenésre fordítania. Szomorú helyzettel áll szemben.~
51 I, 1875| bele talál ütõdni abba a szomorú igazságba: »Wo Nichts ist,
52 I, 1875| emlékezet; magas alapzaton szomorú angyalok, lefelé fordított
53 I, 1875| el, hogy odalenn a sírban szomorú enyészet uralkodik. A sírhalmokon
54 I, 1875| mondják - ferblizve talált a szomorú hír, hogy Budán az árvíz
55 I, 1875| nagy hibákat követtek el és szomorú helyzetbe juttatták az államot,
56 I, 1877| kombinációkkal a jövõre nézve. Valami szomorú elõérzet nyomja a kedélyeket.
57 I, 1877| mellett terül el egy csendes szomorú temetõ... Hiába keresnéd
58 I, 1877| fordultak a színpad felé szomorú megadással és szenvtelen
59 I, 1877| keserû könnyeket hullatunk szomorú sorsán, amiért sohasem lehet
60 I, 1877| sz.,~Ma a főtávirdán ama szomorú tapasztalatra jöttünk, hogy
61 I, 1877| következni... a guillotine szomorú tompa csattanása.~*~Cassagnac
62 I, 1877| Erdélyben.~Most tehát már, szomorú szívvel bár, belenyugodnánk
63 I, 1877| hozta derült hangulatba a szomorú téma dacára is egész Európát:
64 I, 1877| lekaszabolta, bizony mégis szomorú hely lenne neki az az Ázsia.~
65 I, 1877| Mi lenne akkor?~Bizony szomorú dolog, hogy ilyen emberek
66 I, 1877| cár is és azt kérdhette szomorú arccal Abdul Hamid is.~És
67 I, 1877| egyikét, Zichyt bízta meg.~E szomorú, de mégis lélekemelõ hatású
68 I, 1877| Szegény jó lengyelek! Szomorú volt látni az egykori nagy
69 I, 1877| éltetõ levegõje a szabadság. Szomorú, búbánatos kevélység ez.
70 I, 1877| Sadova panorámáját.~Biz ez szomorú volna, ha igaz volna, mert
71 I, 1877| port hinthessen a másokéba, szomorú állapotra jutott.~A legmagasabb
72 I, 1877| ne derítsen.~Márpedig e szomorú idõkben a mosoly is ér valamit.~
73 I, 1877| komoly párbaj kerekedik, - a szomorú gyõztes pártjára állunk,
74 I, 1877| melynek a kimenetele csakis szomorú lehetne, s azon felül kompromittálna
75 I, 1877| bizony nagy gorombaság, szomorú jele az időknek, s vastag
76 I, 1877| ennek az egyetemi elõadásnak szomorú morálja.~M-th K-n.~október
77 I, 1877| berántja. Aztán különben is szomorú múltja van nálunk az államkölcsönöknek,
78 I, 1877| kötelességét teljesíti.~Ez a szomorú morál könnyen visszaeshetik
79 I, 1877| mik örökké újak maradnak.~Szomorú sógorság ez a mienk az osztrákkal,
80 I, 1877| Csing-Perc-El még ehhez is szomorú ábrázatot vágván, így szólott:~-
81 I, 1877| cár küldötte majd mindig szomorú hírt hoz. Ignatieff nagyon
82 I, 1877| S hant hantot követ a szomorú mezõn, melynek »tejjel-mézzel
83 I, 1877| Semmi sem zavarja meg a szomorú fûzfákat (a polgárokat);
84 I, 1877| lap mégis lépen ragadt.~Szomorú jele ez a sajtó süllyedésének!~
85 I, 1877| a Franciaországból jövõ szomorú hírek.~- A választások rosszul
86 I, 1877| nagyhangú lelkesedésnek szomorú gúnyja. Egy arculütött ország,
87 I, 1877| kísértetnek a megjelenése szomorú hír... Az elcsüggedés fonnyadt
88 I, 1877| Amire most már elég sok szomorú ok van azonkívül is.~Tépje
89 I, 1877| Toll, - de nem arany toll.~Szomorú fegyver ebben a tejjel-mézzel
90 I, 1877| Ki hitte volna, hogy e szomorú napokban is öröm érhet s
91 I, 1878| Tamás most már megint abba a szomorú kényszerhelyzetbe jutott,
92 I, 1878| egész nemzetnek épp olyan szomorú napja lenne, mint ma.~Azt
93 I, 1878| miniszterelnöknek, de milyen szomorú tartományban!~*~Van egy
94 I, 1878| klérus után.~Mikor a szadovai szomorú nap közelgett dicsõséges
95 I, 1878| folytat~Az pedig nagyon szomorú mesterség~Oda kell állani
96 I, 1878| tud elmélkedni! Hisz mily szomorú lenne, ha meggondolná, hogy
97 I, 1878| Kóka!~Ezeknek jutott az a szomorú dicsõség, hogy csövestül
98 I, 1878| MIHÁLY MEGHALT~A távíró szomorú hírt hozott. Fekete lobogó
99 I, 1878| hogy legelõször is egy szomorú lapot ír meg. Egy szomorú
100 I, 1878| szomorú lapot ír meg. Egy szomorú lapot, hogy õ meghalt.~Horváth
101 I, 1878| igen tartott sokáig. Olyan szomorú, bûvös nótára gyújtott rá
102 I, 1878| teremtett s õ népesített be.~Szomorú világ az, de demokratikus.
103 I, 1878| A Ganges fénylő habján~A szomorú nympheákat!~Szirmaikkal
104 I, 1878| álmodozom hátrahúzódva helyemen, szomorú múltamnak emlékein, e prüszzentésre
105 I, 1878| megelégedve kormányával.~Szomorú, megdöbbentõ jel, melyhez
106 I, 1878| A nemezis már ott ül a szomorú tekintetû és »körte arcú«
107 I, 1878| keresztülviszi is embereit, szomorú dicsõsége akkor sem tarthat
108 I, 1878| többség analóg történet... Szomorú és tanulságos.~De mert a
109 I, 1878| MERÉNYLET AZ ALKOTMÁNY ELLEN~Szomorú árnyát veti elõre a jövendõ.~
110 I, 1878| megérnünk, amit még az ismert szomorú magyar közigazgatási viszonyok
111 I, 1878| megpecsételõi.~Tizenkét szomorú temetés Szegeden egyszerre.
112 I, 1878| hazafiság tüzének?~Nem; ez a szomorú kép nem lehet az országgyûlés.~
113 I, 1878| legelsõ dolga lesz büntetni.~Szomorú kötelesség, de a nemzet
114 I, 1878| õ eszméinek...~Az aradi szomorú vesztõhely is a szabadság
115 I, 1878| október 23.~A VISZONTLÁTÁS~A »szomorú külsejû lovag«, a hajdani
116 I, 1878| egy beteg fölött virraszt, szomorú gondolatokat fest az elé
117 I, 1879| kérdezni a falak, ezt a Kukac szomorú ábrázata, s egyszóval minden.~
118 I, 1879| megunt komikus drámákat és szomorú vígjátékokat, az körülbelül
119 I, 1879| szánakozó teremtések. A darabok szomorú jeleneteinél elõkeresik
120 I, 1879| pávamadár.~Visszagondolva a szomorú történetre, mely itt lejátszódott,
121 I, 1879| ember találkozása mindég szomorú találkozás, de néha vannak
122 I, 1879| romokban hever, s a romok alatt szomorú titkok feküsznek.~Fekete
123 I, 1879| rendelete.~Volt különben azon szomorú eshetõségre, ha mégis tetten
124 I, 1879| tisztességére válnék. A szomorú malom minden legkisebb részlete
125 I, 1879| kormányférfiak csak félig okai azon szomorú állapotnak, melyben a szegény
126 I, 1879| A vészharang, mely ama szomorú éjen megkondult, csak azért
127 I, 1879| méltósággal.~Amióta ez a szomorú Reizner-ügy merült föl,
128 I, 1879| jobban illeti az a cím, hogy »szomorú dolog«. Miként nyerhette
129 I, 1879| nagyon kvittek lehetnek. Szomorú intelligencia az, mely a
130 I, 1879| elõbb-utóbb Szegedet öli meg.~E szomorú jóslat lebegett Szeged fölött
131 I, 1879| nem érdemli meg, s mert szomorú következményei lehetnek.~
132 I, 1879| dobogtatta meg a szíveket.~Szomorú mentõ a mások szerencsétlensége.~
133 I, 1879| õket, hogy tudtukra adja a szomorú dolgot.~Szótlanul, némán
134 I, 1879| kifejezve sajnálatát, hogy ilyen szomorú idõben jött, s hogy ilyen
135 I, 1879| útján a népekre egy ideig, szomorú következményeket fog maga
136 I, 1879| nincsenek itt.«~S ezért szomorú mulatság az idén a színház -
137 I, 1879| csalhatatlan tükre annak a szomorú igazságnak, hogy nagyon
138 I, 1879| alapos érveknek.~És tudjuk szomorú, drága tapasztalatból, hogy
139 I, 1879| sírja látszik csak.~Mily szomorú kilátás egy születésnapon.~
140 I, 1879| lábnyomain virág fakadt a szomorú pusztaságban.~Egyetlen kegyes
141 I, 1879| múlva, akármikor lesz, igen szomorú diadalünnep lesz...~A népképviseleti
142 I, 1879| Imrékre vitték volna le.~Szomorú dolog volna, ha a népjog
143 I, 1879| miniszterelnök testvére.~Különben is szomorú tradíciói voltak a királyi
144 I, 1879| erekben.~Soha még ilyen szomorú halottak napja - de azért
145 I, 1879| odavisz a szõregi temetõ szomorú sírdombjaihoz, egyszerre
146 I, 1879| egymásutánban következõ gyümölcsei.~Szomorú jövendõ elõre vetett árnyéka
147 I, 1879| csak a bevégzett tényekkel szomorú tényekkel lesz dolgunk,
148 I, 1879| derék vendégeink az ország szomorú tönkremenetelérõl beszéltek.~
149 I, 1879| sikátorokban. Ugy néznek ki, mint a szomorú alakú manchai lovag, Don
150 I, 1879| csengett csak az imént is, szomorú menedékhellyé vált. A páholyok
151 I, 1879| beleegyezni.~Lombok suttognák e szomorú hírt, fû, virág beszélne
152 I, 1879| fû, virág, én súgom meg a szomorú hírt.~...S õszintén bevallom,
153 I, 1879| szerepébõl, s elfelejtett szomorú arcot vágni.~Általában Rónaszékynérõl
154 I, 1879| megtestesülésének kellene lenni. Szomorú való ez, melyet hasztalan
155 I, 1880| volt a sajtónak. Nagyon szomorú ünnepe, de mégis ünnep.
156 I, 1880| betegségben a fiatal férfi, a e szomorú hírre el lehetett készülve
157 I, 1880| beszélnek az asszonyok. Szomorú februárius! Ez az egy jó
158 I, 1880| a falakon belül? Mennyi szomorú életregény!~És mennyi dévajság
159 I, 1880| valamelyikük egyedül.)~A legutóbbi szomorú esetnél még a télikabátja
160 I, 1880| akarom tódani-fódani ezt a szomorú történetet - csak azt kívánom
161 I, 1880| jókedv... a két rekonstruktor szomorú volt az egész estén, s az
162 I, 1880| fölgyógyulni egykönnyen. Ez a szomorú való. A nagy rothadás rettentő
163 I, 1880| fog elfolyni több vér e szomorú ügyben.~A lázító erõszak,
164 I, 1880| utcai demonstráció.~S ily szomorú kimenetelû még talán nem
165 I, 1880| Lukács Béla gyászos adatait, szomorú érdeklõdéssel kísérte Széll
166 I, 1880| vackán...~De ne idõzzünk e szomorú képnél... hiszen csak az
167 I, 1880| ez csak az évforduló! A szomorú esztendõ legutolsó napja.
168 I, 1880| fátyolt ez ügyre végképp, mely szomorú és tanúságos [!] volt, szomorú
169 I, 1880| szomorú és tanúságos [!] volt, szomorú Zichy grófra és a nemzetre,
170 I, 1880| össze. Szeged romjainak szomorú története ez.~S még ha a
171 I, 1880| politikájától.~Mert oly szomorú tapasztalatokat tár elénkbe,
172 I, 1880| nézve, hanem mindössze egy szomorú tanulság a múltból.~Üdvözöljük
173 I, 1880| kinövéseit, melyek mind szomorú tükre Magyarország elõtt
174 I, 1880| terjesztette ki sötéten szomorú szárnyait az Alföld szomorú
175 I, 1880| szomorú szárnyait az Alföld szomorú városa fölött.~Szomorú pünkösdje
176 I, 1880| Alföld szomorú városa fölött.~Szomorú pünkösdje volt Szegednek,
177 I, 1880| hatáskörét.~Ez pedig igen szomorú dolog.~Mert ha már a királyi
178 I, 1880| a »Magyarország« ama új szomorú eseményt, mely Budapest
179 I, 1880| Chorinszky is elment, hogy a szomorú esetet bejelentse Zichy
180 I, 1880| ráakadunk a nyomokra, ha e szomorú epizód fonalát végigvizsgáljuk.
181 I, 1880| vezércikkben emlékszik meg e szomorú esetrõl, rossz néven veszik
182 I, 1880| Zichyt részvét kísérte azon szomorú homályba, ahova süllyedt,
183 I, 1880| ha arannyal fizetik sem.~Szomorú argumentum, de igaz, hisz
184 I, 1880| elragadtatta a szegedi közönséget, szomorú hírt hallunk. Mióta Szegedrõl
185 I, 1880| tegnap folytatása, éspedig szomorú folytatása volt. 7 órakor
186 I, 1880| nyugodtan nézték az idõk szomorú folyását, s ha néha-néha
187 I, 1880| közügyeknek, a hazának szentelt.~Szomorú hírt hordott szét ez éjjel
188 I, 1880| jósoltak az életének, aminõ szomorú rideg lett. Fakó koporsó,
189 I, 1880| Úgy távozott el ebbõl a szomorú árnyékvilágból, mintha a
190 I, 1880| tud hízni tavaszra!~Valami szomorú csendesség mélázik a természetben.
191 I, 1880| És minden olyan nagyon szomorú.~Szomorú a napfény, szomorú
192 I, 1880| minden olyan nagyon szomorú.~Szomorú a napfény, szomorú a gulya
193 I, 1880| szomorú.~Szomorú a napfény, szomorú a gulya kolompja, a nagy
194 I, 1880| õszi szép napok; bágyadt, szomorú, melankolikus valójuk, gyönyörrel
195 I, 1880| szavai megcsendülnek és hol szomorú lesz az arca, hol pajkos,
196 I, 1880| óriási terhet, kihaltak: szomorú visszaesés következett,
197 I, 1880| bele az orrát mindenbe.~Szomorú, nagyon szomorú példa ez
198 I, 1880| mindenbe.~Szomorú, nagyon szomorú példa ez a legközelebbi
199 I, 1880| önkormányzat ellenségei sietnek e szomorú dolgokat fölhasználni, hogy
200 I, 1880| szíveiket ellenünk eltölti.~Szomorú dolog ez és még szomorúbb
201 I, 1880| látta a szerencsétlen ember szomorú halálában, meghökkent maga
202 I, 1880| mûködésében a tanács alkalmazása szomorú világot vet korrumpált társadalmi
203 I, 1880| 1878-81-i országgyûlés s szomorú képe tárul ki a magyar viszonyoknak,
204 I, 1880| tréfálózni e téma fölött. Szomorú jel az, hogy a közügyek
205 I, 1880| minden az 1863-i nagy éhség szomorú képét tárja elénk. A cukkerlit
206 I, 1880| akarom tódani-fódani ezt a szomorú történetet, - csak azt kívánom
207 I, 1880| jókedv... a két rekonstruktor szomorú volt az egész estén, s az
208 I, 1880| összekössenek a hatalommal.~Szomorú dolog, de igaz - s az igazat,
209 I, 1880| valamelyikük egyedül.)~A legutóbbi szomorú esetnél még a télikabátja
210 I, 1880| nagy káoszba.~*~Különben is szomorú tradíciói voltak a királyi
211 I, 1880| kegyvesztett udvaronc sorsa nagyon szomorú... Ott járkál a mezõn, nézi
212 I, 1880| a magyarságba s mégis - szomorú biztatás a jövõre - kasztot
213 I, 1880| nagyító tükör ezen borongós, szomorú napokban a sötétebb részt
214 II, 1881| fővárosi társadalomban különben szomorú hatása lett - amennyire
215 II, 1881| csodálkozik, hogy milyen »szomorú nemzet« vagyunk.~Persze,
216 II, 1884| a bál nagy hadi fortély szomorú színhelye volt, s Mariczl
217 II, 1885| szép koszorú a pont azon szomorú regény után, mely egész
218 II, 1893| melyet a népek haragja szül.~Szomorú vég egy uralkodóra nézve,
219 II, 1903| toalett között találta a szomorú orvosi jelentés. Oda akart
220 II, 1903| Megrezzent, megreszketett és szomorú arccal visszafordult.~Tegnap
221 II, 1905| alkotmányos élet iránt.~E szomorú közöny máris látszik. Sohasem
222 II, 1907| közel ül itt hozzám a nemzet szomorú történelmébõl ez a két árnyék.~
223 II, 1907| s bizony-bizony már-már szomorú irányzatot kezdett venni
224 II, 1908| szorosan azzal az ezer és ezer szomorú történettel, mely hazánk
225 II, 1908| sem nemes mulatságnak, oly szomorú következményei nem voltak,
226 II, 1919| érkezik, kedvetlen, úgyszólván szomorú, s nem egyszer szegzi gyanakvólag
227 II, 1920| még a haldokló természet szomorú melancholiája, az õszi napfény
228 II, 1921| sehol sincsenek olyan laza, szomorú viszonyban a családok, mint
229 II, 1921| mint amennyi, de azért szomorú is az ilyen táncnak a muzsikája:
230 II, 1881| hozza le a történelembõl a szomorú processzus indokait s kimutatja,
231 II, 1881| is egy álmodozás. Pedig szomorú álmodozás, mert a múlt századok
232 II, 1881| elviszi szavazni Szendére.~Szomorú jele a rohamos süllyedésnek
233 II, 1881| olyan hatáskörbe, amely az õ szomorú emlékeinek legjobban megfelel:
234 II, 1881| gyógyulást nem találhatott, mert szomorú állapota csak legfeljebb
235 II, 1881| spíszbürgeri dicsõségüket.~*~Szomorú érzés fogja el az ember
236 II, 1881| vonzódom én mindig ahhoz a szomorú processzushoz, amit hervadásnak
237 II, 1881| néznek ki, mint egy-egy szomorú szem, melyekben a haldoklás
238 II, 1881| van. Minden olyan nagyon szomorú és mégis olyan nagyon kedves.~
239 II, 1881| roppant nagy hiba.~Olyan szomorú hangon mondta ezt, hogy
240 II, 1881| volt egyéb rá nézve, mint szomorú haldoklás.~Mikor legutoljára,
241 II, 1881| szegény Jánosból!~Aztán szomorú arccal tette hozzá:~A halál
242 II, 1881| Kárász ült. Arca csüggedt, szomorú volt. Némán, szomorú biccentéssel
243 II, 1881| csüggedt, szomorú volt. Némán, szomorú biccentéssel fogadta köszönésemet...
244 II, 1881| rá a nagyfejûeket, kik a szomorú fölfedezésre menten elvesztették
245 II, 1882| drót naponkint szétviszi a szomorú hírt, mely részvétet fog
246 II, 1882| abszolute semmit, bármilyen szomorú véget ér is a párbaj.~De
247 II, 1882| ibolyák - mondja szelíd, szomorú hangon.~- Igaziak? Hát ezek
248 II, 1882| de mind a kettõ nagyon szomorú volt, s egész este panaszkodtak
249 II, 1882| koporsójáról volnának elhozva - szomorú emléknek.~A resurrexit fölhangzott
250 II, 1882| nélkül tollat kezébe.~Az a szomorú helyzet képezi a ma látott
251 II, 1882| Ring-színházi katasztrófa szomorú következményeitõl.~Zsúfolt
252 II, 1882| javaslata mellett, hogy a bírák szomorú anyagi helyzetén lendítsünk
253 II, 1882| csak a két farka maradt - szomorú vigasztalásul a részvényeseknek. -
254 II, 1882| jeit s hihetõleg azzal a szomorú tudattal ment haza, hogy
255 II, 1882| lehet vele harapni.~*~Hiszen szomorú dolog, hogy már valaki ilyen
256 II, 1882| nevetõket - mert fájdalom, e szomorú kérdésnél is vannak nevetõk -
257 II, 1882| puszta neve a titulusa. Szomorú az, akinél ehhez a titulushoz
258 II, 1882| következni fog, ne lássuk azt a szomorú kimúlást, mikor úgy halnak
259 II, 1882| Bálint uram fejébe az a szomorú mondat s egyszer csak beállít
260 II, 1882| ringatják).~Igazán olyan szomorú elgondolni, hogy most hosszú,
261 II, 1882| siketnémák! Ékesen szóló az õ szomorú sorsuk.~Föl tehát, testvéreim,
262 II, 1882| szívemben van az...~- Milyen szomorú virágok és füvek! - mondá
263 II, 1882| meghalt. Erdõk támadjanak szomorú bodzából. Boróka-bokrok,
264 II, 1882| laknak, már átnyilallott a szomorú hír a szívekben.~S ha vándorok
265 II, 1882| gonosz Omodé Adorján grófnak szomorú története. A gróf oktalan
266 II, 1882| házon, mint a futótûz a szomorú hír, hogy meghalt Garibaldi.~
267 II, 1882| képviselõház olvasótermében szomorú jelenet adta elõ magát.~*~
268 II, 1882| azzal az utasítással, hogy szomorú eshetõségek elkerülése végett
269 II, 1883| kutyabõr- és nyúlbõr-háború szomorú áldozatával.~Azért hát most
270 II, 1883| találjon.~- Ne tréfálkozz ilyen szomorú dolgokkal, Béla.~- De kérlek
271 II, 1883| még el sem trefortosodott. Szomorú képét adta a közmûvelõdés
272 II, 1883| megérteni - tette hozzá szomorú melankóliával.~- Nos, mi
273 II, 1883| temetni lehet.~A parupli a szomorú, borús hangulat jelképe.~
274 II, 1883| csihi-puhit. Tudom, lesz este szomorú szász vacsora a »Virágcsokor«-
275 II, 1883| egyszerre harminc fõispán jön a szomorú jelentéssel.~Nem itt van
276 II, 1883| mosolygó arcod? Micsoda szomorú »Ház« ez most? A képviselõk
277 II, 1883| Csak úgy kongott a terem.~Szomorú jele az idõknek, hogy a
278 II, 1883| dolgokról most, mikor ilyen szomorú téma van tárgyaláson, mint
279 II, 1883| folyosó valóban üres most, szomorú elhagyottság látszik rajta.
280 II, 1883| hogy a víg ember beszél szomorú dolgokat, s a szomorú ember
281 II, 1883| beszél szomorú dolgokat, s a szomorú ember víg dolgokat.~- Uram,
282 II, 1883| abból nem lesz semmi. Elég szomorú, de el van határozva, hogy
283 II, 1883| melyek megtört fényükkel szomorú jelleget kölcsönöznek a
284 II, 1883| Hiszen a bûnügy maga nagyon szomorú, s megfagyasztaná a szavakat
285 II, 1883| mutatja leginkább, hogy a szomorú eszlári ügy kibontakozásával
286 II, 1883| mivel jutottunk elõbbre e szomorú ügy földerítésében, mely
287 II, 1883| antiszemitizmus marad. És ez elég szomorú dolog.~A hulla-agnoszkálás
288 II, 1883| kinek nincs? Egy ilyen szomorú téma fölött is elméskedõ
289 II, 1883| Vidám hangulat ennél a szomorú témánál!~Ej, a téma kezdi
290 II, 1883| Oh, uram, nagy dolog az, szomorú, szívhez szóló dolog az.
291 II, 1883| azt vallotta, hogy Eszter szomorú volt, mikor utoljára látták)
292 II, 1883| szólt mély indignációval:~- Szomorú világ ez a mai, a gazemberek
293 II, 1883| mulatságos dolog volna, ha olyan szomorú nem volna. S ezzel a tegnapi
294 II, 1883| folyásába, szinte melankolikus, szomorú lett, mint az apa, akitõl
295 II, 1883| magának játékszereket... szomorú vasak ezek is; bilincs volt
296 II, 1883| kormányzott.~A bekövetkezett szomorú katasztrófában különösen
297 II, 1883| mint pusztán az erények. Szomorú, de igaz!~Közéletünk majd
298 II, 1883| csinálnak. S az olyan végtelenül szomorú! Itt meg tréfás komédiások
299 II, 1883| vármegye volna.~De különben is szomorú dolog már magában véve,
300 II, 1883| vonja vissza, amit azon a szomorú éjszakán ércnyelve elzúgott!~
301 II, 1883| így kezdi válaszát: »én a szomorú nevezetességû estén a Schõja
302 II, 1883| veszi a kenyér után járás szomorú metempszichózisa, föl-fölemelkedve
303 II, 1883| borzasztó és megdöbbentõ.~S a szomorú refrén a vádlottak padja.
304 II, 1883| bukását a »Március«-ban, egy szomorú vidéki levélben) még most
305 II, 1883| Kerepesi sírkert«. Csupa szomorú arcú nép tömi meg a kocsikat.
306 II, 1883| illetlennek látszik.~Minden oly szomorú, mélabús... Hát még odakünn
307 II, 1883| módosítják azt odafenn, csak szomorú kellemetlen dolog lesz az
308 II, 1883| hogy megházasodnak, s akik szomorú ábrázattal hajtják egymás
309 II, 1883| Rotschild konzorciumtól!~E szomorú prelúdium után átmehettünk
310 II, 1884| Szép emlékbeszéd volt. Szomorú arccal hallgatta az öreg
311 II, 1884| önök országgyûlésérõl.~- Szomorú kép az, uram. Csak ketten
312 II, 1883| Õ szenvedjen. Õ legyen a szomorú hír vivõje.~Tisza nyugodtan
313 II, 1883| adóvégrehajtók és Futtaki Gyula!~Ezen szomorú elõszó után - könnyítve
314 II, 1883| újságcikkeket.~Minden lehangolt, szomorú, sõt zordon. Csak Beöthy
315 II, 1883| hízlalni többé ezeket sem.~Szomorú hurcolkodás ez! Bent a büfében
316 II, 1884| eszik.~Lett is mindjárt szomorú híre a tanyákon. Úgy kiköltekezett
317 II, 1884| ike után az elsõ tárgy.~Szomorú arccal látom az egyesült
318 II, 1884| hát az országgal vajon mi szomorú történhetett?~- Az, hogy
319 II, 1884| De hisz akkor ez nem szomorú, sõt inkább örvendetes!~-
320 II, 1884| Kerepesi sírkert«. Csupa szomorú arcú nép tömi meg a kocsikat.
321 II, 1884| hogy az egész hétrõl csupa szomorú eseményeknek legyek krónikása.~
322 II, 1884| rokonszenves férfi, kinek ma szomorú halálát közlik a lapok.~
323 II, 1884| érintette.~...Pedig nekik talán szomorú magányukban a pletyka gráciája
324 II, 1884| itt nem teremnek. Olyan szomorú dolog ez egészen, mint a
325 II, 1884| Boldizsár prózája.)~Nagyon szomorú vita volt ez öt álló napig.~
326 II, 1884| megkíván.~Egyszóval azt a szomorú tapasztalatot tettem, hogy
327 II, 1884| ilyen személyes támadások.~A szomorú túlzások ellen kitaláltak
328 II, 1885| volt annak, de soha olyan szomorú nagy oka, mint hogy most,
329 II, 1885| aranyokkal. Nincs itt semmi szomorú jelenteni való. Gyarapodik,
330 II, 1885| mindkét esetben elõttünk áll a szomorú vég.«~E szép sorok, melyek
331 II, 1885| barátja kezemhez juttatta »ama szomorú halotti beszédet, mely boldogult
332 II, 1885| jöjjön már csütörtökön az a szomorú péntek, amikor a saját kificamított
333 II, 1885| hosszú stáció következik s szomorú rezignációval hallgatja
334 II, 1885| szóvirágokkal. Azután elkezdi a szomorú zsolozsmát.~A halott ott
335 II, 1885| emberek kedélyére.~»Igazán szomorú dolog, hogy ott fekszik...
336 II, 1885| Hagyjuk azonban ezeket a szomorú dolgokat jobb idõkre, s
337 II, 1885| szívén átrezegtek s bizonyos szomorú melankóliát fújtak rá az
338 II, 1885| vidám traccsban felejtik a szomorú tanácskozási témákat. Büfé
339 II, 1885| Óh, be szép!«~Azokról a szomorú idõkrõl emlékszik meg a
340 II, 1885| odahallgatnak a szónokra.~Azokról a szomorú idõkrõl emlékszik meg a
341 III, 1886| csomó deficitet.~Biz ez szomorú dolog. Hát nem volt nekünk
342 III, 1886| amikor jut.~Igen, igen, ilyen szomorú sorsa van az íróknak ma.
343 III, 1886| s látok egy végtelenül szomorú és lehetetlen szituációt,
344 III, 1886| nemzetiségi képviselõk, szomorú arccal járultak eléje, s
345 III, 1886| terülne végig a termen. Olyan szomorú volt minden.~Csak a Sághy
346 III, 1886| beszédjét akadályozni.~Az ország szomorú gazdasági viszonyainak orvoslásáról
347 III, 1886| csüggedten hanyatlott alá.~Neki szomorú napja volt ma.~Sem Andrássy
348 III, 1886| Beöthy, de végre is azzal a szomorú jelentéssel volt kénytelen
349 III, 1886| áttérhetek a mai ülésre, mely egy szomorú eseménnyel kezdõdött.~Hiszen
350 III, 1886| nyalták és szárították a szomorú helyet.~A HELYZET KRÓNIKÁJA~
351 III, 1886| furfangos csellel, azoknak a szomorú napoknak egyikén, mikor
352 III, 1886| óta magára hagytuk. Nagyon szomorú dolgokat mondhatok. Föl
353 III, 1886| rettenetes vendég. Minden olyan szomorú és komor. A doktorok fogatai
354 III, 1886| adják a kilincset azok a szomorú emberek. Az asztalosnak
355 III, 1886| mernék egyenesen felelni.~Szomorú idõk ezek, amiket élünk.
356 III, 1886| Ki vékonyan, ki vastagon. Szomorú operett volt az.~Akkor azután
357 III, 1886| bepiszkolni.~Ez volt az én szomorú élettörténetem; midõn végre
358 III, 1886| mint gavallérok, az már szomorú.~Ez a »modor« is igazolt,
359 III, 1886| megtörténik, más ember udvarán is szomorú bútor a koporsó; de itt
360 III, 1886| egyetlenegyszer esett meg rajta a szomorú világban, hogy midõn az
361 III, 1886| Herbert-ügy bizony megint szomorú egy dolog és Komjáthynak
362 III, 1887| néha:~- No, ne légy olyan szomorú, Igazság pajtás! Igyál te
363 III, 1887| annyira hangulatkeltõ volt e szomorú témához. Különben mindent
364 III, 1887| démona taszigálta õt ezen a szomorú úton idáig - ahol még sohasem
365 III, 1887| desperátus oldalait.~- Nekem szomorú elõérzeteim vannak - mondja
366 III, 1887| Dehogy bírom, dehogy - mondá szomorú mosollyal a férj. - Õ még...
367 III, 1887| betegség, mely õt arra a szomorú útra vitte, s mely teljesen
368 III, 1887| kastély megint csöndes lesz és szomorú. Senki sem fog beleskelõdni
369 III, 1887| érdemes Elõpatak.~S ez a szomorú hanyatlás mindenütt látszik
370 III, 1887| Így áll a helyzet. Elég szomorú. S miután a kenyér nem igen
371 III, 1887| meglátszott, bántja a közeledõ szomorú processzus. Hiába vigasztalta
372 III, 1887| a hangot. De leginkább a szomorú darabokat kedveli, s nem
373 III, 1887| jószívû teremtés. Ha nagyon szomorú a darab, s ha kisírta, ha
374 III, 1887| sorok közt a magyar irodalom szomorú helyzete.~Az írók nem produkálnak
375 III, 1887| különben sem szeretem a szomorú történeteket.~Szorítkozom
376 III, 1887| Onnan nézi búsan az idõk szomorú folyását.~Helfy? A derék
377 III, 1887| most jött haza Rómából, szomorú arccal panaszolja, hogy
378 III, 1887| Fejérvárynak.~Mert biz az szomorú, hogy a fényes negyvennyolcadiki
379 III, 1888| benne köszönet.~Mindez igen szomorú dolog a börziánerekre nézve,
380 III, 1888| gondolatokra, hanem csak az a szomorú próza jutott eszembe, hogy
381 III, 1888| pályája szerencsétlen volt és szomorú tanulsággal teljes.~Egész
382 III, 1888| például én végzem ezt a szomorú tisztet, s a jelesebb betegek
383 III, 1888| is egészen tragikus volt.~Szomorú nap volt az... sokkal szomorúbb,
384 III, 1888| napon váratlanul meghalt. Szomorú õszi este történt. Az emberek
385 III, 1888| jelenik meg fájdalmával ilyen szomorú aktuson. Néha úgy tetszik,
386 III, 1888| dunyhát, bölcsõt, ezer szomorú esetnek tanújeleit.~Megdermedve
387 III, 1888| egy.~S mindebben annyi a szomorú.~Valami ûrt a még oly parányi
388 III, 1888| bólingat neki.~- Biz ez szomorú. Hanem most már én mondom
389 III, 1888| el. Ott ült a kis madár szomorú fogságban, míg Gaál Jenõ
390 III, 1888| mediumon, a folyosókon, s a szomorú esetrõl beszélgettek.~Polónyi
391 III, 1888| körülfolyt kalapban, mi szép, szomorú arcát (ilyet parancsolt
392 III, 1888| könnyezve hallgatta az ügyvédet, szomorú panaszos tekintetet vetve
393 III, 1888| fájdalomtól megtörve kullogtak a szomorú koporsó után, vidám, pajkos
394 III, 1888| mulatságos, sem nem valami nagyon szomorú hely.~Valaha negyvennyolc
395 III, 1888| katonaság, hanem egyetlen egy szomorú hír elseperte, hogy »meghalt
396 III, 1888| elsiratja Péchy »fába vésett szomorú szavakkal«, mindjárt benyújtott
397 III, 1888| Lever, barátom, az a szomorú haláleset.~- Miféle haláleset?~-
398 III, 1889| elhalványodva gondoltak a szomorú eshetõségre:~- Hátha hatra
399 III, 1889| rendszerinti folytatása az elnök szomorú jelentésében, hogy »meghalt«.~
400 III, 1889| illett megírni.~Ebben a szomorú órában mindezt nem érzem:
401 III, 1889| kéziratot jött sürgetni, azzal a szomorú hírrel toppant be, hogy
402 III, 1889| ínyeket is.~De ki az oka e szomorú múlási processzusnak? Önök,
403 III, 1889| vitába vonni. Kivált ily szomorú eset után.~- Ez is szomorú
404 III, 1889| szomorú eset után.~- Ez is szomorú eset - csattant közbe egy
405 III, 1889| rengõ hahota támadt ezen a szomorú napon, mikor utoljára hallottuk
406 III, 1890| zivataros éjszakán, melynek szomorú története egész Európa szívén
407 III, 1890| legsajátságosabb képet nyújtotta a szomorú város, melynek voltak halottjai,
408 III, 1890| sok-sok levél jött, köztük szomorú, nevettetõ, kacagtató. Hiszen
409 III, 1890| többé«.~Huszonöt éve foly e szomorú hanyatlás, éppen amióta
410 III, 1890| mely a szabadságharc egyik szomorú epizódját a szemrehányás
411 III, 1890| hazánkfia« emlegesse.~Ámbár elég szomorú dolog biz az!~HURCOLKODÓ
412 III, 1890| parlamentbõl; a lassú elmúlasztás szomorú processzusa; ma ennek, holnap
413 III, 1890| Hock Jánost felülmúlni.~Egy szomorú napon tudtára adják:~- No,
414 III, 1891| a tiszteletpéldányt, a szomorú napi eredményt. Egy ember,
415 III, 1891| már a fiúk megindulni...~Szomorú dolog, de meg kell lenni.
416 III, 1891| a legutolsó szava. Arca szomorú volt és szemeiben könny
417 III, 1891| a kabátomat. A fõszolga szomorú arcot vágott és megbiztatott,
418 III, 1891| ellenzék majdnem vígan nézte e szomorú drámát s az összecsapások
419 III, 1891| sorsára jutott.~A verébnek szomorú története van.~Zord télen
420 III, 1891| hogy rengeteg ijedt és szomorú arcot lát az ember a folyosókon,
421 III, 1892| volna olyan baj, mint az a szomorú jelenség, hogy a kerületekben
422 III, 1892| hoz neked!~Ezer és ezer szomorú jelenet tódul elénkbe a
423 III, 1892| indult, legott megakadt.~- Ön szomorú, asszonyom - mondá Jutka
424 III, 1892| víg vagyok.~- Nem igaz, szomorú vagy bizonykodott Jutka.~
425 III, 1892| víg vagyok.~- Ne hazudj, szomorú vagy.~- Nézz meg jobban,
426 III, 1892| okoskodj, ha mondom, hogy szomorú vagy.~- Hiszen csak jobban
427 III, 1892| hogy víg-e Marcsa vagy szomorú (s efféle konfliktus mindig
428 III, 1892| bírt kisülni, víg-e vagy szomorú? Itt meg a közönségrõl;
429 III, 1892| pályája szerencsétlen volt és szomorú tanulsággal teljes.~Egész
430 III, 1892| az ördögöt csináljak?~- Szomorú, de nem adhatok útbaigazítást.~
431 III, 1892| veszedelmes helyre. Csak szomorú arca mutatta, hogy örömestebb
432 III, 1892| ebédelni, csak Balogh volt szomorú.~Pedig voltaképpen még õ
433 III, 1892| küzdött és szenvedett.~Azért szomorú látvány az a hajsza, úgyszólván
434 III, 1893| csendesen a fagyott kövek szomorú városában, a szép híres
435 III, 1893| elõttünk ez a megdöbbentõen szomorú történet, hogy egy liften
436 III, 1893| De hová?~Íme megadta rá a szomorú feleletet, de higgadtságát,
437 III, 1893| találkoztam, közölte velem a szomorú hírt:~- Janskyt elõléptették,
438 III, 1893| felvidékiek. De annak mind olyan szomorú képe volt. Igazán sírva
439 III, 1893| hogy mit csinál - mert szomorú attak várna most rá.~Így
440 III, 1893| közlékenysége megszûnt.~SZOMORÚ JELEK~Egy képviselõtársam
441 III, 1893| felizgatott egy képviselõtársunk szomorú esete, aki (bizonyosan olvastad
442 III, 1894| meneszt, fájdalmát, bánatát szomorú szavakban üzeni; de nektek
443 III, 1894| s ahelyett csinált egy szomorú képet, gyilkos kamera obszkuráját
444 III, 1895| tyúktársadalom elkeseredésére. Milyen szomorú epocha volt ez nekik! Még
445 III, 1895| szónoklat terén, de azután szomorú végük lett, hisz’ a politikában
446 III, 1895| a politikában a vég csak szomorú lehet; még kevésbé szólok
447 III, 1895| elmondod a hugocskáimról ezt a szomorú dolgot, mégiscsak...~- Mondom
448 III, 1895| elõtt távirat érkezett e szomorú szavakkal Szalay Ödöntõl: »
449 III, 1895| vérünk, jobb, mint a másé; szomorú tudni róla, hogy azóta is
450 III, 1895| specialitás, ami abból a szomorú körülménybõl sarjadzik,
451 III, 1895| azonban odakerült a bankgassei szomorú palotába - ahonnan még eleven
452 III, 1895| lézengett, elvegyülve a szomorú mezõn, hol öt bogáncskóróra
453 III, 1895| elégtételt kell kapnia.~A másik szomorú momentum az volt, de ezen
454 III, 1895| szavaira: Úgy van! Úgy van!~Oly szomorú volt hallani, amikor beszélt,
455 III, 1895| beszélt, de olyan nagyon szomorú volt, mintha azt látná az
456 III, 1815| volt fehér és végtelenül szomorú... Egy mater dolorosa.~Ah,
457 III, 1815| mint egy fehér szobor a szomorú fehér arcával. Viszi, viszi
458 III, 1815| valaha mosolyogni, hogy egy szomorú országot vidítottak föl,
459 III, 1896| olyan kietlen, rideg, olyan szomorú. A naivitás utolsó zománca
460 III, 1896| vezért a keserûség és az a szomorú gondolat:~- Visszavonulok
461 III, 1896| búcsút kell mondani. - Igazán szomorú.~Az ülés megnyílik, fölolvassák
462 III, 1896| többség bizalma tartotta. Szomorú látvány volt, hogy számûzik
463 III, 1896| tagok is úgy elfanyalodtak a szomorú példákon, hogy senki se
464 III, 1896| abból keletkezõ reakció szomorú a következményeiben. A sajtó,
465 III, 1896| írtak össze Magyarországnak.~Szomorú dolog ez és rejtélyes. Száz
466 III, 1896| gondolt, mi forrt a szívében e szomorú idõkben, remélt-e valamit
467 III, 1896| amely elhangzik, olyan szomorú.~- Jó reggelt! - mondogatják
|